Nem védi a közösségeket, de korlátozza a tulajdonjogot és hátrányos helyzetbe hozza a szegényeket a helyi önazonosságról szóló törvény, véli a Józsefvárosban működő Utcajogász, ami szociális és a lakhatási kérdésekben nyújt ingyenes jogi segítséget a rászorulóknak. Személyesen a Blaha Lujza téren lehet a jogászaikkal találkozni péntekenként 15 és 17 óra között.

Idén április 14-én, az Alaptörvény 15. módosításában a szabad mozgáshoz és tartózkodási hely szabad megválasztásához fűződő alapjogra vonatkozó rendelkezést is megváltoztatta a parlament, s eszerint „a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével”.

Erre alapozva született meg 2025. július 1-én a helyi önazonosságról szóló törvény.

A törvényben írt helyi önazonossághoz való jog alapján egy település „önvédelmet gyakorolhat, amely a közösség társadalmi berendezkedésének, életmódjának, hagyományainak és szokásainak, valamint a település karakterének megőrzését és védelmét szolgálja” és „megakadályozhatja a település lakosságszámának nem kívánt növekedését, valamint felléphet a település nem kívánt társadalmi fejlődési irányával szemben”, illetve „jogában áll meghatározni azt, hogy a településre kik és milyen feltételekkel települhetnek be”.

Az Utcajogász szakértői szerint a törvény diszkriminatív és nemzetközi egyezménybe is ütközik, erről küldtek lapunknak összefoglalót. Érvelésük 4 pontban összegezhető.

Az önazonosság fogalma nincs meghatározva

Véleményük szerint sem a helyi önazonosság, sem az ahhoz való jog nem került be „explicit módon”, vagyis egyértelműen az Alaptörvénybe kollektív jogként. „Míg a törvény preambulumából úgy tűnhetett, hogy az agglomerációs túlnépesedés problémáira igyekszik valamiféle válasszal szolgálni, az elfogadott törvény már nem köti a növekvő népességszámhoz a korlátozás lehetőségét. És mivel a fogalom igen tágan értelmezhető, lehetőséget ad a települési önkormányzatoknak a diszkriminációra. Az eddig kiadott önkormányzati rendeletekből pedig világosan látszik, hogy azok valóban egyes társadalmi csoportok, és ezen belül is főképp a hátrányosabb helyzetben lévők szabad mozgáshoz és tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát igyekeznek korlátozni, hiszen például munkaviszonyhoz, iskolai végzettséghez, az adótartozás hiányához, betelepülési hozzájárulás megfizetéséhez kötik a beköltözést.”

Ilyen például a törvény alapján Taktaharkányban hozott helyi jogszabály, ami szerint csak érettségizettek költözhetnek be a községbe.

Egyébként akár budapesti kerületek is hozhatnának ilyen szabályokat, ez nem csak a vidéket érinti, mint ahogy az eddigi tudósítások alapján gondolható volt. A törvény a beköltözés feltételeinek meghatározását az önkormányzatokra bízza, csupán észszerűséget ír elő, ám nincs meghatározva, hogy ez pontosan mit jelent a törvény szerint.

Eddig csak néhány település hozott helyi önazonosság jogára alapozott rendelkezést. „A gyakorlatból pedig az látszik, hogy az eddig rendeletet kiadó önkormányzatok számára elsősorban az tűnik észszerűnek, hogy megakadályozzák a rossz anyagi helyzetben élő emberek beköltözését” – írja az Utcajogász.

Bajok a bejelentett lakcím és a lakóhely különválásából

Nem lehet megakadályozni, hogy valaki egy településre ténylegesen beköltözzön, az önkormányzat csak a hivatalos lakcím bejelentését tagadhatja meg tőle. Az ilyen helyzetbe került embernek számos hátrányt kell elszenvednie az Utcajogász szerint: nem érkeznek meg a hivatalos iratok, nem fogadja a körzeti háziorvos, a gyerekei nem járhatnak az adott településen iskolába, és munkakereséskor, bankszámla nyitásakor, hiteligénylés esetén és még számos más élethelyzetben nehézségei adódnak.

Rosszul járnak az ingatlantulajdonosok is

A kisebbség diszkriminálásával együtt hátrány érheti a településen élőket is, akiket a törvény védeni gondolt.

„Az önkormányzatok rendeletben határozhatják meg, hogy a tulajdonosok kinek adhatják ki vagy el ingatlanjukat, ez pedig értékcsökkentő tényező lehet, illetve rendkívüli módon megnehezítheti a bérbeadást.” Az új szabályozás alapján a szomszéd elővásárlási joga megelőzi az ingatlanon évek óta tulajdonostárs elővásárlási jogát. „Elképzelhető tehát, hogy a közös tulajdonban álló ingatlan egyik tulajdonostársának akár a vele haragos viszonyban lévő szomszédjával kell egy közös tulajdonba kerülnie.”

Az Utcajogász szerint „a települések lakosságszámának változásait komplex szemlélettel, gazdaság- és társadalompolitikai eszközökkel lenne érdemes kezelni, nem pedig jogi szankciók kilátásba helyezésével, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogának korlátozásával”.

Alapvető jogokat sért és nemzetközi egyezménybe ütközik 

A szabad mozgáshoz, a tartózkodási hely szabad megválasztásához való alapvető jogot az Emberi Jogok Európai Egyezménye mondja ki, és ez a jog mindenkit megillet, aki törvényesen tartózkodik valamely állam területén, emlékeztet az Utcajogász. Ez a jog ugyan korlátozható az Egyezmény szerint is, de feltételekkel. „E jogokat kizárólag csak olyan, a törvényekkel összhangban lévő korlátozásoknak lehet alávetni, melyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy a köz biztonsága érdekében, a közrend fenntartásához, a bűnmegelőzéshez, a közegészség vagy az erkölcsök védelméhez, illetőleg mások jogainak és szabadságainak megóvásához szükségesek.”

Az Utcajogász szerint „a mozgásszabadság korlátozása szerint a helyi közösségek önazonosságának védelme miatt köszönőviszonyban sincs az Egyezmény által lehetővé tett indokokkal”. 

Szerintük a helyi önazonosság védelméről szóló törvény az Alaptörvény XV. cikkének is ellentmond, ami kimondja, hogy a „törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”

Az Utcajogász vállalja a törvény miatt hátrányba kerültek képviseletét

Az Utcajogász szerint „nemcsak a már megalkotott önkormányzati rendeletek alapjogsértők, hanem maga a törvényi felhatalmazás is. Nehezen képzelhető el bármilyen olyan csoport meghatározása helyi jogalkotási szinten, amely ne valósítaná meg a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való alapvető emberi jog tiltott korlátozását. Erre pedig nem megoldás, hogy az önkormányzati határozatok, vagy akár a rendeletek ellen a jogszabályok jogorvoslati lehetőséget biztosítanak, hiszen azok az esetleges érintettek számára jogi képviselet nélkül nehezen érhetők el.”

Az érintettek konkrét ügyekben akár alkotmányjogi panasz benyújtását vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárás kezdeményezését is igényelhetik, ehhez pedig az Utcajogász kész megadni minden segítséget.

Hogy miként dolgozik az Utcajogász, erről itt olvashat:

Fotó: Huszár Boglárka