A jelölteknek a május 9-én már megalakult parlamenti bizottságok előtt kellett beszámolniuk rátermettségükről, hozzáértésükről és terveikről.

Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszterjelölt az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság előtt jelent meg. Ruff Bálint jogász, kommunikációs tanácsadóként segítette Pikó András józsefvárosi és Botka László szegedi polgármestert is. Beszámolóját az Orbán-kormány rongyrázásának ecsetelésével kezdte, a várbéli Karmelita és a Kabinetiroda kapcsán azt mondta, „azt mindenkinek látnia kell, aki magyar, […] olyan fényűző luxus, ami a világ legdrágább hoteljeinek szobáit idézi”.

„A Tisza-kormány ennek a leállítására kapta meg a fideszes választási törvények között a kétharmados felhatalmazást, a féktelen, urizáló gyűlölet megakadályozására”, vonta le a tanulságot. A feladatuk „visszaállítani azt, hogy az állam nem bánt, hanem szolgál, hogy embereket nem üldöznek a véleményük miatt, visszaállítani azt, hogy a propagandának nincs helye az államban, hogy nem költenek százmilliárdokat lejáratásra, […] hogy egy politikus nem mindenható”.

„A valaha volt legnagyobb átvilágítást fogom megcsinálni”, mondta Ruff Bálint.

Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszterjelölt az Agrár- és Élelmiszer-gazdasági Bizottság előtt mutatkozott be. A Tisza azért vonta egy rendszerbe az agráriumot és élelmiszer-gazdaságot, mert magasabb hozzáadott értékű, nagyobb feldolgozottságú termékek nélkül nincs jövője a magyar agráriumnak, mondta Bóna, aki agrármérnök és mezőgazdasági vállalkozó.

Szándéka, hogy ebben a szegmensben is megteremtsék a tudásalapú társadalmat. Komoly gond a gazdatársadalom elöregedése, az örökléstámogatás helyett, mivel nagyon szűk ma a földhöz jutás lehetősége, az új, fiatal szereplők belépését kellene segíteni, akik megtapasztalnák a paraszti létet.

Rövidíteni kívánja az ellátási láncokat, a farm-to-fork, a termelőtől a fogyasztó asztalára koncepciót kívánja fejleszteni Bóna Szabolcs.

Pósfai Gábor belügyminiszter-jelöltnek a Honvédelmi és Rendvédelmi, valamint a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt kellett megjelennie. „Nem akarok rendőrminiszter lenni”, nem erre a pályára készült, de szervezetek és hálózatok építéséhez ért, a Decathlonnál szerzett vezetői tapasztalatot, mondta.

A lojalitás nem lehet fontosabb a szakmaiságnál, különösen nem a rendvédelemben, jelentette ki. Nem operatív vezető lesz, az alkotmányos stabilitást fogja biztosítani, a törvényes működést és az intézményi függetlenséget, a szervezeti integritás megteremtését, mondta. Kivizsgálják a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét a Tiszával kapcsolatban, a Pegasus lehallgatási ügyet, a külföldi titkosszolgálatok elmúlt időszakban folyt tevékenységét. Helyre kívánja állítani a szakszolgálatokba vetett bizalmat, s amit lehet, nyilvánossá tesznek a működésükről.

Szándéka szerint felülvizsgálják a taotámogatási rendszert, a szabadidős sport támogatása kap majd nagyobb hangsúlyt. 

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterjelöltet az Egészségügyi Bizottság hallgatta meg. Az Angliában is sikeres sebészi karriert befutott orvos külföldi jó megoldások bevezetésével orvosolná a magyar egészségügyet. Ezekkel le lehet dolgozni a hosszú várólistákat, és motiválni az orvosokat is, mondta. 500 milliárd forintot kíván fordítani a körülmények javítására, ezt a pénzt a korrupciótól megtisztított gazdálkodásból és EU-s forrásokból ki lehet gazdálkodni szerinte.

