A kisföldalatti Bajza utca megállójának átnevezését javasolta Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester „Bajza utca – Navalnij emlékműre”. Az emlékmű valójában nem egy létező szobor vagy tábla, hanem az Oroszországi Föderáció magyarországi nagykövetsége előtti metrókijárat mellett spontán kialakult, virágokból, mécsesekből és portrékból álló emlékhely, amelyet néha megrongálnak, elbontanak ismeretlenek.

Baranyi Krisztina szerint „a civilek már megmutatták, hogy fontos nekik Navalnij emléke, hogy elkötelezettek egy elnyomó rezsim áldozatául esett hős melletti kiállásban. Éppen ezért

Szerinte ennek „első és legegyszerűbb formája” a metrómegálló átkeresztelése.

Nem támogatta azonban az elképzelést sem a Klímavédelmi Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság, sem annak elnöke, Vitézy Dávid. „A metróállomások elnevezése nem politikai üzenőfüzet, nem gondolom, hogy helyes, ha arra használjuk a metróállomások neveit, hogy aktuálpolitikai üzeneteket helyezünk el, hiszen alapvetően a békecsúcs és Putyin várható látogatása volt az oka annak, hogy ezt az átnevezést javasolta Baranyi Krisztina” – mondta a Józsefváros Újságnak a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője.

Baranyi Krisztina lapunknak megerősítette, hogy az átnevezés célja valóban a tiltakozás Vlagyimir Putyin várható budapesti látogatás ellen. Továbbá az, hogy kifejezhessük a nyugathoz való tartozásunkat. Szerinte ez erős jelzés mindenkinek, akinek fontos a demokrácia, és akiket aggaszt, hogy egyre közelebb kerülünk egy tömeggyilkos diktatúrájához. A ferencvárosi polgármester szerint a bizottsági ülésen a BKK válaszaiból az derült ki, hogy meg tudnák oldani az átnevezést, és nem látja problémának a majolikacsempék cseréjének költségét sem. Ahogy lapunknak kifejtette, arra nem is lenne feltétlenül szükség, elegendő lenne fent cserélni a táblákat.

Vitézy szerint ez nincsen így. „Ráadásul itt egy műemlékil és világörökségi szempontból védett metróállomásról van szó, aminek a neve is több mint 100 éve ez, Zsolnay-csempékkel van kirakva. Ha az állomás neve megváltozik, akkor le kéne verni a Zsolnay-csempéket, mert olyan nincs, hogy egy állomás neve nincs kiírva az állomáson.”

Moszkva Kálmán tér

Azt is megkérdeztük a képviselőktől, mi a véleményük a korábbi állomás-átnevezésekről. Két esetben volt olyan, amikor valójában a közterület neve változott meg – ezek a János Pál pápa tér és a Széll Kálmán tér –, és a BKK csak lekövette ezt a változást, mondta Vitézy Dávid. „Ott az volt a nagy döntés, hogy átnevezik a teret, nem az, hogy a metróállomást” – mondta. „A korábbi átnevezések soha nem aktuálpolitikai célokat szolgáltak. Ha ezt egyszer elkezdjük – ismerve ezt a közgyűlést –, minden ülésen lesz valamelyik frakciónak egy kiváló ötlete, hogy melyik metróállomást hogy nevezzük el.”

Szerinte a „metróállomások elnevezése kapcsán elvárás az, hogy ezek világosak, állandóak, konzisztensek legyenek, ne változzanak gyakran. Ennek az elvnek, sem a rövidségnek, sem a konzisztenciának nem felel meg, ha egy ilyen esetben így átnevezgetünk. Nyilván van morális alapja az orosz diktatúra elleni kiállásnak és véleménynyilvánításnak, de erre nem a metróállomások átnevezése a helyes eszköz.”

Corvin-negyed

Rákérdeztünk a Corvin-negyed átnevezésére is. Ott nem változott közterület neve (ami nyelvtani szempontból helyesen Corvinnegyed lenne – a szerk.), ráadásul az átnevezés egy ingatlanfejlesztő kérésére történt, méghozzá abban az időszakban, amikor Vitézy Dávid vezérigazgatóként vezette a BKK-t. Szerinte 2 fontos különbség is volt a Corvin-negyed átnevezésénél.

A kisebbik súlyú az, hogy

mivel kifizette a fejlesztő. „Annak volt egy nagyon fontos utastájékoztatási célja – pont a konzisztencia, amit most itt hiányolok. Ugyanis a 4-6-os megállójának a neve Üllői út volt, a metróé meg Ferenc körút, tehát eltérő módon hívták ugyanazt a megállót a különböző járatokon. Akkor még több ilyen volt Budapesten, ezért volt célunk a BKK-nál 15 éve, hogy minden csomópontnak minden járaton ugyanaz legyen a neve. Ez egyébként a Google Maps korában kezelhetetlen, mert az mindig úgy mutatja, hogy a csomópontban kell átszállni. Mi akkor

van, ahol egyszerűbben, és ezért az ott kapóra jött, hogy ezt kifizettettük egy magánfejlesztővel, de hát ez 14 éve volt. Itt nem fizetné ezt ki senki a városnak, most a budapesti költségvetésnek kellene kifizetnie.”

Baranyi Krisztina szerint, ha ingatlanfejlesztő kedvéért meg lehet változtatni egy metróállomás nevét, akkor Navalnij emlékére is meg lehet tenni, akit agyonvertek egy orosz börtönben.

Göncz Árpád városközpont

A Göncz Árpád városközpont esetében – ahol az Árpád híd megállónevet cserélték le a XIII. kerületi önkormányzat kérésére és valójában nem létező közterület – Baranyi Krisztina egyetértett az átnevezéssel. „Göncz Árpád a harmadik Magyar Köztársaság első köztársasági elnöke volt, aki megérdemli, hogy metróállomást nevezzenek el róla.”

Vitézy Dávid itt is praktikus szempontból közelítette meg a kérdést. „Úgy vagyok ezzel, hogy minél hosszabb egy állomásnév, annál rosszabb. Hogy egy másikat mondjak: én a Szent Gellért – Műegyetemtől is rosszul vagyok. Nem azért, mert én a Műegyetemen végeztem, imádom a Műegyetemet, de csináltunk egy olyan hosszú megállónevet, ami ki se fér a kijelzőkre. Az én ideális állomásnevem az Astoria. Egyébként ez sem közterületnév, mégis mindenki tudja, hogy hol van, tök világosan azonosít egy helyet, rövid, minden nyelven ki lehet mondani. Igenis van annak haszna, hogyha egy megállónév rövid, egyszerű, átlátható, könnyen értelmezhető.”

Nyitókép: Mile Máté