Az emberiség örök vágya: felérni az égig

Az emberiség kezdetektől fogva vágyott rá, hogy építményeivel megérintse az eget. Ez a törekvés már civilizációnk legkorábbi történeteiben megjelenik: a bibliai Bábel tornya nemcsak az emberi nagyravágyás, hanem az égbe törő ambíciók univerzális szimbólumává vált. A történet szerint az emberek olyan tornyot kívántak emelni, amely „tetejével az eget éri”, kifejezve ezzel technológiai képességeiket és hatalmuk nagyságát egyaránt.

Ez a „Bábel-effektus” napjainkig velünk maradt. A XIX. század végétől a felhőkarcolók építése vált a gazdasági és technológiai fejlettség elsődleges szimbólumává. New York, Dubaj és Sanghaj – mind az égbe törő ambíciók megtestesítői. A magas épületek azonban túlmutatnak a helyhiány praktikus megoldásán: a hatalom, a fejlődés és a modernizáció jelképeiként szolgálnak. Amíg az amerikai városokban elsősorban a szűkös és drága telkek miatt építkeztek felfelé, Európában gyakran más motivációk domináltak: a XX. század diktatúrái például előszeretettel használták a monumentális építészetet hatalmuk demonstrálására.

Most Budapest is olyan projekt előtt áll, amely gyökeresen megváltoztathatja nemcsak a város fizikai megjelenését, de identitását is. Az M3-as bevezető szakasza mellett, az egykori Rákosrendező pályaudvar (ma vasúti megálló) környékén tervezett „mini-Dubaj” projektben olyan toronyház épülhet, amely magasságával messze túlszárnyalná nemcsak a főváros, de a régió eddigi építményeit is.

A magyar állam 50,9 milliárd forintért értékesített 85 hektárnyi rákosrendezői területet a dubaji Eagle Hills cégnek egy új városnegyed fejlesztésére. A kormány rendelettel átadta a vevőkijelölési jogot a dubaji emírnek, így Budapest nem élhet elővásárlási jogával. A szerződés különleges feltételei:

• a kormány módosíthat jogszabályokat a projekt érdekében,
• a vételár utolsó részlete 15 év múlva esedékes, feltétele egy 300 milliárdos állami infrastruktúra-fejlesztés,
• a területen akár 500 méteres felhőkarcoló is épülhet.

Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a másik jobb?

Az állam 51 milliárd forintért értékesítette a Rákosrendező használaton kívüli területeit az Eagle Hills emirátusi cégcsoportnak, amely mintegy 2000 milliárd forintos fejlesztést tervez a helyszínre. Mohamed Alabbar beruházó – aki egyébként a belgrádi „testvérprojekt” megálmodója is, és akinek neve már felmerült néhány pénzmosási botrány kapcsán – grandiózus felhőkarcolókat vizionál a területre.

A kormányzaton belül láthatóan megoszlanak a vélemények a magyar Dubaj méretéről: míg a nemzetgazdasági tárca már 500 méteres felhőkarcolókat vizionál a Rákosrendezőre, az építési minisztérium ragaszkodna a jelenlegi törvényi szabályozáshoz, amely tiltja az ilyen magasságú építményeket. Érdekes momentum, hogy jelenleg a fővárosban 90 méternél magasabb épület elvileg nem is épülhet – de úgy tűnik, ez csupán apró részlet a nagyszabású tervekhez képest.

• Ezt történik Belgrádban: Az arabok ingyenesen kaptak egy jelentős belvárosi területet Szerbiában, amibe 150 millió eurót fektetnek be és további 150 millió euró hitelt vesznek fel. A fejlesztés nagyobb részét, 3,5 milliárd eurót a szerb államnak kell finanszíroznia, amit szintén az araboktól felvett hitelből fedeznek. A konstrukció eredményeként a terület kétharmada arab tulajdonba kerül, egyharmada marad szerb állami kézben, miközben az állam jelentős hiteltartozást halmoz fel az arab befektetőkkel szemben.

