A vastag por alatt nyomot hagyott az élet

A XX. század első felében Józsefváros lakosságának negyedét izraelita felekezetűek adták. A főként a Teleki tér környékén élő zsidó emberek nagyrészt Galícia felől érkező lengyel, haszid, kereskedésből élő és magyar asszimilálódott zsidók voltak. A két világháború közötti időszakból több mint 50 józsefvárosi imahelyről van tudomásunk. Többek között imaház működött a mai Nagy Fuvaros utcában, Karácsony Sándor utcában, Magdolna utcában, Dobozi utcában, Rákóczi úton… Napjainkra kettő maradt meg: a Nagy Fuvaros utcában és a Teleki téren (valamint a Rabbiképző zsinagógája – a szerk.). A Teleki tér 22. szám alatt működő zsinagóga különlegességét adja a hely több mint százéves történelme, azonkívül ez az ország egyetlen megmaradt nuszách szfárád ortodox imaháza, formáját tekintve lakásimaház.

Rövid betekintés a zsidó vallási irányzatokba

A vallási irányzatok teljes körű leírására nem bátorkodom. Már csak azért sem, mert a zsidóságon belül is nagy viták vannak akár arra vonatkozóan is, hogy ki számít zsidónak. A Teleki tér környékén élő irányzatokról a teljesség igénye nélkül, ízelítőként írok.

A Teleki tér 22. szám alatti zsinagógában imádkozó lengyel zsidók haszid „felekezetűek” voltak (jelentése jámbor, a 18. századi reformáció hatására megszülető misztikus, kelet-európai zsidó irányzat), szefárd rítus szerint imádkoztak. A nuszách szfárád-i (vagy szefárd) liturgia az ortodox irányzat egyik formája. A XX. századra Magyarországon a zsidó felekezet ténylegesen két részre szakadt: neológokra és ortodoxokra. A Galícia felől érkező zsidók jiddisül beszéltek. A haszid vallás misztikus elemeket kevert a liturgiába, és különösen fontos volt számukra a kabbalában való hit.

A konzervatív ortodoxia a Morva felől érkező askenázi zsidókra volt jellemző. Ők voltak az „elit” zsidók, akik jiddis (német Jüdischdeutsch) nyelven beszéltek. A Teleki téren élő zsidók irányzat tekintetében nem askenázok voltak. Az askenáz (Németország, héber) szót Magyarországon nem származási helyre, hanem vallási hovatartozásra használják. A világháború után befogadta az askenáz ortodox intézménye a haszid vallási irányzatban hívőket – aminek oka a nácik genocídiuma okozta lélekszámcsökkenés volt –, azonban az egymás közötti házasodás továbbra sem jellemző, a két irányzatnak továbbra is külön imaháza van. A Morva felől érkező zsidók askenáz liturgia szerint imádkoznak. Ezért áll fenn az a helyzet, hogy bár mindkét irányzat az ortodoxia intézményéhez tartozik, templomuk nem ugyanaz, hiszen a különböző liturgia különböző imaházat kíván meg.

Elhangzik a dokumentumfilmben egy zsidó vicc:

– Hány templomot épít egy hajótörött zsidó egy lakatlan szigeten?
– Kettőt. Egyet, amibe jár, és egyet, amibe be nem tenné lábát.

Részben ezt is tárgyalja Spitzer Barbara háromrészes dokumentumfilmje. Az alkotók számára fontos volt az olyan tévhitek eloszlatása, miszerint a zsidó emberek jellemzően tehetősek lettek volna. A szegény, sokgyermekes családok gyakran ún. megélhetési bűnözők voltak. A filmben kiemelt figyelmet szenteltek annak, hogy a környéken nemcsak galíciai zsidók éltek, hanem magyar (asszimilálódott, de vallásukat nem elhagyó) zsidó emberek is. Habár a zsidó kereskedők az 1930-as évekig zavartalanul árulhatták portékáikat a Teleki piac területén, az antiszemitizmus már a 20-as évektől tapasztalható volt és egyre fokozódott.

A trilógia első két része Juci bácsi, azaz Gláser Jakab életéről szól, és meghatározó szerepéről a Teleki téri imaház újjáéledésében, és bepillantást kapunk a lakásimaház közösségének hajdani és jelenlegi tagjainak életébe is. A Teleki téri mesék a Teleki tér környékén élő és valamilyen szállal az imaházhoz kötődő, a náci rémuralom előtti, akkori és azt követő zsidók életét mutatja be. A film alkotói a túlélőkkel felvett interjúk mellett alapos kutatómunkát is végeztek.

Kicsit a film hangulatáról

Teleki téri bérház, belső udvarral. Gang, díszített fémkorlát, 100 éves múlt. A házban földszinti lakásimaház, amely a békeidőkben élte fénykorát. A Dávid-csillagos hengerrel díszített falak már a 2000-es évekre felmondták a szolgálatot. A fal is, bútorok is felújításra szorulnak.

A lakászsinagógában kézzelfogható Magyarország XX. századi történelme. A három helyiségben ugyan fokozatosan lassult az idő a háborút követő két évtizedben, de meg nem szűnt. A kék szobában, amit évekig nem használtak, vastag por alatt nyomot hagyott az élet fényképekkel, levelekkel, vallási tárgyakkal. Nem pusztulást érezni a három helyiségből álló zsinagógában, hanem életigenlést és a közösség erejét. A lakás imádkozóhelyisége szünet nélkül ellátta funkcióját.

A film ugyanakkora hangsúlyt fektet a múltra, mint a jelenre. Egy család ötödik generációja jár már az imaházba. A közösség tagjai között van olyan fiatal is, aki ugyan nem tartja magát zsidó vallásúnak, de rendszeresen jár a szombati imádkozásra. Bennem ez a fajta működés egy őszinte közösség benyomását kelti.

Humorérzék és közösség kell a túléléshez. Talán ez az egyik fő mondanivalója Spitzer Barbara trilógiájának. Közös imádkozás, kedves történetek a múltból, közös vacsora, éneklés. Aztán snitt. Egy új jelenet kezdődik. Gyilkosság, üldözöttség, kiszolgáltatottság, kegyetlenség. A dokumentumfilm erőssége, hogy amint elkényelmesednél, felengednél egy szereplő élvezetes történetében, hirtelen azon kapod magad, hogy zuhansz lefelé az élet végtelen mélységébe.

Az imaház egyik „kék” szobáját a Mayer András és Gábor vezetésével a közösség újította fel, erről korábban írtunk:

Gláser Jakab 94 évesen ment el közülünk. Mayer Gábor a trilógia végén Juci bácsi haláláról azt mondta, hogy amikor az ember találkozik egy ennyire idős, a XX. századot átélt emberrel, tudni akarja a titkát, hogyan élt túl ennyi mindent? (A film készítői megkísérelték összeszámolni, hogy Juci bácsi hányszor került közel a halálhoz: 14-ig jutottak.) „Juci bácsi ezt nem mondta el nekünk. Milyen érdekes, hogy a halálával mégis elárulta a titkát.” Nem a betegségbe halt bele, mert azt legyőzte, hanem a magányba. Mert senki nem látogathatta meg a kórházban.

Az imaház közössége attól tartott, Juci bácsi halálával az imaház több mint százéves működése véget ér. Ez azonban nem így történt. Az imaház a mai napig várja a hívőket és az érdeklődőket egyaránt, szombatonként 9:30 órától.

A Teleki téri mesék előzetese:

A filmek megtekinthetők itt és itt.

Nyitókép: képernyőfotó a filmből