Mivel sokat írtunk már a Tisztviselőtelepről, most nem részletezzük a történelmét, a célunk sokkal inkább az volt, hogy afféle belvárosi turistaként felfedezzük. Annyit azonban tudni kell róla, hogy a XIX. század végén egy olyan egyesülés hozta létre, aminek az volt a célja, hogy a budapesti tisztviselőket és a szomszédos Ganz-gyár tisztviselőit korszerű és olcsó lakhatáshoz juttassa.
A Tisztviselőtelepet érdekes kontraszt jellemzi. Forgalmas és részben ipari létesítményekkel határolt zajos utak határolják (Könyves Kálmán körút, Üllői út, Orczy út és a Vajda Péter utca), míg belül csendes villanegyed. Pedig tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy lakótelepnek épült, de mára inkább a Rózsadomb jut az eszünkbe róla, mint Újpalota. Legközelebbi szellemi és várostervezési rokona a Wekerle-telep Kispesten. Lehetett volna ilyen is Budapest.
Mi a sétát a Nagyvárad téren, az orvosegyetem toronyházánál kezdtük, ami itt igazodási pont, a Tisztviselőtelep szinte minden sarkából látszik ez a felhőkarcoló (s örülhetünk is, hogy nincs több belőle).
S mielőtt elindulunk a negyedet felfedezni, vessünk pár pillantást a kicsit ipari, kicsit külvárosi és zajos külső utakra is.
A negyedik határút kevésbé forgalmas, a kellem és munkás valóság keveréke, elválasztja a negyedet a Ganz-MÁVAG gyáróriástól. A Vajda Péter utca a nagy reményekkel indult félbemaradt városiasítás jeleit viseli máig. Izgalmasnak ígérkező, sokféle boltnak helyet adó, elegánsnak tervezett házzal indul, amit ipartelep vált, aztán jön a kívül-belül nagyszerű Vajda Péter iskola (s szemben a Kolónia). Utána foghíj, romos templomtorony, modern semmilyen stílusú óvoda, s végül ismét egy nagy igényű ház, ami hozza is azt, amit a tervezői elgondoltak. Az utca a zöld parksávval mára méltó párja lett ennek a monacói szállodára emlékeztető szép háznak.
A Vajda Péter utcai romos evangélikus templomtorony sorsa is rendeződni látszik, már folynak a munkálatok, egy társasház fog „vigyázni rá” a jövőben.
Az évtizedek óta egyedül álló torony, ha nem is olyan messziről, mint a toronyház, de sokfelől látható volt, a beépítéssel már csak a Vajda Péter utca felől lesz látható.
S most menjünk be az „igazi” Tisztviselőtelepre. Nem magyarázunk, az utcákon sétálva nekünk is a városrész hangulata, szépsége volt a fontos, bár minden háznak megvan a maga története is. Egy-kétszintes házak szegélyezik az utcákat, nem kastélyok, de igazán igényesen megtervezett villák ezek kerttel, udvarral, amik általában több családnak is otthont adnak.
Érdemes itt délutáni vagy hétvégi sétát tenni, családi programnak sem rossz, és visszaképzelni magunkat a XIX. század végi világba, ami ugyan nagyban iparosodott már, de mégis őrizte a falu csöndjét is, az utcákon egy-egy lovaskocsi hajtott csak el mellettünk a fasor alatt. Lehetne így élni másutt is, nem luxusnegyedben járunk, az a Palotanegyed volt (ahol más hangulatot keresve érdemes sétálgatni).
Séta közben meg-meg állunk, elmélázunk a részletek, az ablakok, kapuk, díszítések sokféleségén.
A Tisztviselőtelep fő utcája az Elnök utca, fő tere a kettős nevű Magyarok Nagyasszonya / Szenes Iván tér, azelőtt Rezső tér, melynek történetéről ebben a cikkünkben olvashat. A tér meghatározó épülete a Magyarok Nagyasszonya templom, ami most tábori lelkészségként szolgálja az itteni híveket is.
Érdemes a templomot körüljárni, minden oldalról mutat valami érdekességet.
A tér másik oldalán Szenes Iván tipikusan tisztviselőtelepi, szerény háza, ahol a Szenes család a XX. század eleje óta élt.
A Szenes-ház mellett múzeum épül, a tér pedig évről évre benépesül a Szenes-emlékkoncert közönségével. A Szenes Iván nevét viselő nagy rét és fás park a helyi természetvédelmet is szolgálja.
Érdemes a Tisztviselőtelepet a Könyves Kálmán körút irányába elhagyni, mert ott találjuk a Tündérpalotát.
Szemben a Népliget, s amikor tervezték ezt az iskolaépületet, talán csend volt még, hiszen autók még alig jártak, és senki nem gondolta, hogy egyszer itt soksávos városi autópálya lesz. Egy kis füves sáv választja el az úttól, és már ez is elég, hogy élvezni tudjuk a ház megkapó részleteit.
Fotók: Huszár Boglárka