A tapasztalat azt mutatja, hogy ha felsőbb szinten megszületik egy projekt melletti döntés, a jogi környezet könnyedén alakítható: lehet háborús veszélyhelyzetre hivatkozni egy helyi szabályozás felülírásához, vagy kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánítani azt. Ennek szemléletes példája a józsefvárosi Pázmány Campus története. A MOL toronyházának megépítésekor is született felülről jövő megoldás: a kormány eredetileg informális tárgyalásokon ajánlotta fel három nagyvállalatnak (MOL, OTP, Richter) a toronyház-építési lehetőséget, amit végül a MOL elfogadott. Ennek nyomán a Fővárosi Közgyűlés 2016 végén 120 méterre emelte az épületmagassági limitet a Lágymányosi-öbölnél az addigi 65 méterről.

A projekt nem volt konfliktusmentes: Lázár János kancelláriaminiszter „tájsebnek” minősítette a tervezett 120 méteres épületet, államtitkára pedig kilátásba helyezte az építkezés megakadályozását. Végül 2018-ban kompromisszumos megoldás született: a kormány olyan törvénymódosítást fogadott el, amely lehetővé tette a MOL Campus megépítését kiemelt beruházásként, ugyanakkor 90 méteres általános magassági korlátozást vezetett be Budapesten. A jelenlegi szabályozás értelmében a 65 méter feletti épületekhez a Központi Tervtanács jóváhagyása is szükséges.

Visszatérve a Rákosrendezőn tervezett felhőkarcoló(k)ra: Alabbar, az emirátusi üzletember, nem fukarkodik a nagy ívű víziókkal. Állítása szerint a projekt nem csupán teljesíti, de felül is múlja majd az elvárásokat, és több lesz egyszerű ingatlanfejlesztésnél – tiszteletadás Magyarország történelmi és kulturális öröksége előtt. A főváros és az érintett kerületek azonban pragmatikusabban közelítik meg a kérdést: jelentős infrastrukturális fejlesztéseket követelnek cserébe. Közben a terület kiürítése már zajlik; a MÁV-os szolgálati lakások lakói mindössze 30 napot kaptak életük átrendezésére és távozásra.

Kíváncsian várjuk, melyik minisztérium víziója kerekedik felül ebben az építészeti magasugrásban, és vajon a végén tényleg mini-, maxi- vagy épp reality-Dubajt kapunk-e. Ha pedig megépülne a hivatalosan Grand Budapest néven futó projekt, nem tudni, hány és mekkora épület nőne ki a most még erősen szennyezett talajból, beszélnek 240 és 500 méteres épületekről is, pletykálnak új Trump Towerről. Igazából senki nem tud még semmit, és spekulációk helyett inkább a múltba révedek, merüljünk el a világ, az ország, a főváros és a kerületünk toronytörténetében!

Egy kis felhőkarcolgatás

A felhőkarcolók történetét különleges előfutárok jelzik: a XVI. századi jemeni Sibám város 500 toronyháza, melyek közül a legmagasabb 30 méteres volt, vagy Edinburgh XVII. századi, 11–14 emeletes épületei. Ezek a korai magasépületek azonban inkább kivételszámba mentek, hiszen az építészet hosszú ideig két alapvető kihívással küzdött: a megfelelően erős építőanyagok hiányával és a víz magasba juttatásának problémájával.

Az igazi áttörést a XIX. század végi technológiai fejlődés hozta el New Yorkban és Chicagóban. Az acélvázszerkezetek megjelenése, a felvonók technológiai fejlődése és a hatékonyabb vízpumpák együttesen tették lehetővé az egyre magasabb épületek kivitelezését. A „felhőkarcoló” kifejezés is ebben az időszakban született meg.

A XX. század első felében izgalmas versengés bontakozott ki. A Woolworth Building 1913-ban 241 méteres magasságával, majd a Chrysler Building 1930-ban 319,4 méterével döntött rekordot. A New York egyik jelképének is számító Empire State Building (381 m) 1931-es átadása után négy évtizedig őrizte világelsőségét. Az épület története egyben a felhőkarcolók gazdasági kihívásait is példázza – az 1940-es évekig alig találtak bérlőt, így ironikusan „Empty State Building”-nek (Üres Állami Épület) keresztelték át.