Azt ígérte, a várólisták 2027 végére műtéteknél 6 hónapon, járóbeteg-ellátásban 3 hónapon belülre csökkenthetők. A nagy felkészültséget igénylő ellátásokat az egyetemi klinikákra és néhány nagyvárosi kórházra alapozott regionális központi kórházak végeznék. Be kíván vezetni egy olyan betegvisszajelzési rendszert, ami a nyilvánosság előtt teszi láthatóvá, hol milyen minőségű ellátást kapni. 

Gajdos Lászlót, az élő környezetért felelős miniszterjelöltet, akit az Élő Környezetért Felelős Bizottság hallgatott meg, a Nyíregyházi Állatpark arcaként, alapító igazgatójaként ismerte meg a közvélemény. A környezetvédelmi minisztérium új elnevezését ő javasolta Attenborough sorozata, az Élő bolygó ihletésére. „A lelkiismerete kell legyen ez a tárca a többinek”, mondta, a név azt üzeni, nem csak védeni kell a természetet, ez az ország erőforrása is, és hazafiasságot is jelent az élő környezet politikája. Az Orbán-kormányok alatt leépített állami környezetvédelem nehezen pótolható veszteséget okozott, s véleménye szerint a természetvédelemben az erdő mindennek az alapja, ezért megállítják a védett erdőkben folyó fakitermelést, és felfüggesztik a tarvágást is, mert károsan befolyásolja a vízmegtartást. Az állami erdőkben, a természetvédelmi területeken a gazdálkodás helyett az ökológiai szempontoknak kell elsőbbséget kapniuk.

A vízgazdálkodás is fontos helyen van a programjában, a felelőtlen a „víz senkié” hozzáállást fel kell váltsa a „víz mindenkié” felelőssége. A szemléletváltásban az edukáció híve, nem a büntetésé. „Kicsit strapás dolog, ez tény, de nagyon hiszek a párbeszédben”, mondta. 51 milliárd forint keretösszegű pályázatot szán az ivóvízrendszerek, víziközművek korszerűsítésére.

Külön kitért az állatjóléti kérdésekre, csatlakozni kíván az EU normáihoz a cirkuszi állatok alkalmazásának korlátozásában is, országos állatjóléti hatóságot állít fel. „Nem lehet slaggal agyonverni a disznót azért, hogy menjen fel a platóra, ha ilyenre sor kerül, be fogunk avatkozni. Mint ahogy nem lehet a kutyákkal, a macskákkal, sem egyéb állattal embertelenül bánni.”

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelöltet a Gazdasági és Energetikai Bizottság hallgatta meg. A Shell egykori globális alelnöke úgy látja, a beruházások megálltak, a gazdaságot kivéreztette, az uniós forrásokat befagyasztotta az Orbán-kormány, nem az emberek dolgoznak keveset. A gazdaság beindításának kulcsa a befektetői és lakossági bizalom, „a mi feladatunk a következő négy évben az lesz, hogy ez létrejöjjön Magyarországon”, mondta.

Kiszámítható szabályok, tisztességes verseny, zéró tolerancia a korrupcióval szemben, ilyen környezetet teremtenek a vállalkozások számára, s nem kell majd félniük, hogy a sikeres üzletükre lecsap a hatalom, jelölte ki a határokat Kapitány.

Felülvizsgálják a paksi atomberuházást, a titkosított dokumentumokat. Az energiaellátást diverzifikálni kell, „nem volt sikeres megoldás, hogy 65 százalékról 90 százalékra ment az orosz olaj aránya 2022 és 2025 között”, de „semmiről nem szeretnének leválni, hanem opciókat szeretnénk kapni”, fontosak a megújuló energiát érintő fejlesztések. Csökkentik a tűzifa áfáját, mert 800 ezer család él energiaszegénységben. 

Kapitány István szerint felül kell vizsgálni a különadókat és az árréstopot, „egy gazdaság akkor működik jól, ha minél kevesebb a beavatkozás”.

