Az egészségügyi határértéknél magasabb légszennyezést mutatott ki egy tavalyi méréssorozat Budapesten egy újabb, német–svájci mérési módszerrel, írja a Telex. Akár duplaannyi is lehet a különbség két szomszédos utca nitrogén-dioxid koncentrációjában, attól függően, hogy hol, mekkora a forgalom. Budapest belső kerületeiben mindenhol súlyos a helyzet.
Tóth Csaba, a Levegő Munkacsoport munkatársa azt nyilatkozta a Telexnek, hogy a budapesti légszennyezésről szóló tájékoztatók legtöbbször úgy kezelik Budapestet, mintha a város a levegőminőség szempontjából egy egységes belvárosból és egy egységes külvárosból állna, ahol mindenkit egyforma mértékben érint a légszennyezettség, holott ez nem így van. Egy tavalyi légszennyezésmérés szerint akár 100 méteren belül is jelentős különbségek lehetnek. A különbséget leginkább a gépjárműforgalom befolyásolja.
Tóth Csaba szerint a szakértők már számtalanszor felhívták a figyelmet arra, hogy a hivatalos budapesti mérőállomások nem azt a légszennyezettséget mutatják, ami valójában éri az emberi szervezetet, és az újabb mérések is ezt mutatják.
Hogy mérnek ők?
Tavaly márciusban–júniusban a józsefvárosi Levegő Munkacsoport és a szintén civil német környezetvédelmi szervezet, a Deutsche Umwelthilfe a budapesti hivatalos mérési módszertől teljesen eltérő, Németországban viszont már megszokott módszerrel mérte a fővárosi levegő nitrogén-dioxid koncentrációját. A mérőfiolákat a gyalogosok által leginkább használt területekhez közel, a járdákon lévő utcatáblákra, villanyoszlopokra szerelték fel, tehát oda, ahol a gyalogosok a leginkább tartózkodnak.
A fiolákban egy speciális anyag megköti a nitrogén-dioxidot az átáramló levegőből, és az egy hónap alatt kivont nitrogén-dioxid mennyisége alapján számolják ki az átlagos tartalmat. Az eredményeket svájci akkreditált laborban értékelik ki.
A legkevésbé veszélyes szint csak álom
Az uniós (és így a magyar) éves határérték 40 μg/m3, amit a nagyon forgalmas utcák ma is jelentősen meghaladnak. Az EU vonatkozó irányelve szerint 2030-ig a határértéket 20 μg/m3-re kell csökkenteni, ilyen értéket jelenleg még a kertvárosi mellékutcák és a sétálóutcák is csak nyáron mutatnak.
A WHO által ajánlott, az egészséget csak minimális mértékben veszélyeztető határérték pedig 10 μg/m3, ami ma Budapest nagy részén elérhetetlennek tűnik, talán a nagy parkokat és erdőterületeket kivéve. Budapest legtöbb közterületén a nitrogén-dioxid koncentrációja még a WHO által javasolt napi határértéket (25 μg/m3) is meghaladja. Azaz a legtöbb helyen az egészségre veszélyes a levegő.
Tóth Csaba szerint Budapest belvárosában épp a forgalmasabb utak mentén vannak teendőink. Ezért is lenne különösen fontos a belváros jelentős forgalomcsillapítása – az általános budapesti forgalomcsillapítás mellett. Józsefváros épp kiterjeszti a forgalomcsillapítás rendszerét.
Tóth Csaba szerint sajnos nem ebbe az irányba megy a szakpolitikai szabályozás Budapesten. A parkolási díjak 2010 óta jelentősen elmaradnak az inflációtól és a bérnövekedéstől. Pedig behajtási díj hiányában az autóforgalmat leginkább a parkolási díjak emelésével és kiterjesztésével lehetne csökkenteni szerinte Budapesten, mégpedig azonnal. Erzsébetváros idén több parkolási támogatást ad a különösen szennyező autóknak, mint tavaly. Ugyanakkor vannak ellenkező tendenciák:
Magas értékek a Mária utcában is
Az eredmények alapján két fő kategóriát lehet könnyen megkülönböztetni. A nagyon forgalmas, többsávos utaknál és kereszteződéseknél (például Hungária körút, M3-as bevezető, Blaha Lujza tér) jellemzően 40 μg/m3-nél (mikrogramm per köbméter) magasabb értéket ért el a nitrogén-dioxid koncentrációja. Ezzel szemben a csendesebb mellékutcákban, sétálóövezetekben nem érte el a 30 μg/m3-t. A két véglet között helyezkednek el a kisebb, egysávos, de forgalmas utak, mint például a józsefvárosi Mária utca, ahol 30-40 μg/m3 közeli értékeket mértek. Fűtési időszakban a belső égésű motorok mellett a fűtés is hozzájárul a kibocsátáshoz.