Az 1970-es évektől új korszak vette kezdetét: a World Trade Center ikertornyai (417 m), majd a chicagói Sears Tower (442,1 m) jelezték a verseny folytatódását. A statisztikák drámai növekedést mutatnak: míg 1900-ban mindössze 3 darab 100 méternél magasabb épület létezett, 1980-ra ez a szám 1230-ra, 2008-ra pedig már 4227-re emelkedett.

A modern felhőkarcolók valódi „függőleges városokként” működnek: saját infrastruktúrával rendelkeznek és komplex műszaki megoldásokat igényelnek. Szemléletes példa erre a World Trade Center, amely olyan méreteket öltött, hogy saját irányítószámot kapott (10048), és naponta 200 000 látogatót fogadott, miközben 50 000 ember dolgozott falai között.

A 2001-es terrortámadás után épült One World Trade Center különleges szimbolikus jelentőséggel bír. Az építkezés során érdekes történelmi leletre bukkantak: egy 18. századi hajó maradványaira, amely Alsó-Manhattan múltjának egy szeletét őrizte meg az utókor számára.

Európában is épülnek jelentős felhőkarcolók, bár szerényebb léptékben. A londoni The Shard (309,7 m) 2012-es átadása jelzi, hogy a kontinens is bekapcsolódott ebbe az építészeti versenybe. A modern felhőkarcolók tervezésénél már nem kizárólag a magasság számít: a fenntarthatóság, a többfunkciós használat és az innovatív dizájn ugyanolyan fontos szemponttá vált. Ezek az épületek továbbra is a technológiai fejlődés, a városi élet és az emberi ambíció szimbólumaiként szolgálnak.

A műszaki óriások uralják a magasságokat

De térjünk vissza Budapestre! A főváros jelenlegi legmagasabb építményei között dominálnak a műszaki létesítmények. A városképet uraló „óriások” közül a legmagasabb az MVM Észak-Budai Fűtőerőmű 216 méteres kéménye, amely 1977 és 1981 között épült. Ez a vasbeton torony, amely négy füstcső befogadására készült, egyben az ország harmadik legmagasabb kéménye is. Nem sokkal marad el tőle a Széchenyi-hegyi adótorony, amely kitolt állapotban 192 métert ér el – ez az acélszerkezet eredetileg „csak” 152 méteres volt. A bronzérmes a Száva utcai adótorony a maga 154 méterével, amelynek alsó 100 métere vasbeton, míg felső része acélszerkezet.

A sort folytatja a ma már használaton kívüli Kelenföldi Erőmű 146 méteres kéménye, amelyből 2018 óta csak az acélváz maradt, valamint az Újpesti Erőmű 122 méteres és a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű 120 méteres kéménye. Érdekesség, hogy a Megyeri híd legmagasabb pilonja is eléri a 100 méteres magasságot, ezzel szintén a főváros jelentős magasépítményei közé tartozik.

Adótornyok Magyarországon: Lakihegyi adótorony (314 m) / Solti adótorony (304 m) / Szentesi tévétorony (235 m) / a nagyvázsonyi Kab-hegyi adótorony (219 m) / Penyigei adótorony (217 m) / Újudvari tévétorony (206 m) / Pécsi tévétorony és kilátó (197 m) / Széchenyi-hegyi adótorony (192 m) / Komádi tévétorony / Kékestetői tévétorony (180 m) / Csávolyi tévétorony (165 m) / Kiskunfélegyházi tévétorony (162 m) / a szegedi Magyar Telekom adótorony (158 m) / Soproni tévétorony (154 m) / a budapesti Száva utcai adótorony (154 m) / Balatonszabadi rádióállomás (146 m) / Kiskőrösi adótorony (146 m) / Gerecse tévétorony (130 m) / Hegyhátsáli tévétorony (130 m) / Marcali rádióállomás (126 m) / Kozármislenyi adóállomás (115 m) / Győri tévétorony (113 m) / a debreceni Pallagi adótorony (113 m) / Tokaji adótorony (112 m) / Zalaegerszegi (bazitai) tévétorony (95 m) / a székesfehérvári Temesi utcai adótorony (100 m) / Ceglédi TV-torony (97 m) / Jármi adótorony (96 m) / a sárszentlőrinci Úzdi adótorony (94 m) / Szegedi tévétorony (90 m) / Avasi kilátó éstévétorony (72 m) / Tubesi katonai adótorony (65 m) / a telkibányai passzív rádióelektronikai felderítő állomás (65 m)

