Szombaton élettel telt meg a Rákóczi téri Vásárcsarnok: mindenütt gyerekek és szülők, rengeteg kitelepült árus a legkülönbözőbb portékákkal. Sajnos nem ez az általános jelenség a csarnokban, a kavalkád most a GyereKi a Rákóczi térre programnak volt köszönhető. A csarnok sokat vesztett népszerűségéből az elmúlt években, az okok pedig sokfélék.
Az elveszett népszerűség nyomában
A leglátványosabb probléma az üresen tátongó üzlethelyiségek. Tavaly a 49 üzlethelyiségből 28-at béreltek. Egyesek szerint ennek a magas bérleti díj az oka. „Megszűnt a Benedek-féle zöldséges, mert idős már a Benedek úr és abbahagyta a tevékenységét. De ebbe nem kell belemagyarázni semmit, idős, már nem csinálja” – mondja Földes Tamás. A Budapest Vásárcsarnokai Kft. igazgatója szerint a magas bérleti díjakról szóló pletyka nem igaz.
Megkérdeztünk néhány helyi kereskedőt is, szerintük sem itt keresendő a bérlőhiány oka. János, akinek hentesüzlete van a csarnokban, azt mondta, nehezen lehet parkolni a csarnok körül. Erre nem csak a vásárlók panaszkodnak, a kereskedőknek is nehezebb így az áruszállítás.
„Szerettem volna virágpiacot, halpiacot hozni a csarnokba, azért nem lett belőle semmi, mert a kereskedők nem tudnak megállni, várakozni, rakodni a kocsira” – mondja az igazgató. Földes Tamás szerint rendkívül hátrányosan érinti a működést a metróföljáró körüli állapot, rengeteg a kutyapiszok, a hulladék, ami élelmiszerbiztonsági és higiénia szempontból kockázatot jelent.
A másik komoly tényező a covidjárvány óta érezhető negatív gazdasági hatások. Megváltoztak a vásárlási szokások, az emberek gyakran online vásárolnak élelmiszert is. Az igazgató szerint csökkent a fizetőképes kereslet is, a lakosság száma és összetétele megváltozott, ezért is nehéz most vásárcsarnokot üzemeltetni. Valéria, aki már 1983 óta kereskedő a csarnokban, ugyancsak a vásárlási szokások átalakulását nevezte meg az egyre csökkenő érdeklődés egyik okaként. Szerinte felgyorsult a világ, ehhez alkalmasabb egy szupermarketben lebonyolítani a napi bevásárlást. „Az embereknek már nincs igénye arra, hogy egy tálca tojás megvásárlása közben elbeszélgessenek az árussal.”
Az igazgató szerint viszont a döntő indok a munkaerőhiány. „A kereskedők nem tudnak kit kiállítani. Lehet, hogy üzletet nyitna a Rákócziban, de nincs embere, egy pékség például ezért szűnt meg.”
Az áruszállító járműveknek dedikált megálló és rakodási területe van a Déri, Víg és Vásár utcákban is, több tonnás teherautók is megállnak itt rakodni, mondja lapunknak Rádai Dániel alpolgármester az állítólag parkolási problémákról. A kerületi önkormányzatot is megkérdeztük, hogyan látják a csarnok helyzetét.
A csarnok alatti mélygarázs 98 gépkocsi befogadására alkalmas, 0–24 órában bárki parkolhat ott. „A csarnok körüli koncentrált rakodóhelyekben tapasztalataink szerint van még kapacitás, de új rakodóhelyekről kizárólag a Budapest Közút Zrt. dönthet. A Vásár utca a fővárosi önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Az önkormányzathoz sosem érkezett ezzel kapcsolatos egyeztetési kezdeményezés, nem emelnénk kifogást több rakodóhellyel szemben, ahogy eddig is minden csarnok körüli fejlesztésnél kiemelt figyelmet kapott a rakodás” – mondja Rádai Dániel.
A köztisztaságról az alpolgármester azt mondta, a Rákóczi téren nem több a kutyapiszok, mint általában máshol a kerületben, és az önkormányzat évek óta dolgozik az utcai kutyapiszok csökkentésén. Ingyen kaphatnak zacskót a kutyatartók, és van „szedd össze magad” kampány is. „Tapasztalataink szerint jelentősen csökkent a kutyaürülék szennyezése, ugyanakkor a Rákóczi tér köztisztaságilag és kertészetileg is fővárosi kezelésben áll. A csarnok körüli kerületi területeket napi szinten takarítja a Józsefvárosi Önkormányzat és besegít a fővárosi területeken is” – mondja Rádai Dániel.
„Csendesen, de jól működik”
A csökkenő tendencia, ami forgalomban, termelők számában és az árbevételben jelentkezett, 2024-ben megállt, ez jól látható a Budapest Vásárcsarnokai Kft. éves beszámolójából is. „A Rákóczi téri Vásárcsarnok csendesen, de jól működik” – mondja Földes Tamás. „Szombatról szombatra a termelői tartalom nem csökken, és ez nagyon komoly dolog.” Az igazgató szerint a folyamat megállításában kiemelt szerepet játszott, hogy 2022-ben elkezdték a közösségi médiafelületek fejlesztését. „Külön megyünk minden egységbe fotózni, anyagot gyűjteni, kitalálni a kommunikációt, más a célcsoport. Ami egységes, hogy a Facebook-bejegyzésekben megjelenítjük minden helyszín napi működését és a termékkínálatot.”
De a szakmai programok is hasznosnak bizonyulnak, mint például a húsvéti bárányhúst népszerűsítő kampány. Ezekhez a rendezvényekhez a csarnokban működő valamennyi kereskedő hozzájárul, ilyenkor kóstolót adnak a ház ízeiből. „A kereskedők aktív bevonásával egyfajta közösséget is alakítunk a csarnokon belül” – mondja Földes Tamás.
Volt már Alexandra könyvvásár is a csarnokban, a következő júliusban lesz, amit már kétnaposra tervez az üzemeltetés. „Fontos a kultúra beemelése, 2021-ben Budapesten mi találtuk ki a zenélő piacot, 7 helyszínen – köztük a Rákóczin – 2 héten át 5 profi formáció mutatkozott be, és idén ezt folytatjuk” – mondja Földes Tamás.
Új kezdet
Az igazgató bizakodó a jövőt illetően. „Voltak konfliktusok a kerület vezetésével, de mi nyitottak vagyunk az együttműködésre és segítjük az eseményeket, mint a GyereKi rendezvényt, amihez mi adtunk infrastruktúrát. Közösen kereshetnénk a megoldásokat, hogy mit lehetne tenni, amivel növeljük a bérlők számát. Húzzunk egy vonalat, és kezdjük el a közös stratégiai együttműködést.”
Bihari György, a körzet önkormányzati képviselője szintén bizakodó. Lapunknak azt mondja, az önkormányzat évek óta szoros együttműködésben dolgozik a csarnokkal azon, hogy vonzóvá tegyék. „Fontos vállalásunk volt a kampányban, hogy fellendítsük a csarnok forgalmát, dolgozunk rajta, hogy ez megvalósuljon” – mondja a képviselő. Bihari György maga is aktívan részt vesz a programszervezésben, a LePKE Egyesülettel közösen most éppen azon dolgoznak, hogy újra legyenek rendszeresen közösségi reggelik a csarnokban.
Fotók: Mile Máté
