„A budapestiek kiálltak a városukért, kiálltak magukért – köszönet érte. Sikeresen zárult Budapest történetének legnagyobb részvételi szavazása, az első Budapesti Lakógyűlés. 136 ezer budapesti adta le szavazatát online, a szavazásra jogosultak több mint 9 százaléka. Ez az eredmény egyértelmű kötelezettséget ró minden döntéshozóra, rám is, másokra is” – írta Karácsony Gergely a Facebookon.

A Budapesti Lakógyűlés kezdeményezés a hétvégén fejeződött be. Karácsony és a Fővárosi Önkormányzat májusban indította el, hogy négy kérdésben kérjék ki a 14 évesnél idősebb fővárosiak véleményét.

„A Budapesti Lakógyűlés célja, hogy konkrét, ezúttal közlekedést érintő kérdésekben közvetlenül a budapestiek dönthessenek” – írták a kezdeményezésről. A szavazás értelmezhető volt politikai akcióként is: a Budapest és a kormány közti feszültségekre adott fővárosi válaszokat, a Karácsony-féle politikát akarta legitimálni a városvezetés, a négy kérdésből kettő kimondottan ilyen jellegű volt.

Kritikák

A négy kérdés megfogalmazása is sok kritikát kapott. A sugalmazó kérdéseket többen a nemzeti konzultációkhoz hasonlították. Karácsony szerint viszont az online lezajlott lakógyűlés „érdemben különbözik a kormány nemzeti konzultációjától, mert az az emberek megvezetése, ez pedig a budapestiek megkérdezése”. A főpolgármester szerint a budapesti szavazáson arányaiban többen szavaztak, mint a Covid-járvány utáni nyitásról szóló nemzeti konzultáción, amit szintén csak online lehetett kitölteni (azon 528 ezer felnőtt állampolgár szavazott).

A két szavazás, konzultáció abban is hasonlít, hogy egyiknél sincs érvényességi küszöb és az eredmény sem kötelező. Karácsony azt mondta, azt a döntést fogja képviselni, amit a budapestiek megszavaztak. Ugyanígy érvel az Orbán-kormány is.

Karácsony akcióját azért is bírálták, mert egyszerre különböző témákban tett fel kérdéseket. Az első három válasz előre borítékolható volt, hiszen a budapestiek valószínűleg azt akarják, hogy

• ne legyenek a fővárost érintő kormányzati elvonások,
• ne kelljen pénzhiány miatt leépíteni a közösségi közlekedés egyes szolgáltatásait,
• és a kormány fizesse ki a Lánchíd felújítására megígért, de át nem utalt 6 milliárd forintot.

A negyedik kérdés megosztó volt: vajon mi legyen a lánchídi közlekedés sorsa? A korábbi közvélemény-kutatási adatok szerint a válaszadók 54–58 százaléka egyetértett azzal, hogy ne használhassák az autók a Lánchidat. Ám az autók kitiltása mellett kardoskodó Karácsony ennél nagyobb legitimációt szerethetett volna elérni.

Az eredményekből látszik, hogy a kérdések közül az utolsó volt a leginkább megosztó. Kedden publikálták a Budapesti Lakógyűlés eredményeit: 136 435 szavazat érkezett valamelyik kérdésben, azaz a 14 évnél idősebb fővárosiak csupán 9 százaléka szavazott. Ezt akkor is rendkívül alacsony részvételi arány, ha Karácsony megpróbálja sikerként kommunikálni az eredményt.

Mit akar a budapestiek 9 százaléka?

Az első kérdés azt vizsgálta, mennyire igazságos, hogy a kormány több mint tízszeresére emelte a fővárost érintő elvonásokat. A szavazók több mint 91 százaléka szerint ez igazságtalan.

A második kérdés arról szólt, hogy a megszorítások miatt mit tegyen Budapest: függessze-e fel a kormányzati elvonások befizetését vagy a forráshiány miatt csökkentse a közösségi közlekedés szolgáltatásait? Nem meglepő módon a válaszadók majdnem 87 százaléka szerint ne fizessen a főváros.

A harmadik kérdés azt firtatta, fizesse-e ki a kormányzat a Lánchíd felújítására megígért 6 milliárd forintot. A válaszadók többsége, 93,4 százaléka szerint igen, a kormánynak fizetnie kellene.

A leginkább vitatott kérdés a Lánchíd közlekedési rendjére vonatkozott. Azt vizsgálta a főváros, melyik megoldást szeretnék a budapestiek, a felújítás előttit, amikor autók is közlekedhettek, vagy elfogadnák az újabb koncepciót, hogy csak a közösségi közlekedés autóbuszai, a taxik, a kerékpárosok és a gyalogosok használhassák. Utóbbi mellett döntött a szavazók 80 százaléka.

Mennyibe került mindez?

A Budapesti Lakógyűlés nem volt olcsó, bár a 130 milliósra becsült költség eltörpül a legutóbbi nemzeti konzultáció költségvetéséhez képest. A kormányzaté több mint 10 milliárd forintba került, és az eredmény kommunikációjára is több mint 5 milliárd forintot költöttek.

A lakógyűlés költségvetése az előzetes számítások szerint az alábbi tételekből állt össze:

• nyomtatási költségek: 18 864 580 forint
• borítékolás költsége: 18 846 800 forint
• kézbesítéssel összefüggő logisztika költsége: 2 159 000 forint
• kézbesítés költségei: 59 464 651 forint
• call center: 946 747 forint
• kommunikációs költségek (becslés): kb. 30 000 000 forint

A lakógyűlés esetében az egy szavazatra lebontott költség megközelítőleg 1000 forintba került. A Fővárosi Önkormányzat igyekezett spórolni a költségeken, és nem a Magyar Postát bízták meg a szavazáshoz szükséges kódot tartalmazó levelek kiküldésével, hanem önkormányzati dolgozókat vontak be. A kézbesítés akadozott, ám nem erre, hanem az állítólagos nagy érdeklődésre hivatkozva hosszabbították meg egy héttel a szavazási határidőt. (Személyesen csak a Főpolgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodáján, nyitvatartási időben lehetett szavazni.)

A levelet én nem kaptam meg, ezért szavazni csak úgy tudtam volna, ha a lakcímkártyámat beszkennelem és elküldöm, hogy kódot igényeljek. Nem tudni, hányan jártak még így, ahogy azt sem, mennyivel többen szavaztak volna, ha mindenki megkapja a levelet.

A 2021-es nemzeti konzultáció költségeihez képest kevesebb mint tizedébe került egy szavazó elérése, az online nemzeti konzultáción ugyanis 10 882 forint volt az egy szavazóra eső költség.

Az alábbi kérdéseket tettük fel a Fővárosi Önkormányzatnak a lakógyűléssel kapcsolatban, ha válaszolnak, frissítjük a cikket:

• Hány leadott szavazatra számítottak?
• Miért gondolják sikernek a 9 százalékos részvételt?
• Hogyan értékelik a kódok kézbesítésének hatékonyságát?
• Nem lett volna egyszerűbb és olcsóbb megoldás egy közvélemény-kutatást megrendelni?
• Terveznek-e hasonló konzultációt a jövőben is?

Nyitókép: Balogh Zoltán / MTI