Ipari kémények Magyarországon: a tiszaújvárosi AES-Tisza II erőmű kéménye (250 m) / a budapesti MVM Észak-Budai Fűtőerőmű kéménye (216 m) / a százhalombattai Dunamenti Erőmű három kéménye (207 m) / a Tatabányai Hőerőmű kéménye (160 m) / a miskolci Tatár úti Fűtőerőmű kéménye (150 m) / az Újpesti Erőmű kéménye (122 m) / a Székesfehérvári Fűtőerőmű kéménye (105 m) / a Királyegyházi Cementgyár hőcserélő tornya (105 m) / a Pécsi Hőerőmű kéményei (100 m) / a Paksi atomerőmű szellőzőkéményei (100 m) / Komlói Fűtőerőmű kéménye (97,5 m) / a tiszaújvárosi MOL Petrolkémia Zrt. Olefingyár véggázkéménye (80 m) / a Beremendi Cementgyár hőcserélő tornya (104 m)

Magyarország legmagasabb víztornyai: a Csepeli víztorony (73 m) / a szegedi Rókusi víztorony (66,5 m) / az Újszegedi víztorony (60 m) / a szegedi Tarjáni víztorony (60 m) / a szegedi Szent István téri víztorony (54,9 m) / a Tiszaújváros Víztorony (52 m)

Magyarország legmagasabb irodaházai: / a budapesti Országház (96 m) / a budapesti Nagyvárad téri Elméleti Tömb (88 m) / a budapesti Országos Nyugdíjfolyósító Intézet székháza (73 m) / a szolnoki Vízügyi székház (66 m) / a budapesti Agora Tower (65 m) / a budapesti Europe Tower (64 m) / a miskolci E/7 Irodaház (63 m) / a budapesti Duna Tower (62 m) / a budapesti Országos Rendőr-főkapitányság épülete / a győri Városháza (58 m) / a hódmezővásárhelyi Városháza (56 m)

Magyarország legmagasabb lakóházai: a szolnoki toronyház (81 m, 22 emelet) / a debreceni toronyház (79 m, 22 szint) / az újpalotai Víztoronyház vagy CASCO-ház (70,93 m, 18 emelet) / a gyöngyösi toronyház (70 m, 20 emelet) / a miskolci „Húszemeletes” (70 m, 20 szint) / a salgótarjáni Garzonházak (70 m, 18 emelet) / a budapesti Schönherz Kollégium (67 m, 20 emelet) / a budapesti Körszálló (64 m, 19 emelet) / az Újszegedi Magasház (64 m, 17 emelet) / a veszprémi „Húszemeletes” (62 m, 20 emelet) / a szolnoki Zagyvaparti toronyház (61 m, 18 emelet) / a budapesti Kassai téri toronyház (60 m, 17 emelet) / a budapesti Metrodom Lakópark (55 m, 17 emelet) / a budapesti Szigony utcai toronyházak (55 m, 16 emelet) / a budapesti BUVÁTI-ház a Népszínház utcában (53 m, 15 emelet) / a debreceni Bethlen utcai toronyház (52 m, 16 emelet)

Egyéb magyarországi magasépületek: a paksi atomerőmű meteorológiai mérőtornya (120 m) / a szegedi Pick-torony (63 m) / a soproni Tűztorony (58 m) / a kecskeméti Tudomány és Technika Háza (55 m) / a ferihegyi repülőtér irányítótornya (53 m) / az Egri csillagda líceum tornya (53 m) / a budapesti Puskás Aréna (52 m)

