Miért van rossz híre a Népligetnek? A közbeszédben olyan park eu, ahová tisztességes ember nem jár…

A helyzet sokkal jobb, mint amilyen a híre. 2017-ben ugyanis volt egy hatalmas vihar, amely rengeteg fát kidöntött a Népligetben, ezért muszáj volt beavatkoznia a FŐKERT-nek. Akkor egy csomó, korábban spontán bebokrosodott területet tisztítottak ki, ezért az olyan problémák jelentős része, hogy ott drogosok bujkálnak vagy afféle kvázi türelmi zóna, ahol ilyen-olyan lányok fogadják a kuncsaftokat,

Emellett történt némi kertészeti csinosítás is, de még a történeti kert helyreállítási igénye nélkül. Ennek az lett a következménye, hogy bár a műszaki infrastruktúra – az utak, játszószerek, közvilágítás, utcabútorok, miegyéb – borzasztóan leromlott, zöldfelületként meg tök jó park lett a Népliget. A legfőbb problémája az, hogy nem használja senki, vagy csak nagyon kevesen. Ez a covid időszakban átmenetileg javult egy kicsit, de jelenleg is azzal küzd a Népliget, hogy hiába nagy park, nem nagyon akarják használni.

Miért ennyire népszerűtlen? Mégiscsak Budapest legnagyobb közparkjáról beszélünk. Az ember azt hinné, minden zöld vonzza az embereket, főleg nyáron. Mi az, amiben még változás kéne?

Nagyon alacsony a szolgáltatási színvonal. Egyszerűen nincs miért odamenni. A Planetárium soha nem volt fővárosi tulajdon, de ezt az emberek nem értik, és a fővárosra mutogatnak, hogy miért nem nyit már ki.

A Planetárium sokáig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) tulajdonában volt. Úgy tudjuk, hogy átvette tőlük a magyar állam, voltak olyan kósza hírek is, hogy elkezdték a rehabilitációs tervezését. De nagyon-nagyon keveset tudunk arról, hogy ez hogy halad, milyen ütemezéssel, és van-e esély arra, hogy valaha is újranyisson.

Van a Népligetben néhány lehatárolt sportterület is. Sokan a közpark részének tekintik a Fradi területét, ami az ő saját területük, egyébként sem közpark besorolású. Ott van az Építők sportpályája, a Taraliget teniszpálya, sőt az orvosi egyetemnek is van ott egy teniszpályája. Ezek zárványterületek. néhány esetben még tulajdonjogi rendezetlenségek is vannak. Van, ahol

a főváros és a teniszpálya tulajdonosa között, és senki nem érti, ez hogyan lehetséges egyáltalán.

Valamikor a rendszerváltás hajnalán, amikor nagyon lehetett a zavarosban halászni, a korábbi Ganz területén mindenféle közös tulajdonok voltak, így kialakulhatott egy olyan helyzet, hogy az egyik helyrajzi számon 3 százalékban tulajdonos a közparkban mindenféle magáncég. Egy közparkban nem lehetne tulajdonrésze se cégnek, se magánszemélynek, mégis sikerült ezt a helyzetet előállítani, és azóta sem sikerült rendezni jogilag.

Kinek a tulajdonában van a Népliget? Kinek a felelőssége, hogy történjen valami? Vannak tehát fővárosi, állami és magántulajdonú részei?

Több mint 15 helyrajzi számon van nyilvántartva a Népliget, és az egyik legnagyobb gátja annak, hogy előre lehessen lépni, hogy ezek közül talán csak egy van, ami tisztán fővárosi tulajdon. Az összes többi osztatlan közös tulajdon vagy a kerülettel, vagy az állammal, vagy a kerülettel és az állammal. És van egy, amelyben tényleg van 3 százaléknyi magántulajdon, ami már a teljesen abszurd kategória. Olyan időpont pedig még soha nem érkezett el a közigazgatásban, hogy a kerület, az állam és a főváros valamiben egyetértsen. Nyilván a főváros a legnagyobb tulajdonos, és az is üzemelteti a közparkot, de a fejlesztésekről a három tulajdonosnak már mindenképpen egyeztetnie kell.