Az egymáshoz nagyon közel (100-200 méterre) lévő, de a gépjárműforgalom szempontjából nagyon eltérő útszakaszok között nagy különbségek lehetnek. Az egyirányú, de meglehetősen forgalmas Wesselényi utca NO2-koncentrációja 2,3-szor magasabb volt, mint az attól 200 méterre lévő, sétálóutcaként funkcionáló Almássy utcáé.
A HungaroMet szerint fenntartásokkal kell kezelni az adatokat
A Telex megkérdezte az új mérési adatokkal kapcsolatban a tíz hivatalos budapesti mérőállomást működtető HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt.-t is. Közölték, hogy a nitrogén-dioxid koncentrációjának diffúziós mintavétellel való meghatározását ismerik és használják az ország 66 pontján, köztük 8 budapesti helyszínen is. De csak irányadó, nem szigorú pontosságú mérésre jók.
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) 10 automata mérőállomást üzemeltet Budapesten. Ezek az EU direktíváknak megfelelő számú helyszínen mérik a nitrogén-dioxid koncentrációját folyamatos működésű, automata gázelemzőkkel. A gázelemzők mérési elve a jogszabályoknak megfelelő szabványos referenciamódszer, a Levegő Munkacsoport által használt egyéb mérési módszerek nem ilyenek, közölte a HungaroMet.
A Telex rákérdezett arra is, mennyire fogadja el a HungaroMet a két civil szervezet tavalyi mérési adatait, amelyek több helyen nagyon magas nitrogén-dioxid-koncentrációt mutattak ki. A HungaroMet közölte, a hazai jogszabályok előírják, hogy a mintavételt és a vizsgálatot végző szervezetnek a laboratóriumi tevékenységre vonatkozó akkreditációval kell rendelkeznie. Szerinte a Levegő Munkacsoport mérési és mintavételi kompetenciáját nem ismeri el harmadik fél, azaz nem felel meg a hazai jogszabályoknak, így az általuk mért adatok egyáltalán nem, vagy csak fenntartásokkal hasonlíthatók össze az OLM adataival.
Azt viszont elismerte a HungaroMet, hogy valóban lehet nagy különbség a koncentrációban két közel fekvő utca között. Mint mondták, a kibocsátás jelentős része közlekedési eredetű, de a légköri koncentrációt jelentősen befolyásolják egyes kémiai reakciók, a szélirány, a szélsebesség és egyéb meteorológiai paraméterek is.
Levegő Munkacsoport: a mérések megfelelnek az EU-s irányelvnek
A Levegő Munkacsoport vitatja ezeket, szerintük a kritika azt sugallja, hogy csak a magyar jogszabályokban rögzített mérési módszerekkel lehet megfelelően megmérni a NO2 koncentrációt, miközben tudományos kutatások sora használja ezt a módszert. A mérési helyszínek kiválasztása és a mintavétel sem véletlenszerűen, hanem a gyártó útmutatása alapján történt.
A passzív mérők elhelyezése pedig megfelelt a vonatkozó EU-s irányelvnek, amely azt írja elő, hogy a mérőműszer nyílása „nem lehet a források közvetlen közelében”. Ez amúgy még az utak közepén lévő elválasztó sávokban is lehetővé teszi a mérést, amennyiben ott gyalogos forgalom van, közölte a Levegő Munkacsoport.
Úgy gondolják, hogy ha a HungaroMet a budapesti légszennyezettség heterogenitását, illetve kiváltó okait szeretné bemutatni, akkor nem csak közepesen forgalmas utak melletti tereken (pl. Széna tér, Kosztolányi tér, Erzsébet tér stb.), hanem nagy forgalmú utcák közvetlen közelében, „utca-kanyonokban”, sétálóutcákban, nagyobb parkokban kellene mérnie.
Nyitókép: Huszár Boglárka