A legmagasabb hazai szélturbina: 105 m a felsőzsolcai szélerőmű és a csetényi szélerőmű

A legmagasabb hazai híd: Kőröshegyi völgyhíd (88 m)

A legmagasabb hazai pilon: Megyeri híd (100 m)

Budapesti épületek a magasban

A hagyományos épületek között új rekordot állított fel a nemrég elkészült MOL Campus a maga 143 méteres magasságával. Ez az impozáns irodaház nemcsak Budapest, de egész Magyarország legmagasabb épülete. A 120 méteres, 28 emeletes toronyépületben főként irodákat alakítottak ki. A legfelső szinten nyilvános teraszt hoztak létre, amit egy 23 méter magas, üvegezett acélszerkezet védett a széltől, bár felülről nyitott maradt.

A rangsorban következő épületek már jócskán elmaradnak ettől: az ikonikus Parlament és a Szent István-bazilika egyaránt 96 méter magas, míg a Nagyvárad téri Elméleti Tömb (SOTE) 88 méterrel követi őket.

Az irodaházak között több jelentős magasépület is található: az Agora Tower 65 méteres, a bezárt és lebontásra váró Körszálló és az Europe Tower 64-64 méteres, míg a Duna Tower 62 métert ér el. A sort folytatja a 60 méteres Kassai téri toronyház és az ugyanilyen magas Országos Rendőr-főkapitányság épülete.

Érdekes megfigyelni, hogy míg a nyugati nagyvárosokban az irodaházak és lakóépületek gyakran jelentősen magasabbak a műszaki létesítményeknél, Budapesten ez fordítva van. Ez részben a város történelmi fejlődésével, részben pedig az elmúlt évtizedek építési szabályozásaival magyarázható. A jelenlegi szabályozás szerint a főváros különböző övezetekben 30, 45, 65, illetve 90 méteres magassági korlátokat állapít meg, ami alól csak kivételes esetekben, egyedi kormánydöntéssel lehet eltérni – ahogy azt a MOL Campus példája is mutatja.

A hit magasba törő jelképei

Budapest templomai közül a legtöbb a XIX. század végén és a XX. század elején épült, és méretükkel is a korszak monumentalitását tükrözik. A Szent István-bazilika 96 méteres kupolájával vezeti a sort – ez egyben Magyarország második legmagasabb temploma az esztergomi bazilika után. A bazilika nyugati homlokzatának harangtornyai is impozánsak a maguk 79 méteres magasságával.

A kőbányai Szent László-templom 83 méteres tornyával következik a sorban – ez egyben az ország harmadik legmagasabb temploma. A zuglói Rózsafüzér Királynéja-templom 80 méteres tornya, az erzsébetvárosi Rózsák terei templom 76 méteres magassága, az Alcantarai Szent Péter-templom (más néven belvárosi ferences templom) 75 méteres és a várban a Mátyás-templom 74 méteres tornya mind-mind meghatározó elemei a város sziluettjének. De említést érdemel még a Józsefvárosi Szent József templom és a XIII. kerületi Karmelita templom is, mindkettő 70 méteres tornyával.

Érdekesség, hogy a templomok magassága nem véletlenszerű: a Szent István-bazilika és a Parlament egyforma, 96 méteres magassága tudatos tervezés eredménye, kifejezve az egyházi és világi hatalom egyensúlyát. Ez a szimbolika jól mutatja, hogy egy épület magassága sokszor többet jelent egyszerű fizikai dimenzióknál: társadalmi és politikai üzenetet is hordoz.

