A Kis vatikáni corsók: hitről mesélő házak a Józsefvárosban címmel meghirdetett sétán Belső-Józsefváros egyházi intézményeit ismerhettük meg közelebbről Nagy Brigitta, a Mindszenty Alapítvány irodavezetője kíséretében.
A séta első állomása rögtön a jezsuita központ szívébe, a Párbeszéd Házába vezetett. A Horánszky utca 20–22. szám alatti épület, a korábbi Mária Kongregációs Otthon az I. világháború után nyitotta meg kapuit – egyetemi kollégium, kulturális események és a katolikus sajtó (A Szív, a Magyar Kultúra, a Katolikus Missziók) fért meg benne.
A ma a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia galériájaként funkcionáló helyiség
annak idején kápolna volt.
Tartottak benne esküvőket, itt házasodott össze a nagy múltú Festetics család egyik tagja is. Elhangzott Bangha Béla jezsuita szerzetes, teológus, szerkesztő, az 1938-as Eucharisztikus világkongresszus főszervezőjének neve, aki a Mária kongregáció nemzetközi irányítását végezte, s ő alapította meg 1912-ben a Magyar Kultúra folyóiratot. Bangha Béla szerzeménye, a Győzelemről énekeljen című, minden túlzás nélkül slágernek nevezhető katolikus ének ebben a házban született meg.
Semmit se bíztak a véletlenre
A mai Loyola Kávézó helyén működött az Apostol Nyomda, mivel a jezsuiták semmit nem bíztak a véletlenre, így tehát a sajtót sem. Az alkalmazásukban álló nőket nemes egyszerűséggel a „sajtó csibéinek” hívták. Az egésznek az 1919-es Tanácsköztársaság vetett véget. A felfordulások közepette egy felbőszült társaság betört a nyomdába: a szűzanya szobrot összetörték, a betűket szétszórták.
A Szent Anna Kollégium (Horánszky utca 17.) udvarán az intézmény történetével ismerkedhettek meg a séta résztvevői egy nővér közreműködésével. A kollégium a Budapesten tanuló egyetemi nőhallgatók részére jött létre az Isteni Megváltó Leányai soproni rendháza jóvoltából. Az intézményt az államosításkor elvették, majd a rendszerváltás után visszaadták.
A Bernardinumot, a ciszterci rend kollégiumát és rendházát (Horánszky utca 6.) a XIX. század végén alapították. Ma az épületben a Rajk Szakkollégium működik.
A sétavezető nem ment el szó nélkül a Bródy Sándor utca 36. szám mellett: Laborfalvi Róza színésznő és férje, a kétszáz éve született Jókai Mór lakott itt, maga Laborfalvi ebben az épületben is halt meg; az egész első emelet mind a 10 szobája a híres házaspáré volt.
A II. világháború alatt a környék nem egy épületében az egyházi személyek – szerzetesek, atyák és nővérek – életük kockáztatásával rejtegették az üldözött zsidókat a németek és a nyilasok elől, rendkívüli bátorságról és hitbéli meggyőződésről téve tanúságot.
Mellőzött művész
A Jézus Szíve Jezsuita Templom (Mária utca 25.) oldalában található gyönyörű kép kapcsán elhangzott Feszty Árpád lányának, Laborfalvi Róza unokájának, az 1979-ben elhunyt festőművésznek, Feszty Masának a neve. Mélyen vallásos művész volt, soha nem ment férjhez, az útjába kerülő
kóbor macskákat, kutyákat, kismadarakat
hazavitte és lelkiismeretesen gondozta.
1948-ban, a háborúban maradandó lelki sérüléseket szerzett budapesti lakosok vigasztalása céljából készült el a főbejárat mellett az Úti Boldogasszony-kegykép, Feszty Masa a képet a szomszédjában lakó anyáról és gyermekéről mintázta. A materialista gondolkodásra és művészetfelfogásra hangolt, minden égit elutasító szocializmus alatt nem volt túlzottan foglalkoztatott művész, munkássága tetemes részét vallásos tárgyú, a transzcendens felé forduló munkái – oltárképek, szentképek – teszik ki. Műveivel többek között a budapesti piarista rendházban, Pilisszántó, Rácalmás templomaiban, a szombathelyi székesegyházban találkozhatunk.
Fotók: Karancsi-Albert Rudolf
