Mi lesz itt, milyen fajta jövőt tud elképzelni?
Amikor körbenézek a Vasas Nagytermében, a magyarországi baloldali politika jövőjét látom, egyben a Fidesz alternatíváját. Valószínűleg rosszul gondoltuk, hogy ha hat párt összeáll, abból azonnal valami más minőség tud kijönni eredményként. A mostani választás lehet, hogy ezzel a tanulsággal jár. Józsefvárosban mind a két választókerületben ellenzéki jelölt győzedelmeskedett, ami azt bizonyítja, hogy az a politika, amit két és fél éve folytat az önkormányzat, igenis támogatott. Ha a két, most megválasztott képviselőnkkel erősebb hangunk és érdekérvényesítő képességünk lesz a parlamentben, akkor a jövőben még többet tudunk majd elérni. Ebből kell erőt merítenünk. Lehet persze azt mondani, hogy mi rezervátum vagyunk, de talán épp ez lehet az egyik lehetőség arra, hogy megmutassuk, mi lehet a magyarországi ellenzéki, baloldali politizálásnak a jövője. Józsefvárosban egy csomó olyan dolgot csinálunk a részvételiségtől kezdve a szociális politikán át egészen a kulturális rendezvényekig, ami szerintem nagyon fontos minta tud lenni. Ha ezt jobban csináljuk, akkor lesz esély arra, hogy négy év múlva ne ilyen eredmény szülessen.
Úgy tűnik, nagyon sok erőforrást mozgósított és vetett be az ellenzék, de ez nem bizonyult elegendőnek. Van értelme részt venni egy ilyen versenynek hívott játékban ezek után?
Kell egy nagy levegőt venni és végiggondolni a helyzetünket. Olyan nincs, hogy félidőben abbahagyjuk a munkát. Elindítottunk Józsefvárosban egy programot, melynek helyességét visszaigazolták a józsefvárosi választók, az országgyűlési választáson nem választották meg Sára Botondot, nem szavazták vissza azt a múltat, amit 2019-ben leváltottunk. Ez szerintem fontos jelzés arra, hogy alapvetően egyetértenek azzal a demokratikus, közösség felé nyitott, szociálisan érzékeny, és mondjuk ki nyugodtan, alapvetően baloldali politikával, amit az önkormányzat képvisel. Ráadásul kialakítottunk egy olyan együttműködést az ellenzéki pártok képviselői között, ami talán mintaadó lehet az ellenzéknek másutt is. Az öt párt képviselői itt úgy dolgoznak együtt, hogy kifelé nem látszódnak nézetkülönbségek, a belső viták eredménye pedig mindig teljes egységben elfogadott döntés a képviselő-testületi üléseken. Ehhez nagyon-nagyon sokat kell egyeztetni, és nagyon sok integráló erőt kell mozgósítania mindenkinek, a polgármesternek különösen. Ezt a munkát lehet és érdemes folytatni.
Egy ilyen nagy pofon után azt kell mondanunk, ha már úgysincs sok veszítenivalónk, akkor legyünk még bátrabbak! Persze most mindenki szomorú, el van keseredve, de pont ezek azok a pillanatok, amikor meg kell néznünk, hogy mit értünk el idáig, mi az erőnk, miből tudunk építkezni. Például abból, hogy itt van 100-200 lelkes fiatal, akik nagyon sokat dolgoztak Jámbor Andrásért, mert hisznek a programjában. Őket együtt kell tartani és be kell vonni a helyi politika alakításába.
Elképzelhető-e, hogy egy ilyen nagyarányú győzelem után kicsit konszolidálódik a rendszer, és nem lesz akkora nyomás az önkormányzatokon? Vagy éppen ellenkezőleg, a kétharmaddal és a Mi Hazánk esetleges külső támogatásával éppenhogy fel fogja számolni Orbán az önkormányzatiságot Magyarországon. Meg tudnak maradni az önkormányzat még elérhető forrásai, intézményei?