Magyarország legmagasabb templomai: az esztergomi bazilika (100 m) / a budapesti Szent István-bazilika (96 m) / a budapesti Szent László-templom (83 m) / a bátaszéki ciszterci kolostor (82,45 m) / a szegedi Fogadalmi Templom (81 m) / a budapesti Rózsafüzér Királynéja-templom (80 m) / a székesfehérvári Szent Sebestyén-templom (80 méter) / a budapesti Rózsák terei templom (76 m) / a miskolci Kakas-templom (75 m) / a kecskeméti nagytemplom (75 m) / a budapesti Alcantarai Szent Péter-templom (75 m) / a nagykőrösi református templom (75 m) / a budapesti Mátyás-templom (78,16 m) / a szegedi Szent Rókus-templom (72 m) / a székesfehérvári ciszterci templom (72 m) / a budapesti Szent József templom (70 m) / az esztergomi belvárosi templom (70 m) / a békéscsabai evangélikus nagytemplom (70 m) / a budapesti karmelita templom (70 m) / a budapesti Rákospalotai főplébánia-templom (70 m) / a budapesti Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-templom (66,7 m) / a kalocsai Nagyboldogasszony főszékesegyház (65 m) / a dévaványai református templom (63 m) / a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyház (63 m) / a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház (63 m) / a miskolci Mindszenti templom (62 m) / a budapesti Szilágyi Dezső téri református templom (62 m) / a kunszentmártoni Szent Márton-plébániatemplom (62 m) / a hajdúnánási Református templom (62 m) / a békéscsabai társszékesegyház (61 m) / a székesfehérvári karmelita templom (61 m) / a budapesti Szervita templom (61 m) / a debreceni református nagytemplom (61 m) / a ceglédi református nagytemplom (61 m) / a szentgotthárdi Nagyboldogasszony-templom (60,5 m) / a máriapócsi kegytemplom (60 m) / a miskolci Belvárosi evangélikus templom (60 m) / a pécsi székesegyház (60 m) / a tatai Szent Kereszt-templom (60 m)

Magasélet a nyolcadik kerületben

Józsefvárosban nincsenek száz méter feletti épületek, de a többi kerülettel összevetve „jól állunk” a magasba törésben. A kerület legmagasabb épülete a Nagyvárad téri Elméleti Tömb, amely a SOTE részeként 88 méteres magasságával uralja a környéket. Az 1960-as években kezdődő lakótelep-építési hullám során több magas épület is épült itt: a Szigony utcai lakótelep 16 emeletes panelházai magasodnak 55 méter magasra. Az 1966-ban átadott Népszínház utcai brutalista BUVÁTI-toronyház 15 emeletével és 53 méteres magasságával szintén a kerület meghatározó magasépülete, megépítésekor ez volt a főváros legmagasabb lakóháza.

Érdekes története van a 17 emeletes Szigony utcai toronyházaknak is, az 1970-es átadás után komoly botrány tört ki, mivel egy közel 70 oldalas hibalistát állítottak össze a lakók, amely többek között beázásokat és az illesztéseknél tátongó réseket tartalmazott.

A kerület magasházainak története jól példázza a szocialista időszak lakásépítési törekvéseit és azok ellentmondásait. Az eredeti tervek gyakran nagyszabásúbbak voltak, mint amit végül megvalósítottak, és a kivitelezés minősége sem mindig felelt meg az elvárásoknak. Ugyanakkor ezek az épületek ma is otthont adnak több ezer embernek, és karakteres részei a városképnek. Érdemes még megemlíteni a Loconci téri lakótelepet is, ahol ezres nagyságrendben élnek emberek a panelekben.

Papíron maradt álmok

Budapest történetében számos nagyszabású terv született magasházak építésére, amelyek végül nem valósultak meg. A legextrémebb talán Szálasi Ferenc terve volt, aki a Budaörs fölötti Csíki-hegyekben egy 250 méteres tornyot álmodott meg a hungarista birodalmi központ részeként.

Az 1930-as években Kismarty Lechner Jenő tervezett egy 130 méteres Magyar Történelem Tornyát a Belgrád rakpartra, amely turáni motívumokkal díszített, monumentális építmény lett volna. A két világháború között több felhőkarcolóterv is született: terveztek toronyházat az Orczy-ház és a Rókus kórház helyére, valamint a Gerbeaud-tömb átépítésére is.