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterjelöltet az Oktatási Bizottság hallgatta meg. A közgazdász, szociológus oktatáskutató és szociálpolitikus a gyermekközpontúság, az adatvezéreltség és a partnerség három elve szerint kívánja a tárcát vezetni. Szerinte az oktatás már bölcsődés korban kezdődik, ezért fontos a szülők támogatása is, a hátránykompenzáció és a prevenció. Lakóhelytől és etnikai hovatartozástól függetlenül kell hozzáférhetővé tenni a tanulást, fejleszteni kell a szakképzést. Tanuló társadalommá kell váljunk, határozta meg a stratégiát, és ki kell vezetni a politikát az oktatási rendszerből.

„A polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat rehabilitáljuk”, mondta. Helyi ügyekben újra önálló döntési jogot kapnak az iskolaigazgatók, az oktatást segítő munkatársak bérét rendezni kívánják. A kancellária-rendszert megszüntetik a szakképzésben, bővítik a tankönyvkínálatot. Hogy mi az iskola feladata, ennek meghatározásában a gyerekek véleményét is kérni fogják. Megfontolják a tankötelezettség újbóli 18 évre emelését. A szexuális nevelés nem csak a szülők feladata, mondta Lannert Judit, és ez nem LMBTQ-propaganda. „Önök láttak már átműtött óvodást? Mert én még nem láttam”, mondta ezzel kapcsolatban.

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterjelöltnek a Honvédelmi és Rendvédelmi, valamint a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt kellett megjelennie. „Visszaveszünk mindenkit, aki szolgálni akart”, mondta az egykori vezérkari főnök, aki fájlalta, hogy akkor nem tudta a katonáit megvédeni, amiatt lett a Tisza támogatója is.

Kiemelt célja, hogy visszaállítsák szövetségeseink bizalmát a magyar honvédség iránt, és megerősítsék a morális helyzetét is, mondta Ruszin-Szendi Romulusz. Első, jelképes intézkedésként a Mária Terézia-laktanya visszakapja a Petőfi nevet. Javítani kívánja a katonák illetményét és munkakörülményeit, de ehhez máris türelmet kért. Úgy látja, az elmúlt években úgy működött honvédség, mint egy kft., az elődje milliárdokból készülő filmekkel és óriásplakátokkal kívánta biztosítani az utánpótlást, a hadiipar jó részét pedig kiszervezték magáncégekbe, ahol nem csak a szövetségesek lettek tulajdonosok és befektetők.

„A Tisza-kormány a béke kormánya. Nem küldünk katonát az orosz–ukrán háborúba, és nem állítjuk vissza a sorkatonaságot. Soha nem is mondtunk ilyet”, jelentette ki Ruszin-Szendi, és Csádba sem mennek magyar katonák.

A Honvédelmi Minisztérium nem fog a Várba költözni, és megmarad a Hadtörténeti Múzeum a helyén. 

Görög Márta igazságügyi miniszterjelölt az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság előtt mutatkozott be. A szegedi jogászprofesszor, akadémikus szerint a magyar jogalkotás nem működhet az európai jogi sztenderdek érvényesülése nélkül. A jogállam és az alkotmányosság, az igazságszolgáltatás függetlensége és tekintélye és a korrupciómentes a közhatalom gyakorlásába vetett közbizalom helyreállítását jelölte meg fő céljainak. „Kiszámíthatatlan, a jogállamiság és így a jogbiztonság követelményét nélkülöző közhatalom-gyakorlás elbizonytalanítja a polgárokat, a vállalkozásokat és Magyarország nemzetközi partnereit”, jellemezte a mostani helyzetet.

Egy széles körű alkotmányozási folyamatot kíván Görög Márta előkészíteni, valamint a sarkalatos törvények, a jogászi hivatásrendek működésének és a választási rendszernek felülvizsgálatát. A „jelenleginél átláthatóbb, tisztességesebb és arányosabb” választási rendszert ígért. Magyarország csatlakozni fog az Európai Ügyészséghez, és erőteljesen csökkenteni kívánja az igazságügyi miniszter által engedélyezett megfigyeléseket, ezeket nyomozati, bírói körbe helyezné vissza. 

