A Pázmány-beruházás bontási szakaszában már érkezett panasz a porterhelésre. Márciusban a Szentkirályi utcai azbesztes épületek bontása miatt tett panaszt a Józsefvárosi Önkormányzat.
Alapvetően az azbesztveszély miatt helyeztek el végül folyamatosan mérő műszert a Szentkirályi utca 29–31-es épületnél. Nemrég írtunk arról, hogy a mérőállomás adatai percre készen elérhetők az önkormányzat honlapján a Pázmány-beruházás oldalán (Légszennyezettségi adatok):
Az állomás adatai az OpenSensMap térképes oldalon teljes részletességgel tanulmányozhatók és összehasonlíthatók a környéken levő más mérőállomások adataival, így a Rákóczi út szennyezésével. A Rákóczi úti mérőhely érdekes referenciapont, mert tartósan magas forgalmi szennyezésről gyűjt adatokat, s ehhez viszonyíthatók a bontás légszennyezésének sokszor kiugró adatai.
A húsvét után újra feltámadt építésipor-vihar nem újdonság, már hónapokkal ezelőtt is probléma volt.
Akkor védőfalat emeltek a Szentkirályi utca 29–31. udvari oldalán, ami az ott lakóknak jelenthet némi enyhülést a zajtól és portól, de nem védi meg a többi társasházat.
A sok por nem csak a bontást övező házak lakóinak okoz gondot, a környező utcákon is érezteti hatását. Egy Szentkirályi utcai lakó szerint két nap alatt por lepi az autóját az utcán, pedig egy teljes házsor választja el a bontási területtől.
A porról nem is kellene beszélnünk, ha befejezték volna határidőre a bontást, azonban nem így történt, egész nyáron folytatódik majd.
Egyre gyakrabbak a meleg napok, amikor ablakot kell nyitni, sőt az ablakok szinte őszig nyitva maradnak, hogy elviselhető legyen az élet a lakásokban. Ez azt jelenti, hogy a lakásokat is ellepi a por, és naponta sok órán keresztül kell szívni a poros levegőt.
Elsőként dr. Nagy Marcell foglalkozás-egészségügyi szakorvost kérdeztük arról, hogy a bontás-építkezés pora milyen terhelést jelent az emberre, mennyire veszélyes. Mint mondta, komolyabb veszélyt az építőmunkásokra jelent, akik minden nap ebben a porban dolgoznak, így elsősorban őket kell megvédeni a káros hatásától. Az egészséges ember szervezete képes kivédeni a szervetlen eredetű (betonból, téglából, kőből származó) alkalmi, akár néhány órás poros levegőben tartózkodást. Az orr nyálkahártyája megszűri a port, de még a tüdő is jól védekezik. A városi ember tüdejét azért ne hasonlítsuk össze a vidéki jó levegőn élőkével, a szmog és egyéb szennyezés nyomot hagy az emberen, mondta.
Más a helyzet a krónikus légzőszervi betegeknél, számukra egy kisebb porterhelés is veszélyes lehet, ezért az orvos nekik szűrőmaszk viselését ajánlja. Egy valódi FFP2-es porszűrő maszk azonban nem olcsó.
Amikor említettem, hogy a por a Múzeumkertet és az ottani játszóteret is beteríti, Nagy Marcell megjegyezte, a gyerekek szervezete nem képes úgy védekezni a por ellen, mint a felnőtteké, ezért
ilyenkor jobb behívni, elvinni őket a játszótérről.
A lakásokban Nagy Marcell szerint nem könnyű a védekezés. Léteznek porszűrős levegőtisztító készülékek, azonban nem olcsók (40-80 ezer forint) és a rendszeres szűrőcsere is költséges, ez egy nyugdíjasnak már nagy kiadás. Ha nem cserélik időben a szűrőt, akkor pedig semmit nem érnek.
Még a mérési módszerekről is szót ejtett, ugyanis a szabályozás alapja az átlagterhelés-mérés. Jellemzően 8 órás időszak átlagát veszik alapul, mert a porszennyezést alapvetően munkavédelmi kérdésnek tekintik.
Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport munkatársa azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy
a legújabb kutatások már a rövid távú porterhelést is veszélyesnek ítélik,
ez különösen így van a PM1.0-s szinten, ahová a legparányibb porszemcsék tartoznak. Ezekre ugyanis nincs minimális határérték megállapítva.
A por most elsősorban az atombunker és az üvegfalú rádiós irodaház bontása miatt sok, azt a szél a Múzeum felé fújja, de a Szentkirályi utcai műszerek is jelentősen kilengenek ilyenkor. A PM1.0-s adatokat néztük meg egy poros időszakban, ezek viszonylag tartós, többórás magas értékeket mutattak, kiemelkedő csúcsokkal. Az átlagérték 4 körül volt, de az a majdnem semmi és a 20-as szint közti folyamatos változás átlaga. (A mai értékek még rosszabbak, lásd a képen.)
Amire talán szükség lenne, az egy magas védőháló a Pollack Mihály téri oldalon, bár Józsa Árpád építész és helyi aktivista szerint az a belülre néző társasházakat nem védi meg. Érintettként tettek már panaszt a por miatt is, a kormányhivatal ilyenkor kiküld egy ellenőrt, majd kapnak két hét múlva egy levelet, hogy mindent rendben találtak, mondta lehangoltan.
Nyitókép: A Pollack Mihály tér porban úszik húsvét után – Fotó: Mile Máté