Van egy józsefvárosi történet is: 1970-ben a Rádió épületének modernizálására kiírt tervpályázat radikális átalakítást javasolt, a történelmi épületek többségét lebontották volna, helyükre egy 14 emeletes toronyház épült volna a Festetics-palota mellé. A tervet azonban Czétényi Piroska, a Fővárosi Tanács műemlékvédelmi szakértője sikeresen megakadályozta, mivel az védett műemlékeket veszélyeztetett. Fellépésének köszönhetően a történelmi épületegyüttes megmenekült a lebontástól. Czétényi 2014-ben hunyt el.

A közelmúltból említést érdemel a sztárépítész Zaha Hadid irodájának el nem készült Szervita téri épülete, vagy a GTC Magyarország 23 emeletes csavart tornyának terve az Árpád híd környékén, amelynek építési engedélyét végül visszavonták. A Marina City projektben 65 méteres házakat terveznek az Újpesti-öbölnél, de ezek engedélyeztetése még folyamatban van.

A két világháború közötti időszak tervei különösen érdekesek: ekkor született meg például Pogány Móric terve is, aki a jelenlegi Infopark területére egy „fiatalok városát” álmodott meg, amelynek központjában egy 58 méteres, sokszögű torony szimbolizálta volna a „tudomány óriás szervezetét”. A korszak tervezői gyakran a progresszív nemzetközi trendeket követve a toronyházakban látták a városfejlesztési problémák megoldását.

Az idő által eltörölt magasságok

Budapest történetében több jelentős magasépület tűnt el az idők során. A Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte Országos Társadalombiztosító Intézet 71 méteres tornya a Fiumei úton különleges helyet foglalt el: Budapest első igazi toronyházaként tartották számon. Az 1930–31 között épült, 18 emeletes, art déco stílusú épületet azonban 1969-ben vissza kellett bontani a bauxitbeton szerkezet elégtelensége miatt.

Hasonló sorsra jutott a Fővárosi Vízművek székháza is: a 71 méteres, 14 emeletes épületet 2019-ben bontották le, helyén ma alacsonyabb irodaházak állnak. A VITUKI-torony 57 méteres magasságával szintén meghatározó eleme volt a városképnek, míg 2020 decemberében le nem bontották a Nemzeti Atlétikai Központ építése miatt.

Ezek az eltűnt épületek nemcsak a város fizikai arculatának, de építészettörténetének is fontos fejezetei. Sorsuk rávilágít arra, hogy egy magasépület élettartama nem feltétlenül olyan hosszú, mint azt eredetileg tervezték – a technológiai korlátok, a változó igények vagy gazdasági megfontolások idővel lebontásukhoz vezethetnek.

A világ 10 legmagasabb építménye

A top 10 felhőkarcoló többfunkciós komplexumokként működik, egyesítve az üzleti, turisztikai és luxusszolgáltatásokat. Ezek az építészeti innováció és technológiai fejlődés szimbólumai. A dubai Burj Khalifa vezeti a sort 828 méteres magasságával, 2010 óta őrizve vezető pozícióját. Az Emírségek korábbi elnökéről elnevezett épület 5 és fél év alatt készült el, 57 lifttel, luxuslakásokkal, irodákkal és szállodával.

A 2023-ban átadott Merdeka 118 egy 678,9 méter magas felhőkarcoló Kuala Lumpurban, amely 118 emeletével a világ második legmagasabb épülete. Nevét a közeli Merdeka Stadionról kapta, ahol a „merdeka” maláj nyelven függetlenséget jelent. Korábban Menara Warisan Merdeka, KL 118 és PNB 118 néven is ismerték.

A 632 méteres Shanghai Tower 2023 óta már „csak” a harmadik helyen áll. A kínai metropolisz büszkesége 2,2 milliárd dollárból épült, és a világ leggyorsabb liftjeivel rendelkezik, amelyek 74 km/órás sebességgel közlekednek. A 128 emeletes épületben kilátók, hotelek és bevásárlóközpontok kaptak helyet.

A negyedik szaúd-arábiai Abraj Al-Bait óratorony 601 méteres magasságával több rekordot tart: ez a világ legmagasabb szállodája és legnagyobb toronyórája. A mekkai épület különlegessége, hogy közvetlenül a muszlimok legszentebb helye, az al-Maszdzsid al-Harám mecset mellett található.