Van néhány parktól idegen, közérzetromboló elem is a Népligetben. Ott az elektromos alállomás, a nagyfeszültségű távvezetékek…

Ez a probléma az 50-es években keletkezett, a Nagy-Budapest megszületésekor elindult hálózatfejlesztés idején. A „vas és acél országában” a legjobbnak azt látták, ha egy „üres területre” építik fel ezt a transzformátorállomást. Ez az „üres terület” a Népliget lett. A létesítmény egyébként fél Pest ellátásáért felelős, tehát borzasztó nehéz bárhogy is elmozdítani. Ebben is vannak tulajdonjogi anomáliák, mert az állomás akkor kiszabályozott telek – szintén nem fővárosi tulajdon, hanem az MVM-é – területének a másfélszeresére terjeszkedik most már ki ez a transzformátorállomás. Gyakorlatilag

Szeretnénk túlhasználat miatt megbírságolni az MVM-et, de van egy jogi kötelem, hogy visszamenőleg legfeljebb öt évnyi túlhasználatot lehet érvényesíteni. Valahol borzasztóan vicces, hogyan történtek itt a fejlesztések. Nyilván

Önszántából az MVM biztos nem hajlandó azt fölszámolni, a kisajátítás meg elképzelhetetlen.

Nem lehetne valahogy szelídebbé tenni? Mondjuk a föld alá rejteni?

Egy-egy ilyen félmondat 100 milliárd forint elköltését jelentené kapásból, tehát nem.

Aztán ott vannak az aszfaltutak, amelyeknek nem is az állapota az igazán rémisztő, hanem a szélességük. Nagy, burkolt felületek egy parkban, funkció nélkül.

Az utak kérdése más tészta. Azok a fővároshoz tartoznak, a Budapest Közút kezeli őket. A szélességük azért alakult így, mert a 30-as években autóversenyeket rendeztek itt. Nyilvánvalóan érdemes lenne belőle visszavenni, de tekintettel arra, hogy jelentős fasorok vannak a két szélén, a keskenyítés a fasorok életébe kerülne.

Keskenyíteni legfeljebb úgy lehetne, hogy a középső sávot tesszük újra zölddé, és akkor a kettős fasorból hármas fasor lesz. Adott esetben az utat megosztjuk, hogy az egyik fele kerékpársáv, a másik fele gyalogút legyen, esetleg valami felosztásban gondolkodhatunk. Mivel a Népliget történeti park – ebben az a vicc, hogy a Népliget az, a Városliget meg nem –, vannak olyan örökségvédelmi szempontok, amelyek az egykori térszerkezet megtartására vagy visszaállítására köteleznek.

Mitől lesz élettel teli egy park? Megközelíthetőség, funkció, vendéglátás? Melyek lehetnének azok a beavatkozási pontok, amitől vonzóbbá tud válni?

A megközelíthetősége most se rossz. Van itt metróállomás, itt jár az 1-es villamos, van néhány troli és buszjárat is, ami keresztülmegy rajta. Ennek ellenére a megközelíthetőségen borzasztóan sokat javítana a Déli Körvasút fejlesztése, amely lepottyant ebben a térségben, az Ecseri úti metrómegállóhoz közel egy intermodális csomóponttal, egy vasúti megállóval, amelynek kapukapcsolata lenne a Népliget jelenleg legrosszabb állapotú, legföltáratlanabb részéhez is. Ezen beruházás kapcsán még egy gyalogos-kerékpáros alagút átkötés is épülne a X. kerületi Balkán park és a Népliget között. A föltárásban ez sokat segíthet.

Ami még ennél is jobban segítene, ha az Északi Járműjavító területén épülne meg az új Közlekedési Múzeum, de ez

Nagyon remélem, hogy ezt a hülyeséget (a múzeum Debrecenbe költöztetését) gyorsan elfelejtik, és az a 8 milliárd, amit már eltapsoltak a Közlekedési Múzeum tervezésére, most már itt is hasznosul. Azt gondolom, hogy a kormány helyszínkijelölő gyakorlata borzasztó sok kritikával illethető, viszont ez volt az egyik legjobb helyszínkijelölés a működése során, az új Közlekedési Múzeum az az Északi Járműjavító területére teremtetett. Ha oda épül meg, az nagy vonzást jelentene a Népliget esetében is, miközben rehabilitálna egy rozsdaterületet.

Az Északi Járműjavító a térkép szerint ugyan ott van a Népliget mellett, de az összeköttetés mégsem valósul meg. Nem csak a Kőbányai út és a villamos választja el, valójában a park sem ér ki addig.

Amikor a múzeum tervezése zajlott, arra is készítettek tervet, hogyan lehet sétánykapcsolatot létesíteni a múzeum és a park között, és igen, ez még hiányzik.

