Kezdjük a beszélgetést a forgalomcsillapítással!
A 30-as övezet a lakóink biztonságát szolgálja. Nagyon rossz üzenet, hogy lehet 50-nel menni egy lakóutcában, ez túl magas sebesség ott. Sok panaszt kaptunk a Nap, a Práter, a Diószegi, a Szigony, Korányi utcából is. Ha megvan a sebességkorlátozás, onnantól könnyebb az azt betartató épített elemek kezdeményezése is. Kikerülnek 30-as táblák a zónahatárokra, felfestünk piktogramokat is ezekre a helyekre, és a mellékutcában ezentúl lehetséges lesz az ellenirányú kerékpározás. Hagyunk arra időt, hogy
a közlekedők elsajátítsák az új közlekedési elveket,
ezért kezdtük meg nagyon korán a tájékoztatást. Minél alacsonyabb a közúti közlekedés sebessége, a közlekedők között egy potenciális ütközés annál kisebb sérüléssel jár. Ráadásul így ezek az utcák sokkal nyugodtabbak, halkabbak, és kisebb ott a károsanyag-kibocsátás is, hiszen egyenletesen, alacsonyabb sebességgel és fordulatszámmal lehet közlekedni ahelyett, hogy mindenki folyamatosan gyorsítana, fékezne. Az új szabályozást már április közepétől szeretnénk bevezetni.
Mondta egyszer valamelyik podcastben, hogy érzékenyen kell egy fejlesztéshez hozzányúlni azért, hogy ne legyen túlzottan dzsentrifikáló hatása. Mit lehet csinálni a Népszínház utcában?
Lépésről lépésre haladunk, például a csomópontok közteresítésével, zöldítésével, a Bacsó Béla utca megújításával, és van hatása a többi környékbeli fejlesztésnek is. Ezeket a közeli jövőben zebrákkal, fásítással, tematikus helyiségpályázattal folytatnánk. Több helyütt vált sürgőssé az útburkolat helyreállítása is.
Egy nagyon részvételi, érzékeny folyamatot képzelünk el
a Népszínház utca fejlesztésére, nem egy rövid előkészítés után gyorsan átépített drága sétálóutcát, mert az olyan drasztikusan rajzolná át az utca hangulatát, szolgáltatásait, a lakók lehetőségeit, a bérleti díjakat, hogy pillanatok alatt eltűnne az a Népszínház utca, aminek egyébként egy egyre erősebb közössége formálódik.
Ezt hol látja, hogy egyre erősebb?
A különböző szolgáltatók, civil kezdeményezések közötti együttműködésekből, abból, hogy a lakók örömmel használják az üzlethelyiségekben megtelepedő szolgáltatásokat, hogy nagyon sokan büszkék arra, hogy olyan boltok, vendéglátóhelyek vannak az utcában, amik másutt nem nagyon. Közösségi helyek is vannak már szép számmal. Egy tavaszi-nyári napon nagyon jó hangulatot lehet itt találni. De persze olyan szakaszai is vannak az utcának, amelyek nagy figyelemre szorulnak, például a Nagy Fuvarostól a Teleki térig tartó szakaszon rengeteg üzlethelyiség üresen áll. A legrosszabb és legkonfliktusosabb rész a Nagykörút – Víg utca szakasz Bacsó Bélástól. Itt vagyunk a legközelebb az érdemi előrelépéshez is a 99-es busz kapcsán. A fővárossal zajló egyeztetések célja, hogy 2027-re a 99-es végállomása átkerüljön a Blaha Lujza tér VII. kerületi oldalára, az Akácfa utca mellé.
Amit az emberek látnak a Népszínház utca elején, azok a nyomor jelei, itt mit lehet tenni?
A szociális ellátást kell erősítenünk és a köztisztaságot javítani, és látszik, hogy az elmúlt hetek erősebb rendőri jelenlétének is jelentős a hatása. Ez persze az egész környékről szól a II. János Pál pápa térrel együtt, ott az utcai szociális munka erősítésével tudunk előrelépni, de limitált az önkormányzat eszköztára. A rossz kormányzás miatt a magyar társadalom egyre kilátástalanabb helyzetben van, ha az állam az ellátórendszereket leépíti, azt az önkormányzat nem tudja pótolni, ráadásul a rendészeti megoldások csak rövid távra szólnak, a közép- és hosszú távú megoldás nem lehet más, mint az emberek számára
a pszichés és szociális segítségnyújtás.
Mi a helyzet a Pázmány-beruházással? Az volt a legutóbbi hír, hogy volt egy bontással kapcsolatos per, amit elveszített az önkormányzat.
Ez egy közigazgatási per volt, ahol a keresetünknek nem adott helyt a bíróság. Fontos, hogy ez a kereset a kormányhivatal bontási engedélye ellen szólt, tehát nem magával a projekttel álltunk perben. A végére a per a gyakorlatban leginkább a Szentkirályi utcai épületekről szólt, ezek állnak még, és mindig is ezeket tartottuk a legkockázatosabb, legkonfliktusosabb elemnek műszakilag, miközben természetesen a Magyar Rádió elképesztő kulturális örökséggel rendelkező stúdióinak az eltüntetése is
jóvátehetetlen közös kulturális vesztesége minden magyarnak.