A 599 méteres Ping An Finance Center a kínai Shenzenben az ötödik helyet foglalja el. A 115 emeletes épület 33 kétszintes liftje kivételes, 10 mérföld per másodperces sebességgel működik.

A hatodik helyezett szöuli Lotte World Center 554,5 méteres magasságával büszkélkedhet. A 123 emeletes torony megépítését 13 évnyi tervezés előzte meg, átadására 2017-ben került sor.

A hetedik helyen álló, 546 méteres New York-i One World Trade Center az egyetlen nyugati képviselő a listán. Az eredetileg Freedom Tower néven ismert épület a 2001. szeptember 11-i terrortámadásban elpusztult ikertornyok örökségét viszi tovább.

A kínai CTF Finance Center 530 méteres magasságával a nyolcadik helyet foglalja el, igaz csak megosztva. A guangzhoui torony 111 emeletén pénzügyi központ, irodák, konferenciatermek és hotel működik. A másik nyolcadik helyezett a Tianjin CTF Finance Center, ami szintén egy 530 méter magas felhőkarcoló Kína Tianjin városának Binhai kerületében. 2013 és 2019 között épült, 97 emeletével a világ legmagasabb, 100 szint alatti épülete. Tianjin városában a második legmagasabb (a befejezetlen Goldin Finance 117 után).

A lista tizedik helyén a CITIC Tower (más néven China Zun) Peking legmagasabb felhőkarcolója áll 528 méteres magasságával. A 109 emeletes épület 2018-ban készült el, és 190 méterrel magasabb a város korábbi legmagasabb épületénél. A tetején helikopter-leszállóhely található, amely jelenleg a legmagasabban elhelyezkedő ilyen létesítmény a világon.

A Top10-es lista folyamatosan változik, az utóbbi években sorra nőnek ki Kínában és a Közel-Keleten az egyre magasabb „bábelek”.

„Megváltozik Budapest és attól tartok olyan lesz, mint…” avagy hány SOTE egy Grand Budapest?

A projekt megvalósulása alapjaiban változtatná meg nemcsak Budapest, de egész Közép-Európa városképét, hiszen jelenleg a régióban nincs ehhez fogható magasságú épület. A terv számos kérdést vet fel a városkép, a fenntarthatóság és a funkcionalitás szempontjából.

@osbath.norbi

Így néz majd ki, ha megépül a Rákosrendező területén az Egyesült Arab Emírségek szamára építeni engedélyezett maximális magasságú épület. (500m magas, és itt a videóban 80x80m alapterületű, mint a One World Trade Center) Azt hittem, hogy a látványtervek túloznak, de nem!

♬ eredeti hang – osbath.norbi

Az 500 méteres torony terve jelentősen túlszárnyalná Budapest eddigi építészeti léptékeit. Összehasonlításképpen: több mint kétszerese lenne a város jelenlegi legmagasabb építményének, az MVM Észak-Budai Fűtőerőmű 216 méteres kéményének; majdnem hatszorosa a SOTE épületének, öt egymásra helyezett Bazilikánál is magasabb lenne, kb. nyolc Körszállót múlna felül. Nemzetközi viszonylatban is jelentős magasságról beszélünk, felülmúlva olyan európai ikonokat, mint a szocialista-realista építészet stílusban épült varsói Kultúra és Tudomány palotája (237 m) vagy a frankfurti Commerzbank Tower (259 m).

Egy 500 méteres torony nemcsak fizikai magasságával, de szimbolikájával is új fejezetet nyithat Budapest történetében. Ahogy egykor a templomtornyok a hit erejét, a gyárkémények az iparosodást jelképezték, úgy válhat ez az új torony a XXI. századi Budapest emblematikus jelképévé. A kulcskérdés az, hogy a város identitása és történelmi öröksége hogyan egyeztethető össze egy ilyen léptékű változással.

Nyitókép: A Rákosrendező területén álló 140 m-es, 240 m-es, 320 m-es és 420 m-es tornyok megjelenése a Gellért-hegy felől – Forrás: Főpolgármesteri Hivatal, BFVT