Beszéltünk arról, hogyan lehetne több embert odavonzani, sokan mégis azért szeretik, mert nem túlzsúfolt – se emberrel, se attrakcióval –, zöldebb, békésebb, picit vadregényes. A Városliget viszont régen is túl volt építve, most még jobban túlépítik. Mennyi funkciót, vonzerőt bír el egy park? Mi a megfelelő arány?

Valóban fontos megtalálni az arányokat. Mi azt gondoljuk, hogy a Népliget fénykorában még létező sörcsarnok vagy nagyvendéglő – ennek már a romjai sincsenek meg, ugyanakkor a történeti parkszerkezetben mint építési hely még létezik – valamiféle modernizált rehabilitációja fontos eleme lehet a park vonzóképességének. Magyarul, hogy legyen ott egy kerthelyiséggel rendelkező vendéglátó egység.

Emellett pedig ott van a Mutatványos tér, ami most egy részben invazív fákkal, főleg bálványfával, akáccal spontán beerdősült rész, részben pedig elfoglalja a szintén ész nélkül odapottyantott FŐKERT telephely is. Ha a telephelyet modern formában a park szélére tudjuk telepíteni, és rehabilitáljuk a Mutatványos teret, az szolgálhatna olyan rendezvénytérként – természetesen gyepes nagy rétre kell gondolni, helyenként ligetes fásítással  –, ahová szabadtéri programokat lehetne szervezni.

Elindult a tervezési munka?

Igen.

Milyen fázisban van a Népliget megújítása, mikor valósulhatnak meg a tervek? Mennyire húzodhat el bürokratikus okokból, és rendelkezésre áll-e pénz a megvalósításra?

Lefolytattunk egy tájépítészeti ötletpályázatot, ennek lett egy második meg több harmadik helyezettje, de látva az eredményeket, nem született „100 százalékos” terv. A díjazottakat asztal mellé ültettük és összekötöttük őket a tervező cégünkkel, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.-vel (BFVT).

Most közösen dolgoznak egy olyan, a tervpályázati ötletekből levezetett intézkedési terven, amely megpróbál egyfajta masterplan jelleggel közös, egységesített jövőképet fölvetíteni, illetve ezek mellé rakni olyan mondatokat, melyek meghatározzák, mi az, amit a cégeink a saját közszolgáltatási szerződéseik keretén belül rövid távon, középtávon, szépen fokozatosan, de a terv mentén meg tudnak valósítani. Gondolok itt arra, hogy miként újulnak meg a burkolatok, hogyan lesz közvécé, közvilágítás, hogyan szervezzük át, szervezzük ki a parkból a BKK buszállomást. Vagy hogyan lesz a parkolási övezet kijelölve, hol lesznek a biztonsági kamerák.

Ezeket – most úgy tűnik –, a közszolgáltatási szerződés keretében, szép lassan „megéve a kásahegyet”, fokozatosan megcsinálhatjuk. Emellett javaslatot születik arra, melyek a parkra vonatkozó tervek legfontosabb részterületei, hol kéne elkezdeni egy olyan részletesebb tervezést, ami kiviteli tervekké és onnan kivitelezéssé formálható. Ez a nehezebb része, mert jelenleg ennek nem látjuk a forrásait, és ezek közgyűlési döntések sokaságán kaphatnak majd zöld utat.

Mikorra láthat ebből valamit a nagyközönség?

Sok minden függ az intézkedési tervtől, ami valamikor az ősszel zárul le, abban már lesznek már dátumok, és a közgyűlés elé akarjuk vinni.

Októberben áll fel az új Fővárosi Közgyűlés. Idén még napirendre kerülhet a Népliget fejlesztése?

Ez a közgyűlés menetrendjétől függ. Azt feltételezem, hogy az első közgyűlés, sőt még a második sem erről a témáról fog szólni. Igyekszünk minél hamarabb közgyűlés elé vinni, amint megkapjuk a véglegesített anyagot. Ugyanakkor létezik a közösségi költségvetés is, amelyben nagyon aktív szereplők a helyi civilek, és a Népliget barátai is egy olyan civil társulat, ami időről időre ad be olyan ötleteket, melyek a Népliget jobbítását célozzák. Ezek kis projektek, de már a megvalósítás fázisában van – ezt már biztosan mondhatom – egy új közvécének a létesítése, illetve a Népliget gyalogos, zebrás kapcsolatainak a javítása. Ezek egy-két éven belül meg is valósulnak.

Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf