Az első magyarországi pápalátogatás majdnem ezer éve történt, amikor még nem volt általános, hogy az egyházfők utazzanak. A később szentté avatott IX. Leó 1052-ben, Pozsonyban békeközvetítési céllal találkozott I. András magyar királlyal és III. Henrik német-római császárral. A szerény életvitelű pápa diplomáciai tevékenysége sikerrel járt, s ha nem is azonnal, de a Magyar Királyság és a Német-Római Birodalom közötti hadakozás véget ért. A másik béketeremtő törekvése, hogy kiegyezzen a Konstantinápolyi Patriarchátussal, nem volt sikeres, halála után két hónappal bekövetkezett az egyházszakadás.
(Ferenc pápa magyarországi programjáról és a forgalomkorlátozásokról itt olvashat.)
Sokáig kellett várni a következő alkalomra, hogy magyar király találkozzon a pápával. 1782-ben VI. Piusz pápa Bécsbe látogatott, mert II. József a pápai bullákat kontroll alá helyezte és zárolta a Rómának addig küldött egyházi jövedelmeket is. VI. Piusz azt szerette volna, hogy a császár törölje el a felvilágosult abszolutizmus jegyében hozott rendeleteit, de igyekezete hiábavalónak bizonyult. Egyes anekdoták szerint
II. József nem is csókolt neki kezet,
hanem kézfogással üdvözölte az egyházfőt.
1938 májusában Budapest adott otthont az Eucharisztikus Világkongresszusnak. Az eseményen ott volt XI. Piusz pápa követe, Eugenio Pacelli bíboros államtitkár, akit a budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (ma ELTE) tiszteletbeli doktori címmel tüntetett ki.
Pacelli nuncius egy év múlva XII. Piuszként vonult be
az egyház- és világtörténelembe. Regnálásának megítélése enyhén szólva is ambivalens a II. világháború alatti szerepvállalása okán.
A rendszerváltást követően, 1991 augusztusában látogatott Magyarországra a lengyel II. János Pál pápa. A 2014-ben szentté avatott egyházfő, akinek nevét 2011 óta tér is őrzi kerületünkben (a Köztársaság teret nevezték át), ötnapos magyarországi programján Esztergomban, Budapesten, Máriapócson, Szombathelyen és Pécsett járt. Az augusztus 20-ai szabadtéri pápai szentmisén kétszázezren vettek részt a Hősök terén.
A népszerű lengyel pápának nem ez volt az első magyarországi útja. A máriapócsi templom vendégkönyvében szerepel egy beírás Karel Wojtyła aláírással, amit még hátizsákos turistaként követett el diákkorában. Amikor 1991-ben pápaként látogatott a máriapócsi szentmisére kb. háromszázezren zarándokoltak el ide.
Az 1970-es években már bíborosként is járt Wojtyła Magyarországon, a kabai cukorgyár építésén dolgozó lengyel munkások lelki életének támogatására érkezett.
Az utazó pápaként emlegetett II. János Pál 1996-ban, Göncz Árpád államfő meghívására ismét Magyarországra látogatott. Budapesten csak átutazóban járt, Pannonhalmát és Győrt kereste fel.
Ferenc pápának sem ez az első magyarországi útja. 2021 szeptemberében, a Nemzetközi Eucharisztikus Konferencián a Hősök terén celebrált szentmisét, előtte pedig az ország elöljáróival találkozott a Szépművészeti Múzeumban. Csupán néhány órát töltött Budapesten – csak egy megálló volt ez akkor szlovákiai hivatalos látogatása előtt –, de kijelentette, szívesen visszatér, hogy több időt szenteljen a magyaroknak. Ezért a mostani látogatás tekinthető az első igazi pápai vizitnek.
Nyitókép: Ferenc pápa 2021-es budapesti látogatásán – Fotó: Máthé Zoltán / MTI