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterjelöltet a Közlekedési és Beruházási Bizottság hallgatta meg, erről bővebben itt olvashat:

Orbán Anita külügyminiszter-jelölt a Külügyi, az Európai Ügyek és a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt jelent meg. „A Szent István-i államalapítás örökségéhez igazodva Magyarország helye az Európai Unióban és a NATO-ban van”, jelentette ki a sokdiplomás, külföldön doktorált volt diplomata, aki 2015 után nemzetközi cégek vezetőségében dolgozott. Az EU-val rendezendő kapcsolatban a magyar érdekek képviselete alapvető, mondta, ezt azonban a diplomáciában kell érvényesíteni, nem úgy, ahogy ezt a Fidesz-kormány tette az elmúlt években. Meg kívánja erősíteni a V4 szövetséget, rendezni a magyar–lengyel viszonyt, és fontos „a cseh és szlovák együttműködés új alapokra helyezése” is. Azonban az uniós jog ellenében alkalmazott Beneš-dekrétumok kapcsán megjegyezte, „nem tudjuk olyan országgal elmélyíteni a kapcsolatunkat, amely a kollektív bűnösség alapján ítéli meg a kisebbséget”.

Magyarország nem fog kilépni a Nemzetközi Büntetőbíróságból, amit Orbán Viktor kezdeményezett tavaly Netanjahu meghívásakor, de 1956 70. évfordulójára áll az izraeli kormányfő meghívása is. Izraelben addig még választások lesznek, a meghívás nem személyesen Netanjahunak szól, mondta Orbán Anita.

Az újabb Oroszországgal szembeni szankcióknál szem előtt tartják a magyar energetikai cégek érdekeit, de „harmadik ország érdekében” nem fog vétózni, jelentette ki Orbán Anita.

Kármán András pénzügyminiszter-jelöltnek a Pénzügyi és Költségvetési ‌ Bizottság előtt kellett megjelennie. „Nem egyszerűen korrekcióra, hanem teljes irányváltásra van szüksége a magyar gazdaságpolitikának”, mondta a közgazdász, a Tisza költségvetési és adópolitikai szakértője. A termelékenység növelése, a képzett munkaerő és a nagyobb hozzáadott értéket előállító, innovatív kis- és középvállalkozások jelentik majd a gazdaságfejlesztés alapját, mondta. Az előző időszakban az ország EU-s összehasonlításban sereghajtóvá vált gazdasági téren is, a felzárkózáshoz többet kell majd fordítani humánerőforrásra, oktatásra, képzésre, egészségügyre.

Kármán András szerint vissza kell szerezni a piaci szereplők bizalmát, ezért a korrupció visszaszorítása mellett növelni kell a jogbiztonságot, tiltani kell a visszamenőleges jogalkotást, kiszámítható szabályozási környezetet kell kialakítani, és elegendő felkészülési időt a szabályok változására.

Növelik a költségvetés átláthatóságát, csökkentik a vállalkozások adminisztrációs terheit, visszavezetik a katát, ígérte Kármán. Az ellenben nem reális, hogy egyből megszüntessék a különadókat, de erre is sor fog kerülni, s megszüntetik az indokolatlan kedvezményeket is.

Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterjelölt a Szociális Bizottság előtt jelent meg. Magyarország első látássérült minisztere eddig ügyvédként dolgozott, hozzá tartozik majd az esélyegyenlőség, az akadálymentesítés ügye is. „A pénzt elköltötték rá, csak valahogy nem jelent meg, hanem az orbáni zsebekben landolt”, jellemezte a jelen helyzetet.

