A Vajda Péter utca 33. alatt 1934-ben nyílt meg evangélikus templomként egy első világháborús hadikórház, akkor épült fel az ikonikus beton templomtorony is a csúnyácska épület mellett. Az 1960-as évektől a templomot raktárként használták a rendszerváltozást követő néhány évig. Az épületegyüttes 2009-ben „műemléki jelentőségű terület” megjelöléssel kapott védelmet, a védelem megszűnte után pedig 2023-ban helyi egyedi védelmet kapott az akkor már magában álló torony, ami nem csupán a környéken volt ismert, szinte minden budapesti számon tartotta építészeti értéke és különleges megjelenése miatt.

Több éves vajúdás után egy szlovákiai tulajdonú cég, a Fiumei Virág Zrt. kezdett 2024-ben társasházépítésbe azt vállalva, hogy megőrzi a tornyot, sőt igyekszik valamiféle életet is adni neki. „A toronyhoz épül egy kerengőszerű rész is, ami visszaidéz valamennyit a szakrális jellegből, ezen át lehet a bejárathoz jutni”, nyilatkozta egy éve a beruházó. A történelmi előzményekről és az építkezésről részletesen is beszámoltunk:
Cikkünk akkor úgy zárult: „Egy biztos, a torony megmenekül.” Mindezek után hideg zuhanyként jött a hír, hogy a tornyot bontani kezdték december 12–13-án. Erről Rádai Dániel számolt be a Facebookon:
A december 11-i, csütörtöki képviselő-testületi ülés alatt nyújtottak be kérelmet a polgármesteri hivatalba, ami szerint a Vajda Péter utca 33. előtti közterületet 3 napra kívánják igénybe venni azonnali életveszély elhárítása céljából. „Ez derült égből érkezett és sem a bontási paraméterekről, sem a használni kívánt területről nem érkezett információ az önkormányzathoz”, írja Rádai.

Perényi László kerületi főépítész a beruházó képviselőjétől tudta meg, hogy a helyi védettségű torony bontására ők a budapesti kormányhivatalban működő építési hatóságtól már egy héttel korábban engedélyt kértek veszélyelhárítás címén, azonban az építéshatósági osztály erről nem tájékoztatta a Józsefvárosi Önkormányzatot. „Az ÉTDR egykori nyilvános felületéről tájékozódhattunk volna, láttuk volna, azonban
Lázár János egy tollvonással megszüntette a felületet,
nehogy bárki lakó, vagy önkormányzat tájékozódhasson róla”, írja Rádai Dániel.
A kerületi főépítészt (akkor még Barta Ferencet) szeptemberben tájékoztatta a beruházó arról, hogy egy új statikai szakvélemény szerint a torony tartószerkezeti szempontból életveszélyes, „nem alkalmas a biztonságos, hosszú távú teherviselésre”. A beruházó ugyanakkor azt is megerősítette, hogy „mindenképpen szeretnék megtartani a tornyot, ugyanis ezzel együtt értékesítették a lakásokat, hozzátartozik az új épület és a környék arculatához, utóbbi ettől különleges”.

Rádai Dániel az önkormányzat felelősségét is vizsgálja a bejegyzésben, mivel „az ügy szakmai egyeztetés szintjén maradt, holott már ekkor volt a helyzetnek közéleti jelentősége”. A bontás láttán Pikó András polgármester és Gutjahr Zsuzsanna, Tisztviselőtelep képviselője is számos megkeresést kapott, „de csak délutánra tisztult ki a köd a helyzet körül”.
Rádai Dániel végül így összegzi a történteket:
„Életveszélyes állapot miatt veszítette el a Tisztviselőtelep az ikonikus XX. századi vasbeton templomtornyát, aminek a bontása jogszerű volt, az építéshatóság tudomásul vette, csak erről – a beruházó ma ezért szóban elnézést kért a főépítésztől –
az önkormányzatot nem tájékoztatta senki.
A beruházó szóban megerősítette, hogy ami maradt a toronyból, az tényleg marad és újjáépítik, januárban már hozzá is kezdenének.
A minden szempontból szabálytalan közterület-használat miatt a JKF eljárást indított a kivitelezővel szemben.
Az önkormányzat nevében sajnálom, hogy mindenkit ennyire spontán ért a helyzet, a kollégákkal egyetértésben már napközben levontuk az operatív következtetéseket, hogy ne fordulhasson többet elő ilyen.”
Mi telefonon próbáltuk elérni a beruházó képviselőjét, csak egy tört magyarsággal beszélő munkatársukkal sikerült beszélnünk, aki megerősítette, hogy statikai vizsgálatot követő életveszély-elhárítás miatt indult meg a bontás, további kérdéseinkre azonban már nem válaszolt, azokat írásban kell megküldenünk nekik.
Márpedig vannak nyitott kérdések: Ha tudtak a rossz statikai állapotról, miért nem tettek lépést a torony megerősítésére bontás helyett? Miért lett hirtelen életveszélyes a torony, ami eddig nem igényelt azonnali beavatkozást? Milyen műemléki adatfelvétel előzte meg a bontást, hogy a visszaépítés korhű lehessen? Készültek tervek a helyreállításra, vagy csak most kezdenek hozzá, miután kitört a botrány?
Fotó: Huszár Boglárka
