Az Iványi Gábor lelkészhez köthető MET nyilvántartásba vett egyház státuszban van, írja az egyház közleménye, ami az egyházi törvény (Ehtv.) szerint a négy fokozat közül a második:

a) a vallási egyesület,
b) a nyilvántartásba vett egyház,
c) a bejegyzett egyház és
d) a bevett egyház.

Ezek a fokozatok a-tól d-ig egyre erősödő jogosultságokat jelentenek a besorolt szervezeteknek.

Hogy a magyar állam közfeladatok ellátására vonatkozó megállapodást köthessen a MET-tel, bevett egyházzá kéne válniuk, mert 2012-ben elvesztették az egyházi státuszt az új egyházügyi törvénnyel. 2019 után újra neki kellett rugaszkodniuk státuszuk visszaszerzésének, és 2021-ben a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a MET nyilvántartásba vett egyház.

Ezért a MET mint nem állami szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményfenntartó, támogatásért fordult a Magyar Államkincstárhoz a 2021-es évre, amely viszont ezt nem tartotta jogosnak, mert a MET nem szerepelt bevett vagy nyilvántartásba vett egyházként az egyházügyi törvény mellékletében. Ezt megtámadta a MET a Kúrián, amely elutasította a keresetet. Ezután fordult a MET az Alkotmánybírósághoz 2022-ben, amely most kimondta, hogy elutasítja a kúriai végzés alaptörvény-ellenességére vonatkozó kérelmét. Ebben a végzésben ejtette el az Alkotmánybíróság a következő mondatot: „Az Alkotmánybíróság hivatalos tudomása szerint az indítványozó 2022. augusztus 16-án nyilvántartásba vett egyház lett.”

Így a Magyar Államkincstár már kiutalhat a MET számára támogatást.

Minden megvan hozzá, mégsem lehet bevett egyház a MET

Ám az igazi cél a bevett egyházi státusz elérése lenne. Korábban Iványi Gábor lelkész szerette volna, hogy a MET megkapja ezt a státuszt, levelet is írt Semjén Zsoltnak, aki nem reagált a megkeresésre.

Ez a státusz felel meg ugyanis – tudjuk korábbról Velkei Tímeától, a MET asszisztensétől – az 1981-ben megszerzett, majd az 1990-es egyházi törvény szerint fennállt egyházi státuszuknak. Ez a státusz az, ami a legnagyobb történelmi egyházaknak és a Hit Gyülekezetének most a legszélesebb együttműködési lehetőséget kínálja az állammal való együttműködésre. Velkei állítása szerint a törvényben meghatározott minden feltételnek megfelelnek, „intézményhálózatunkon keresztül ellátott szociális és köznevelési feladataink, az 1%-os felajánlások alapján jól érzékelhető társadalmi támogatottságunk alapot adna e státusz megszerzéséhez”.

És valóban, 2022-ben 52 ezren kínálták fel a MET-nek adójuk egy százalékát, amivel a negyedik legtámogatottabb felekezet lett. 454 millió forintot ajánlottak fel az adózók az adható adóegyszázalékok keretén belül, ami a 2021-ben kapott összegnél 94 millióval több, de az Oltalom Karitatív Egyesületnek felajánlott összeg is nőtt 2022-ben.

Velkei azt is elmondta korábban, hogy a hatályos egyházi törvény szerint a bevett egyházak azok, melyekkel az állam a közösségi célok érdekében történő együttműködésről átfogó megállapodást kötött. Az átfogó megállapodás megkötése, illetve annak módosítása során az állam nevében az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter jár el. Mivel a státuszról a parlament dönt, politikai döntés kell arról is, hogy az állam átfogó − törvényben kihirdetett − megállapodást kössön az egyházzal a közösségi célok érdekében történő együttműködésről.

2012-ben vette el, vagy nem adta meg a MET-nek a kormány az állami támogatásokra is feljogosító státuszt az új egyházi törvénnyel, a döntést az egyház több színtéren is támadja azóta is. A MET a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordult, és ott pert nyert a magyar állammal szemben ugyanazon az alapon, melyen 2013-ban az Alkotmánybíróság kimondta: a magyar állam alkotmánysértő módon vette el státuszukat, és több más diszkriminált felekezettel együtt 2012. január 1-jével jogállásukat köteles visszaállítani.

A Fővárosi Törvényszék a 2021-ben tett 1%-os felajánlások száma alapján – bevett egyházi státusz helyett – bejegyzett egyházként vette nyilvántartásba a MET-et – annak ellenére, hogy az ügyészség ezt próbálta fellebbezésével megakadályozni.

A NAV 2022 februárjában azzal vádolta meg a MET-et, hogy 3 milliárd forint járulékot nem fizettek be a dolgozóik után. Ezzel szemben Iványiék úgy vélik, hogy az állam tartozik feléjük hozzávetőlegesen 12 milliárd forinttal.

Iványi Gáborral készült podcastunk:

Nyitókép: Takács Mária