Lehetséges, hogy a kétharmad birtokában Orbán Viktor végre megnyugszik, kienged, és azt mondja: innentől kezdve keblemre, barátaim! De én ennek egy kicsi esélyét sem látom, valószínűbb, hogy sokkal keményebb retorziókra számíthatunk. A kétharmados többség akár az önkormányzati rendszert is átalakíthatja, teljesen kiüresítheti a már most is eléggé szűkös források visszatartásával, elterelésével. Az a dolgunk, hogy azzal a politikai befolyással és erővel, ami a rendelkezésünkre áll, csökkentsük a kockázatát, hogy ebbe belekezdjen. Én azt gondolom, ha megvan a kétharmada, biztosan meg fogja próbálni beszántani az önkormányzati rendszert. Meglátjuk, milyen sikerrel jár.
Mit tud mondani azoknak, akik most a külföldre költözést fontolgatják?
Maradjanak itthon, és tegyük a dolgunkat. Itt, ebben a kerületben, és itt, Budapesten még lehetséges ez, adjanak esélyt annak, hogy ez az öt év (2019-től) sikeres tudjon lenni. Nem tudok mást mondani, csak azt, hogy nélkülük még nehezebb lesz.
Nem hiszek abban, hogy egy polgármesteren vagy 12 képviselőn múlik az, hogy egy kerületben alapvetően jobb-e az élet vagy nem.
Sokkal inkább múlik azon, hogy hányan állnak bele akár önkéntesként, akár szociális munkásként, akár támogatóként, civilként abba munkába, melynek eredményeképpen ez a kerületet szebb és jobb lehet. Hogy leszünk-e az erős közösségek közössége? Ha valami klassz, kockázatos és vagány dolgot akarnak még csinálni Magyarországon, akkor Józsefvárosban ezt megtehetik, úgyhogy maradjanak itt.
Nagyon sok szervezet, civil aktivista és önkéntes mozdult meg ebben a kampányban, újszerű, innovatív megközelítések és kezdeményezések születtek, mégis az látszik, ezek az erőfeszítések hiábavalónak bizonyultak. Lehetett volna ennél többet tenni?
A családomból ma hárman is kint voltak egész nap az utcán. Figyelték és ellenőrizték, hogy ne történjen szavazatvásárlás, és pontosan látták, hogy történik. Pontosan látták, hogy mekkora erőket mozgósított az a gépezet, amellyel szemben állunk. Ez egy adottság, azt kell látnunk, hogy az egész választási rendszer, az egész politikai rendszer, az erőforrások, a média, minden a másik oldalon van. Ez ellen nem lehet azzal küzdeni, hogy megpróbáljuk a saját pályájukon megverni őket, azt nem lehet, hogy azt mondjuk, van ott egy vezér, és akkor mi is csinálunk magunknak egy vezért. Szerintem inkább közösséget kell építeni. Ha ott pénz van meg propaganda, akkor itt újságot és nagyon jó programokat kell csinálni, olyat, amivel meg tudjuk mutatni politikánk lényegét. És igen, kicsit tökösebbnek is kell lenni. Én értem, hogy most összeállt az ellenzék, de azért azt is láttuk, hogy ez az összeállás nagyon döcögős volt. Nem az én dolgom az országos politizálást, politikai kereteket kritizálni, de nagyon aggódtam, vajon van-e elegendő integráló erő Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltben, és vajon a hat párt igazi egységet tud-e majd mutatni, vagy csupán hat eléggé különböző entitás ideiglenes szövetségének fog látszódni ez a tömörülés. Lehet, hogy ebben még fejlődni kell.
Kétszer nyertünk Józsefvárosban, önazonos, őszinte, szociális témákat felkaroló és nehéz témáktól sem elforduló kampánnyal. 2019-ben és most Jámbor Andrással, 2022-ben is nyertünk. Mind a kétszer megpróbálták elvenni tőlünk a győzelmet mocskos eszközökkel, de ez egyszer sem sikerült, mi győztünk, ők meg kudarcot vallottak. Ha el vagyunk keseredve, gondoljunk mindig erre, és akkor tudjuk azt is majd, hogyan kerüljünk ki a mostani nehéz helyzetünkből.
Nyitókép: Nagy Dániel