Egyébként továbbra is várjuk az ítélet részletes indoklását, ennek alapján lehet majd dönteni a továbbiakról.
Ezenkívül tehet bármit az önkormányzat?
Most úgy látjuk, kifogytunk a jogi eszközökből, de továbbra is küzdünk azért, hogy a lakóknak minél kisebb legyen a kellemetlensége. Folyamatosan továbbítjuk a panaszokat az illetékes építéshatósághoz. Az építészeti engedélyezés során szintén ügyfelek leszünk, megvizsgáljuk a jogorvoslati lehetőségeket. Éppen új lakossági parkolóhelyeket jelöltünk ki, és sikerült elérni, hogy a minisztérium megígérje, minden nap fel lesz takarítva a környék.
Amikor látta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) fejlesztése miatt kútba esik az önkormányzat DIÓ2030 projektje, mit érzett?
Pokolian éreztem magam, elképesztően mélyen, mert amikor kitudódott, sok-sok iszonyú bizonytalanságba taszított embert láttam. És ezek olyan emberek, akiknek egyébként is van félelmük a mindennapi lakhatásuk és a környezetük miatt, ilyen helyzetbe hozni őket
elképesztő árulás és felelőtlenség a kormány részéről.
Ez már megint egy olyan helyzet, amiben másképp is lehetett volna dönteni, és bárhogy megállapodhattunk volna az egyetemmel, kéz a kézben lehetett volna ezt a fejlesztést tető alá hozni. Ráadásul előzményei is voltak ennek, mi megkerestük 2020-ban az egyetemet, hogy itt vannak ezek a rossz állapotú ingatlanok, nem maradhatnak így örökké, van-e valamilyen egyetemi ambíció ezekkel kapcsolatosan.
És azt mondták, hogy nincs?
Igen, pecsétes levélben.
Nem kérdőjelezel meg egy rektori pecsétes levelet.
Akkor lépéskényszerbe került az önkormányzat, hiszen az ott élő emberek lakhatását hosszú távon biztosítani kell, ezért hoztuk létre a DIÓ2030 projektet nagyon komoly tervekkel. S még ezen a ponton is kérdeztük az egyetemet, hogy akkor akar-e ebben partner lenni, de ők azt mondták, hogy nem.
Majd egyik pillanatról a másikra kijött egy olyan törvény, ami mindenkit falhoz szorított – és akkor innen oldd meg. Azóta is többször változtak határidők is, hiszen egyértelmű volt, hogy az eredetileg elképzelteket nem lehet tartani, a kormány előkészítés nélkül hozott döntést, még felelőse sincs részükről a projektnek. Mi addig is mindent megteszünk a lakókért.
Az utóbbi két hónapban történt bármilyen előrelépés ebben kormányzati oldalról?
Nem tudok róla.
Mi a következménye, ha a határidőt nem sikerül tartani?
Nem tudjuk, hogy valójában mi a kormányzat szándéka a következő időszakra, pláne a miniszterelnök hétvégi kijelentése fényében. Annyit tudunk, hogy van költségvetési fedezet, de ez kevesebb, mint amennyi szerintünk szükséges volna, ezt jeleztük is. Az önkormányzat felkészül, de szükségünk van a fedezetre, bizonyosságra. Az pedig, hogy a Diószegi 20. továbbra sincs a kisajátított csomagban, jól mutatja az egész ügy
előkészítetlenségét, szakmaiatlanságát.
Az álláspontunk egyértelmű: olyan kártalanításra van szükség, ami a lakók kihelyezésének költségét és az önkormányzat kártalanítását is lefedi, és szükséges a kormány részéről politikai felelős kijelölése is, valamint a Diószegi utca 20. helyzetének tisztázása.
Ez olyan, mint egy valamiféle virtuális pallos, ami ott lebeg az önkormányzat felett, de nem lehet tudni, hogy lecsap-e, és ha lecsap, akkor történik-e valami?
Olyan, ami a kormányt minősíti.
Van azért pozitív példa is, korábban említette a Semmelweis Egyetem új kutatóközpontját az Orczynegyedben.
Igen, ez a beruházás példaértékű ellenpontja a Pázmány-campus és az NKE projektjének. Ebben sok szakmai, műszaki felvetését befogadták az önkormányzatnak, másrészt a lakossági szempontokat is figyelembe vették, és fennmaradt kérdésekről megnyugtató válaszok születtek egy akár többkörös oda-vissza párbeszéd keretén belül. Nagyon részletes válaszokat kaptak a lakók minden kérdésükre az önkormányzattól és a beruházótól is. A Pázmány, illetve az NKE-beruházásnak is minden lehetősége meg lett volna egy ilyen együttműködésre, mégis inkább egy, a lakókat ignoráló, elfeledő és sokadrendű szereplőnek tekintő beruházás indult be.
Az önkormányzat most épp egy új sportkoncepción dolgozik, ennek mik a fő elemei?
