Ez a probléma azonban nem csupán a társasházkezelőkre, közös képviselőkre, hanem a gondnokokra, a takarítókra, a szerelőkre, a kertészekre és a társasházaknak dolgozó szinte minden kisvállalkozóra érvényes.
A kata eltörlésével keletkező veszteségüket pedig valószínűleg a lakók fogják megfizetni
egy kompenzációs áremelés keretében.
Az egyéni vállalkozók, alvállalkozók és nagyon sok társasházkezelő körében a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis kata a legnépszerűbb adózási forma 2022-ben. A keddi törvénymódosítás a társasházakat és lakóikat is érinti, hiszen a legtöbb helyen vállalkozásként működik a közös képviselet. A társasházak is a cégek kategóriába esnek, és ez jelentős rezsi- és közösköltség-növekedést eredményezhet, amit a lakók fizetnek majd meg.
Mi is történt a katával?
A kormány mindössze egy nap alatt változtatta meg a kata szabályait. Az indok a színlelt avagy rejtett foglalkoztatás kiszorítása volt, és hogy adó mértéke nem követte az inflációt az utóbbi években. Igaz, utóbbihoz elég lett volna emelni a kata 50 ezres adómértékén, nem ez történt. Az érintetteknek szeptember végéig kell kitalálniuk, mit tegyenek, hogy számlát adhassanak.
A július 12-i törvénymódosítás szerint 2022 szeptemberétől csak egyéni vállalkozás lehet katás, 18 milliós éves bevételi határral, és csak magánszemélynek állíthat ki számlát, cégnek nem. Amíg az értékhatár valószínűleg nem fog túl nagy gondot jelenteni, a magánszemélyekre való számlázási korlátozással a kisvállalkozók anyagi és adminisztratív terhei jelentősen megnőnek. Ugyanez vonatkozik a társasházakra is.
Hogy érinti ez a társasházakat?
2022 elején a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE), a Társasházi Háztartás (THT), valamint az eHáz 589 társasházkezelő körében készített felmérést, amiből kiderült: a társasházkezelők több mint 77 százaléka albetétenként 2 ezer forint alatt vállal közös képviseletet, közel 60 százalékuk pedig 1500 forint alatti díjat számol havonta a tevékenységéért.

Egy korábbi felmérésből az derült ki, hogy a társasházak 12 százaléka 1946 előtt épült, és az épületek jelentős része kisebb-nagyobb felújításra szorul. Bár a társasházak felének az elmúlt két évben nőtt a megtakarítása (arról információ nem áll rendelkezésre, milyen értékű megtakarításokkal rendelkeznek), mindezek ellenére több mint 60 százalékuk nem tervez felújítást.
A kerületi közös képviselők az üzemeltetési és karbantartási költségek kapcsán kifejezték aggodalmukat
„Nagy hatással lesz ránk, de most még bizonytalanok vagyunk mi is” – mondja Egervári Zoltán a Domus Altus Kft. társasházkezelőtől. Vannak olyan társasházak, ahol egy épületgondnok 2-3 ház gondnokságát látja el katás vállalkozóként. Meg kell oldaniuk, hogy miképp lesz ezentúl: külön-külön minden házhoz be kell-e a gondnokot jelenteni, vagy ha más formában szeretné-e folytatni a munkát – és ennek költsége természetesen a tulajdonosokra hárul majd.
A Domus Altus Józsefvárosban Budapest második legnagyobb társasházát kezeli 540 albetéttel. Most katás vállalkozóik vannak. Ha őket be kell jelenteni, csupán a gondnokok esetében is 5 millió forinttal növeli meg éves szinten a társasházak kiadását. Azzal lehet számolni, hogy a lakatos, villanyszerelő és hasonló munkák költsége is mind meg fog nőni, így esetükben minimum 8 millió forintos plusz éves kiadással kell számolni.
„Ezt el tudtuk volna költeni felújításokra, de most adótanácsadó után kell nézzünk, hogyan tudjuk a lakók számára legkedvezőbben megoldani ezt a kellemetlen helyzetet” – zárja a gondolatmenet Egri.
Balogh Csabáné közös képviselőt is megkérdeztük, hogy őt hogyan érinti a kata-helyzet:
„Rettentő rosszul! Fel vagyok háborodva! Az összes egyéni vállalkozóval kiszúrtak. Aki egyéni vállalkozóként csinálta a közös képviseletet, mivel a társasházak cégnek minősülnek, csak úgy adhat ezentúl számlát a házaknak, ha emelt módon adózik utánuk. Így vagy megemeljük a képviseleti díjakat, amit ráterhelünk a tulajdonosokra, vagy benyeljük. De azt nyilván szinte senki nem fogja megtenni, hogy nemhogy árat nem emel, hanem még az mostani árak mellett is kevesebbet keressen. A végén a tulajdonosok, az egyszerű emberek járnak a legrosszabbul.”
Minden ház után ki kell majd fizetni a SZJA-t. Balogh Csabánéhoz 11 társasház tartozik a kerületben. De a legnagyobb baj szerinte, hogy a rengeteg társasházi takarító is mind katás egyéni vállalkozó. A hozzá tartozó társasházi takarítók mind rosszul jártak: a társasházaknak számláznának, így amit leadóznak majd szeptember 1 után, és annyival kevesebb pénzük marad. Pont náluk, akik a legkisebb pénzűek. Így kénytelenek lesznek megemelni a takarítás díját, ez pedig a közös költségben fog jelentkezni, ami egy házban éves szinten 120–180 ezer forintot is jelenthet. Ha nem emel árat, az a takarító, aki eddig 5-6 házat tartott rendben, most egyet ingyen takarítana, annyival kevesebb marad nála. És a villanyszerelő, a kaputelefon-szerelő, a kertész is katás egyéni vállalkozó, az eddigi árajánlataik mind megdőlnek, mondja.


„Belekényszerítettek minket ebbe a helyzetbe. Nem egyeztettek velünk. Miért nem? Miért nincs kommunikáció?”
Az egyik házánál például már elnyert zöldudvar pályázat él, itt egy egyéni vállalkozó kertész lett megbízva. Óriási probléma, hogy az idei projekteknek sincs idejük kifutni. Ha január 1-től lenne a változtatás, mindenkinek lenne ideje végiggondolni, hogyan tovább: megéri–e, érdemes-e egyáltalán folytatni. Egy hónap alatt nem lehet megoldani mindent.
„A tulajdonosaim viszont nem kerülhetnek háttérbe emiatt. Felelős vagyok értük.”
Balogh Csabáné problémaként említi még azt is, hogy május 31-ig kellett megtartani a közgyűléseket – a költségvetést már megszavazták –, így vagy ismét tartanak közgyűlést, ahol egy új határozatban megemelik a képviseleti díjakat és a közös költséget, vagy a kata változása okán megemelkedett adók miatt elesik korábbi pénze egy részétől.
Ezzel a lépéssel sokakat a feketegazdaság felé sodorhat a kormány.
Frissítés: Kikerülnek a társasházak a rezsicsökkentés alól is, mivel az átlagos fogyasztásnál nagyobb az övék, és az átlagfogyasztás feletti részt, a szerdai Kormányinfón elhangzottak szerint a piaci áron kell fizetniük. Erre Halmai Richárd házkezelő hívta fel a figyelmünket. Az átlagos áramfogyasztás 210 kilowatt, gázfogyasztás 144 köbméter havi szinten, ha minden így marad, akkor
ötszörös árat kell az ezen felüli fogyasztásért, azt pedig be kell építeni a közös költségbe.
Nyitókép: Huszár Bogi
