Szokatlan jelenet játszódott le március 11-én este az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának (ELTE ÁJK) főépületében: 3 egyenruhás rendőr jelent meg az egyik előadóteremben, és onnan egy fiatalt kísértek ki – mindezt egy, a Telex szerkesztőségéhez eljutott videófelvétel is megörökítette. A felvételen az is látható, hogy a fiatal az oktató társaságában hagyta el a termet a rendőrökkel együtt.
Az egyetem kommunikációs osztálya megerősítette, hogy aznap este valóban rendőri intézkedésre került sor az épületben, ugyanakkor hozzátette: az ügy nem érinti az intézményt, így részletesebb tájékoztatással nem tudnak szolgálni.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság ennél bővebben nyilatkozott a lapnak a hivatalos megkeresés után. A BRFK közlése szerint a rendőrök este hat óra negyven perckor fogtak el egy férfit az egyetemen, bűncselekmény gyanúja miatt. Az előállított személyt a VIII. kerületi rendőrkapitányságra vitték, ahol nyomozók hallgatták ki gyanúsítottként.
Az eljárás tiltott adatszerzés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult, és jelenleg is folyamatban van.
A tiltott adatszerzést a Büntető Törvénykönyv 422. paragrafusa szabályozza, és a magánszféra, illetve a közbizalom elleni bűncselekmények közé sorolja. A jogszabály lényege, hogy valaki jogosulatlanul, titokban szerez meg másra vonatkozó személyes adatot, magántitkot, üzleti vagy gazdasági titkot.
A törvény azokat a magatartásokat tiltja, amelyek egyébként kizárólag bírói engedéllyel, felhatalmazott hatóságok számára lennének megengedhetők. Idetartozik többek között más lakásának vagy zárt helyiségének titkos átkutatása, illetve az ott zajló események technikai eszközzel – például rejtett kamerával vagy mikrofonnal – való megfigyelése és rögzítése. Szintén bűncselekménynek minősül más részére érkező zárt küldemény felbontása és tartalmának megismerése, valamint telefonhívások, internetes üzenetek vagy bármilyen hírközlő hálózaton keresztül továbbított adat engedély nélküli lehallgatása, rögzítése. Egy törvénymódosítás a védett helyek körét kiterjesztette a munkahelyi öltözőkre, üzemekre, hivatalos helyiségekre és járművekre is, lefedve ezzel mindazokat a zárt tereket, amelyek ugyan nem magánlakások, mégis a nyilvánosságtól elzártak.
Az alapesetben elkövetett tiltott adatszerzés akár hároméves szabadságvesztéssel is büntethető. Súlyosabb, minősített esetben – például ha az elkövető hatósági eljárást színlel, üzletszerűen vagy bűnszövetségben jár el, illetve ha cselekménye komoly érdeksérelmet okoz – a büntetés egy évtől öt évig terjedhet. Önálló vétségi tényállás vonatkozik emellett a drónokkal végzett jogosulatlan megfigyelésre is.
Fotó: Mile Máté