Az Orbán-rendszer bukását is okozó pedofil és gyermekbántalmazási ügyek kapcsán azt mondta, „mindenkinek felelnie kell azért, amit a gyermekeinkkel tett”, és a kivizsgálás, a feltárás, a felelősségre vonás lesz az első három lépés, majd a párbeszéd a szakmával, hogy az visszakaphassa társadalmi megbecsültségét.

Kátai-Németh szerint a Fidesz számára az idősgondozás azt jelentette, hogy „tartották az időseket, mint a szekrényben a kabátot”. Új szociális rendszert ígért, a gyereket egyedül nevelő szülők helyzetét is segítik. Létrehozzák az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, lesz egyenlő bánásmódért felelős és gyermekvédelmi ombudsman is. A munkajogi szabályokat a dolgozók érdekeinek védelmében módosítják, és korlátozni fogják a külföldi vendégmunkások beáramlását. 

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt a Magyarságpolitikai, a Művelődési, a Társadalmi Részvétel ‌és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottság előtt jelent meg. A volt református lelkész a nemzetiségi szószólókat anyanyelvükön köszöntötte. Azt mondta, véget akar vetni az elmúlt 16 év gyűlöletpolitikájának. A fő kérdés az, miként kerülhető el, hogy „a gyűlöletkeltés és a pusztítás újra hatalomra jusson”, ami bőven kijutott a nemzetiségeknek is, főként az ukránoknak. „Úgy jöttem önökhöz, hogy ennek a lebontási kísérletnek nem a kalapácszaját hozom, hanem a békességét.”

5 évre visszamenőleg ki fogják vizsgálni a Bethlen Gábor Alapot, mert nem létező, vagy a pályázatok előtt létrejött egyesületek kaptak pénzt.

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterjelöltnek a Digitalizációs és Technológiai, valamint az Oktatási Bizottság előtt kellett megjelennie. Közgazdász, 25 évig volt tanácsadó önkormányzati intézményeknél és nagyvállalatoknál. Olyan digitális államot kíván felépíteni, mint ami Észtországban működik, ahol gördülékeny az ügyek intézése, és nem kell ugyanazt az igazolást minduntalan beadni, szerinte az egésznek olyan egyszerűnek kellene lennie, mint a Revolut vagy a Bolt használatának. Magyarország nem áll rosszul a digitalizációban, de ahogy mondta, az informatikai kompetenciák „elfogytak a végeken”, sok száz milliárd veszett oda a korrupció miatt.

Mivel a „tudománypolitika és oktatás terén hazánk sajnos nem áll jól”, a ciklus végére az EU GDP-átlagának 2 százalékára emelik ennek finanszírozását, ígérte Tanács Zoltán. Változtatni kíván azon, hogy a kutatási támogatások háromnegyedét a vállalati szektor kapja, s rendezni kell a kutatói átlagbért is, hogy sokan ne kényszerüljenek másodállást vállalni. A kutatóhálózat jövőjéről egyeztetni fog az érintettekkel.

Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterjelöltet a Vidék- és Településfejlesztési Bizottság hallgatta meg. „Somogyországból érkezem, nem elméletből, hanem tapasztalatból ismerem a vidéket”, mutatkozott be a kaposvári jogász, aki szerint a vidék nem csak probléma, lehet megoldás is, ezért közös érdek a vidék megerősítése. Innováció, alkalmazkodás, lakhatás, digitalizáció, közös döntéshozatal, számára ezek a vidékpolitika kulcsszavai.

„Erős vidék nélkül nincs fenntartható város.” Fontos a város és a vidék közötti együttműködés helyreállítása, mondta Lőrincz Viktória, s Budapestet nem lehet fejlesztési ellenfélként kezelni, Budapest-törvényre van szükség, ami világos finanszírozást, feladatköröket és partnerséget teremt a vidéki települések és a fővárosi agglomeráció között.

A fejlesztési források elosztásáról azt mondta, „nem lehet a közpénzt elvinni, a közpénzt az emberekre és a vidékre kell költeni”, át fogják alakítani a szolidaritási adó rendszerét is. 

Nyitókép: Illyés Tibor / MTI