„A kormány kedden az ukrajnai háborúra való hivatkozással alkotott rendeletet azzal a céllal, hogy ellehetetlenítse Budapest bíróság előtti küzdelmét a végtelenül igazságtalan és jogtalan szolidaritási hozzájárulással szemben” – írta Karácsony Gergely a Facebook-oldalán. A főpolgármester szerint „nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről arról, hogy egyébként a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni.”

A kormány az ukrajnai háborúra és a veszélyhelyzetre hivatkozva rendeletben szüntette meg a jogi védelem lehetőségét a szolidaritási hozzájárulás ügyében, így Budapest és más önkormányzatok sem pereskedhetnek többé az állami inkasszók ellen. A visszamenőleges hatályú szabályozás a már folyamatban lévő pereket is lezárja, az eddig meg nem fizetett tartozások beszedésére szoros határidőt ad.

A rendelet szerint a szolidaritási hozzájárulás megállapítása és beszedése a költségvetés végrehajtásának pusztán technikai folyamataként kezelendő. A rendelet szerint ez nem minősül hatósági aktusnak, ezért az önkormányzatok nem indíthatnak közigazgatási pert, és nem kérhetnek azonnali jogvédelmet az állami elvonások ellen. Korábban éppen a hozzájárulás beszedésének módján keresztül támadta az önkormányzat a bíróságon az elvonások jogszerűségét.

A rendelet szerint a 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozó, az önkormányzatok által meg nem fizetett szolidaritási hozzájárulást az idei költségvetési törvény alapján kell beszedni. A jelenleg folyamatban lévő perek megszüntetése után az önkormányzatoknak

Ha ezt nem teljesítik, a Magyar Államkincstár automatikusan lehívja az összeget az érintett számlákról. Sovány vígasz, hogy a megszüntetett perekben a perköltséget az állam viseli. 

Többször beszámoltunk a főváros és az állam elhúzódó vitájáról. Legutóbb arról írtunk, hogy a Fővárosi Törvényszék helyt adott a főpolgármester azonnali jogvédelem iránti kérelmének, amit a politikus azért nyújtott be, mert a Kúria tavaly májusban kimondta, szabálytalan a Főváros 2025-ös költségvetése. Ugyanis abban az előírt 89 milliárdos szolidaritási hozzájárulás helyett csak 39-et tüntetett fel. Néhány nappal később a Magyar Államkincstár (MÁK) – a kért jogvédelem ellenére – 10,2 milliárd összeget leemelt a Főváros számlájáról.

Karácsony Gergely: az önkormányzatok a tönk szélén, Budapest „a szakadék peremén táncol”

A magyar önkormányzati rendszer – benne a fővárossal – a „tönk szélére” sodródott, és a helyzet már nemcsak politikai vita, hanem napi működési kényszerpálya – erről beszélt Karácsony Gergely az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A főpolgármestert azért kérdezték, mert a kormány egy rendelettel keresztülhúzta a főváros jogi küzdelmét a szolidaritási hozzájárulás elvonásával szemben.

A rendeletet a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, azokra a perekre is, amelyeket Budapest indított az elvonások miatt.

Karácsony Gergely szerint ez azt üzeni, hogy a főváros jogi érvelése ül, s a rendelet „annak beismerése, hogy Budapestnek igaza van”, és az elvont pénzek „jog szerint visszajárnának”.

EU-s lépést ígér a főpolgármester

A főpolgármester szerint a rendelet „nyilvánvalóan sérti” az Európai Unió Alapjogi Chartájának rendelkezéseit. Bejelentette, hogy „az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében” az Európai Bizottsághoz fordul, és azt kéri: vizsgálják meg, milyen azonnali lépések lehetségesek a magyar jogállamiság védelmében.

„Nincs pénz, már hitelkeret sincs”

Az interjúban a főpolgármester drámai képet festett a főváros pénzügyi mozgásteréről. A folyószámla-keretet „negatív értelemben kimaxolták”, onnan már nem lehet további forrást nyerni: „tőlünk pénzt elvenni már nem tudnak, mert nincs”.

A következő inkasszó áprilisban esedékes, ezért addig további óvintézkedéseket vezetnek be. Karácsony Gergely szerint Budapest március közepéig, az iparűzési adó befizetési határidejéig nem rendez beszállítói számlákat – beleértve a gázolaj- és áramszámlákat is –, hogy a fővárosi dolgozók bérét március közepéig ki tudják fizetni.

Felhívással fordultak a budapesti székhelyű vállalkozásokhoz: ha tehetik, fizessék be korábban az iparűzési adójukat, mert ez átmenetileg növelheti a főváros mozgásterét. A befolyó összegből – ígéretük szerint – a város a tartozásait kezdi rendezni.

Az AB-döntés sem hozott fordulatot

Az ügy eljutott az Alkotmánybíróság (AB) elé is, ám egy héttel ezelőtt kiderült: a testület nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek magát az elvonási konstrukciót. Karácsony Gergely szerint a döntés „érdemben nem is foglalkozott” a bíróság korábbi alkotmányossági és nemzetközi jogi aggályaival – ezért a főváros folytatja a jogi küzdelmet a szolidaritási hozzájárulás ügyében.

A helyzet így egyre inkább arról szól, hogyan tudja a Fővárosi Önkormányzat fenntartani a mindennapi működést az elhúzódó, milliárdos tétekkel járó jogvita árnyékában.

Fotó: Huszár Boglárka