„Fix nyitvatartás nincs, de nem kell előre egyeztetni, bőven elég a bejáratnál” – mondja nevetve Gasner Márk, aki a Kék Ló bizniszt viszi. Egy pillanatra felszaladt a szemöldököm erre a mondatra, ezért visszakérdeztem: mi van, ha szombat este 9-kor akarok idejönni? A válasz csak ennyi volt: megpróbálhatod. Nagyon leegyszerűsítve ilyen most a Kék Ló, de honnan is indult és hogy vezetett az útja ide?

Nem is olyan régen a Csarnoknegyedben létezett a Kék Ló nevű hely, ami nem csak egy szimpla kocsma volt a Déri Miksa és a Víg utca sarkán, hanem egy közösség is. Az üzemeltető gárda alternatív volt, progresszív, elkötelezett az avantgárd kultúra iránt, de 2019 elején lehúzták a rolót – az ott lakók szerint hangosak voltak. 2024 őszén újranyitottak a Salétrom utca 1-ben. Ezúttal viszont nem csak a zene és a társaság alter, a működés is annak nevezhető.

Lepapírozott házibulik

Karnyújtásnyira voltak egy klasszikus értelemben vett kocsma üzemeltetésétől, aztán változott a terv. „Kiváltottunk minden engedélyt, megvolt a kiürítési terv, végigjártuk az egész körülményes procedúrát, de az utolsó pillanatban úgy döntöttünk, nem így szeretnénk csinálni, hanem valamilyen alternatív módon” – meséli Gasner Márk.

Látszólag értékesítés történik a helyszínen, valójában költségeloszlás zajlik. Mit is jelent ez? Tegyük fel, hogy tartanál egy házibulit egy kibérelt helyen és megvennél előre rengeteg italt. Azoktól a vendégektől, akiket meghívsz és elfogyasztják az italokat, szeretnéd legalább a beszerzési árat visszakapni. Így működik a Kék Ló. A költségek megfelelő és igazságos eloszlása érdekében természetesen mindez felügyelten történik. Mindig van egy aznapi buliszervező, akivel keretmegállapodást is köt a Kék Ló, tehát egy lepapírozott „házibuliról” beszélhetünk.

A Kék Lóra nem úgy kell tekinteni, mint egy vendéglátóhelyre, hanem mint például egy szülinapi bulira, ahol a házigazdák begyűjtik a költségeket a megrendelt italokért és a koncertekért. A házigazdák döntenek arról is, hogy mikor kezdődik és meddig tart a „házibuli”, lehet-e bent dohányozni, ki vehet részt a bulin és kinek kell elmennie.

Exkluzivitás és marketing

Ezen a ponton felvetődik a kérdés: legális ez? Gasner Márk elmondása alapján minden teljesen törvényszerű és tiszta. Márk a kerületi polgármesteri hivatalba is bement, ahol az elmondott működési tervről állítása szerint nemhogy lebeszélni nem akarták, hanem tippeket adtak még egyéb lehetőségekhez is. „Ez nemcsak abban erősített meg, hogy jó ötlet volt, hanem hogy mások is így csinálják.” Hozzátette, hogy ehhez hasonló működésre van már példa, elsőként a Skanzen Klub működött így.

A nem hagyományos működéshez természetesen nem hagyományos marketing is dukál. Semmit sem hirdetnek, elegendő csak figyelemmel követni a Kék Ló Facebook-profilt és szemfülesnek lenni, ha ellátogatnánk egy-egy ilyen eseményre, feltéve, hogy elfogadják a jelölést. Márk azt mondja, pont attól kap exkluzivitást a hely, hogy megszűrik, kik léphetik át a Kék Ló küszöbét, ettől egyfajta személyes kapcsolat is kialakul házigazda és vendég között. „Ráadásul a titokzatossága és megfoghatatlansága miatt jobban is terjed a híre” – teszi hozzá.

Vajon a korábbi törzsközönségből felbukkannak-e most arcok? „Meglepő módon sokan követtek minket a korábbi közönségből annak ellenére, hogy nem rájuk számítottunk, hanem az új generációra, a huszonévesekre. Ők azok, akik egyrészt aktívak, másrészt tapasztalatom szerint ők a fizetőképes réteg. Egyébként ők is jönnek, de sok a régi arc.”

Abroncsokon áll a színpad

Ismerve az előzményeket, kardinális kérdés a zajcsökkentés is. Márk azt mondja, nem érkezett még panasz a házból, jó a kapcsolat a lakóközösséggel, de a csapat nem bízott semmit a véletlenre és hangszigetelte a helyiséget. „Minden hangforrás a színpadon van, ami gumiabroncsokon áll, tehát gumin keresztül érintkezik a házszerkezettel. Nincs statikus zajátvitel a falakon keresztül, ha ez nem lenne, valószínűleg nagyon zavarnánk a gyógyszertár fölött lakókat.”

Fotók: Huszár Boglárka