Most ért véget az igényfelmérés, ezután jön a koncepcióalkotás időszaka sportszervezeteket is bevonva, majd társadalmi egyeztetésre bocsátjuk a koncepciót, és a tervek szerint szeptemberben kerülne a képviselő-testület elé. Az előző ciklusban is folyamatosan növeltük a civil támogatások keretében a sporttámogatásokat, hét kondiparkot hoztunk létre, sportpályákat újítottunk fel, és általában sokat tettünk azért, hogy az ingyenes hozzáférésű józsefvárosi sportlehetőségek bővüljenek.
Feltett szándékunk ezeket a különböző támogatásokat, infrastrukturális lehetőségeket tovább erősíteni, hogy
a sport és az egészségmegőrzés Józsefvárosban még nagyobb teret nyerjen.
A közösségi tervezések eredményeként több kicsik és nagyok által is használható sportfunkció jön létre, ami azt mutatja, hogy a lakossági igény egyértelmű. A közösségi tervezésben létrejött Jázmin téri játszótértervünk is tartalmaz sportelemeket.
Miért nem lehet feltörni a Horváth Mihály téren a betont?
Nem gondoljuk, hogy ne lehetne. Az előző években is szó volt már róla, de mindig voltak más prioritások, most éppen költségvetési fedezet sincsen, de egyébként ez továbbra is napirenden van. Ez egy jobbára kihasználatlan térkőplacc, ahol most már legalább van tavaszi növényvásár, közösségi ünnep az önkormányzat szervezésében, illetve telente jégpályaként tud üzemelni. Egyébként a jégpályát üzemeltető jelezte, meg tudják csinálni úgy is, ha adott esetben van pár fa a jégpálya közepén. Úgyhogy ez egy előttünk álló feladat.
Mikorra várható a zöldülés?
Még ebben a ciklusban.
És a Rákóczi tér? Az is egy térkőrengeteg. Van ott mozgástér a zöldítésre, ha a területe a fővároshoz tartozik?
Valóban extra kihívás, hogy fővárosi a terület. Sok különböző kifogással találkoztunk már, hogy miért nem lehet befásítani, de nekem fontos személyes ambícióm, hogy az a tér is zöldüljön ki.
Esetleg ez is várható még ebben a ciklusban, tehát 2029-ig?
Ezt mondanám, ezen még nagyon sokat kell dolgozni.
Orbán Viktor az iparkamara gazdasági évnyitóján azt mondta, hogy Budapesten nem fognak újabb fejlesztéseket indítani, mert „óriási beruházások zajlanak most is a városban”. Mit gondol erről?
Bár Budapest az országos gazdasági termelésének mintegy 40%-át adja, a kormány szemében mégis csak megtűrtté váltunk mi, budapesti lakók, miközben nagyon-nagyon sok olyan feladat van, ami az állam felelőssége és kötelessége. A társasházak, bérházak felújítását, a lakásépítési programokat, az állami tulajdonú pályaudvarok melletti barnamezők fejlesztését nem lehet elvégezni állami szerepvállalás nélkül. Most is hatályos a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia, ami fontos elővárosi vasúti fejlesztéseket irányoz elő, de a társasházak és a bérházak tekintetében is nagyon-nagyon fontos feladata, sőt kötelezettsége is van az államnak.
Új panelprogramokra, a panelházak energetikai korszerűsítésére van szükség, ami a klímaváltozásra való felkészülés miatt is nélkülözhetetlen. Még az atlétikai stadion megépítéséért létrejött Egészséges Budapest programot sem sikerült teljesítenie az államnak. Mi van a kórházak építésével, felújításával? Hogy egy józsefvárosi intézményt említsek, az Országos Baleseti Központnak is létezik felújítási terve, az mikor valósul meg? Normális, hogy így néz ki az ország első számú baleseti kórháza? Ennek fényében érdemes vizsgálni a miniszterelnök kijelentését, és ezzel egyszerűvé vált a helyzet: a főváros lakóinak többé nem érdemes a Fideszre szavazni, hiszen nyíltan kimondták, hogy
az itt lakók nem várhatnak tőlük semmit.
Mi lesz a Harminckettesek terével, sikeres volt a kísérleti szakasz?
A tesztidőszakot követő konzultáción a lakosság folytatást szavazott az elgondolásnak, a költségvetési fedezet a kérdéses egyelőre. A szervizút és a parkoló megszűnik, helyette egy gyalogosbarát, fás, zöld közösségi tér jön létre.
Mik a legambiciózusabb tervek most, az új költségvetés elfogadása után?
Az egyik a Népszínház utca fejlesztésének már említett hosszú folyamata annak megannyi lépésével, valamint az iskolák közvetlen környezetének biztonságos kialakítása. Itt az a cél, hogy az általános iskolák előtt a közlekedést minél gyerekbarátabbá tegyük. Már mindenütt létrejöttek a „puszi és pá” parkolóhelyek, de a járdák szélesítésével is biztonságosabbá tehetjük a környezetet, ez az első számú és a kvázi legkönnyebb beavatkozás. A Trefort utcában újravizsgáljuk a sétáló szakasz kialakítását is.
Fotók: Mile Máté
