Egy lefújás története

„Szeretettel köszöntjük a Közlekedési Múzeum Volt egyszer egy Északi… a történet folytatódik című időszaki kiállításán. Legújabb tárlatunkkal leendő otthonunkat szeretnénk bemutatni: az új Közlekedési Múzeum épülete az egykori Északi Járműjavító területén nyitja majd meg kapuit, várhatóan 2026-ban. Az épületet a világhírű Diller Scofidio + Renfro építésziroda tervezi. Az új múzeum elkészüléséig szeretnénk megmutatni a látogatóknak, hogy milyen lesz az új otthonunk, vagyis az új Közlekedési Múzeum terveit, illetve ennek a varázslatos, műemléki védettségű ipari örökségi területnek a lelkét, a történetét, azt, hogy milyen volt itt a munka és az élet.” Ezzel a meglepő szöveggel találkozhatunk a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum oldalán, ha rákeresünk az Északi Járműjavítóra. A 2021-es kiállítás óta azonban minden megváltozott.

Már 2022-ben felröppent a hír, hogy Lázár János minisztériuma (az Építési és Közlekedési Minisztérium) Nyíregyházára vagy Debrecenbe költöztetné a Közlekedési Múzeumot, de a tárca akkor még úgy válaszolt a Népszava kérdésére, hogy „a még el nem kezdett állami beruházások felfüggesztésére vonatkozó kormányhatározat a fővárosi múzeumi projektekre is érvényes. Ezek megvalósításáról a kormány egyedi döntéseket hoz. Ez tartalmazza majd az ütemezést és a forrás megjelölését is. A közlekedési múzeumról, illetve a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galériáról még nem született döntés, a nevezett kulturális beruházások ügye még nem is került a kormány elé.”

Tavasszal azonban – még az önkormányzati választási kampányban – megtörtént a bejelentés. Az országjáráson lévő Lázár Nagykállón és Debrecenben is arról beszélt, hogy új helyszíne lesz a Közlekedési Múzeumnak a hajdú-bihari megyeszékhelyen. Közben az intézmény székhelyét is átjegyezték a Debreceni Széchenyi u. 31. alá, sőt már az építészeti ötletpályázatot is meghirdették.

Ki örül ennek egyáltalán?

Kevesen értik, mi értelme van a Közlekdési Múzeum Debrecenbe költöztetésének, hiszen kormánydöntés volt arról, hogy az Északi Járműjavító helyén épüljön fel az intézmény, a beruházás még az építési engedélyt is megkapta. (Így Debrecen még egy kérdéses múzeumi költözködéssel lett gazdagabb, hiszen a Természettudományi Múzeum is ide költözne Budapestről, sőt Józsefvárosból, de erről is mindenfélét lehet hallani – a szerk.)

A helyszín mellett szólt, hogy barnamezős beruházás, hogy hasznosításra váró ipari épület, amelyet érdemes megőrizni az utókornak, és legfőképp, hogy a helyszínül szánt épületegyüttes maga is bemutatásra, megőrzésre érdemes közlekedés- és ipartörténeti emlék. Sőt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma műemlékké nyilvánította a Magyar Állami Operaház által használt Eiffel-csarnok mellett a Kőbányai útra néző igazgatósági épületet, az anyaggazdálkodási osztály raktárépületét, a technológiai (volt V. osztály) irodaépületet, a Törekvés Művelődési Központot, továbbá a BGA óvóhelyet és néhány egyéb építményt a területen.

Az építészeti sajtó annak idején egyöntetű lelkesedéssel fogadta a New York-i Diller Scofidio + Renfro építésziroda és magyar partnere, a Noll Tamás Ybl-díjas építész nevéhez köthető M-Teampannon építésziroda közös pályázatát, melyet győztesnek hirdettek ki. Az OCTOGON szaklap még különszámot is szentelt a terveknek. A világhírű Diller Scofidio + Renfro ráadásul igen komoly referenciával bír: nevükhöz fűződik a New York-i High Lane Park. Az egykori magasvasútra épített lineáris park olyan módon hatott a környezetére, hogy a várostervezők ma már High Lane-hatásról beszélnek és azt várják a hasonló barnamezős beruházásoktól, hogy új életre keltsék a rozsdaövezeteket.

Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész például így nyilatkozott a Józsefváros Újságnak arról, milyen hatása lehetne a jelenleg elhanyagolt, funkció nélküli Népliget feltámasztásában: „Nagyon remélem, hogy ezt a hülyeséget (a múzeum Debrecenbe költöztetését) gyorsan elfelejtik, és az a 8 milliárd, amit már eltapsoltak a Közlekedési Múzeum tervezésére, most már itt is hasznosul. Azt gondolom, hogy a kormány helyszínkijelölő gyakorlata borzasztó sok kritikával illethető, viszont ez volt az egyik legjobb helyszínkijelölés a működése során, az új Közlekedési Múzeum az Északi Járműjavító területére teremtetett. Ha oda épül meg, az nagy vonzást jelentene a Népliget esetében is, miközben rehabilitálna egy rozsdaterületet.”

A Lázár–Vitézy csörte

Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár nemcsak a szükséges vasúti fejlesztések elmaradása okán üzenget Lázár Jánosnak. A választási kampányban több ízben is éles kritikával illette, hogy Lázár a hivatalba lépésekor jelentős pusztítást végzett a tervezett fővárosi fejlesztések körében. Amíg a miniszter igyekszik a Budapestre források átcsoportosítását vidékfejlesztésnek feltüntetni, addig a volt államtitkár szerint erről szó sincs, a kormány Budapest-ellenes politikát folytat. Ki kell emelni, hogy a közlekedés iránti szenvedélyéről ismert Vitézy négy évig volt a Közlekedési Múzeum főigazgatója, ez alatt az idő alatt alakult ki az a helyszín és koncepció, amelyet Lázár a kukába dobott. A múzeum új helyszínével kapcsolatban például így fogalmazott: „Súlyos és megmagyarázhatatlan károkozás ezt az elvégzett munkát kidobni a kukába, nemcsak a tervekre és a terület előkészítésére elköltött mintegy 8 milliárd forint miatt, de sok száz kiváló szakember sokéves munkája miatt is.” Hogy az említett bejelentést Lázár miért pont a választási kampányra időzítette, az a vidéki szavazóknak vagy Vitézynek szóló üzenet volt, arról azóta is találgatások esnek.

A fenntartó illetékes nyilatkozni

Szerettük volna megtudni, hogy – ha a múzeum költözése már eldöntetett – mi lesz az Északi Járműjavító sorsa, van-e valamilyen terv az eddigi helyszín hasznosítására, ha igen, milyen funkciót kaphat. Ugyanígy szerettük volna megtudni, tervezik-e értékesíteni a területet vagy marad állami kezelésben, hogy mi lesz a műemléki védettségű épületekkel. Arról is tettünk fel kérdést, hogy teljesen elköltöztetik-e a jelenlegi időszakos kiállítást, vagy valamilyen formában – a korábban tervezett bővítés mellőzésével – marad-e a helyszínen. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak ugyanis jelenleg is vannak kisebb kiállítási helyszínei, a műszaki okokból nem látogatható Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény a Bem utcában, az Alumíniumipari Múzeum Székesfehérváron és a miskolci Kohászati Gyűjtemény.

Kérdéseinkre azonban hetek alatt sem kaptunk semmilyen választ. A Közlekedési Múzeum sajtóosztálya ugyan két napon belül válaszolt, de aszerint kérdéseinkben „a fenntartó, az Építési és Közlekedési Minisztérium az illetékes nyilatkozni”.

Nyitókép: Közlekedési Múzeum