A CKA és az Aprajafalva Alapítvány 2025 tavaszán végzett országos online kérdőíves kutatásában 126 pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens vett részt több mint 50 településről. A felmérés eredménye szerint ezek a szakemberek jelenleg a közoktatás legkiszolgáltatottabb szereplői, miközben a befogadó oktatás gyakorlatilag rajtuk múlik. A válaszadók túlnyomó többsége formális, akkreditált szakképesítéssel rendelkezik – a résztvevők 82 százaléka OKJ-s pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztens végzettséggel dolgozik.
A kutatás egyértelműen kimutatta, hogy az asszisztensek a munkaidejük közel 90 százalékát közvetlenül a gyerekekkel töltik. Átlagosan 20-30 fős csoportokban vagy osztályokban dolgoznak, gyakran mindössze egy-két kollégával együtt. A válaszadók több mint háromnegyede jelezte, hogy munkaideje 60-70 százalékát a gyerekek viselkedésének támogatására fordítja, ami magas érzelmi és fegyelmezési terheket jelent.
A javaslatcsomag hat fő pontban fogalmazta meg az asszisztensek munkakörülményének javítására irányuló törvénymódosításokat. Egységes országos munkaköri definíciót kért volna, amely pontosan meghatározza, hogy az asszisztensek milyen feladatokat láthatnak el – tanulástámogatás, viselkedéskezelés, kommunikáció elősegítése –, és mik azok a tevékenységek, amelyek nem tartoznak a munkakörükhöz, például pedagógusi helyettesítés vagy takarítás.
A dokumentumban szereplő javaslat kötelező alapképzést és évi 30 órás továbbképzést tartalmazott, amelynek témái között szerepelt volna az inkluzív pedagógia, a speciális nevelési igényű gyerekek támogatásához szükséges eszköztár, valamint a konfliktuskezelés. A javaslat szerint minden asszisztens mellé mentort kellett volna kinevezni, évente pedig legalább hat alkalommal vehettek volna részt szupervízión.
A kutatás szerint az asszisztensek munkakörének határai jelenleg elmosódottak. A válaszadók 70-75 százaléka megnevezett olyan feladatokat, melyeket nem tart a munkaköre részének. A leggyakrabban említett problémák között szerepel az adminisztráció és irodai munka túlsúlya, a takarítási és fizikai gondozási feladatok, valamint a pedagógusok helyettesítése. Sokan arról számoltak be, hogy egyszerre három helyen kellene lenniük és olyan munkákat végeznek, amelyek más szakemberek feladatkörébe tartoznának.
A bérezés terén az EgyszerGYEREk-csomag azt javasolta, hogy az asszisztensek minimálbére a pedagógus asszisztensi bértábla 150 százalékában kerüljön meghatározásra. A kutatásban résztvevők 65-70 százaléka emelte ki legnagyobb problémaként az alacsony fizetést és az anyagi megbecsülés hiányát. A NOKS-os (nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő) dolgozók – köztük a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek – még negyven év munka után is alig 250 ezer forintot keresnek havonta.
Létszámnormát is kértek: általános kategóriában öt tanulónként egy asszisztenst, súlyosabb speciális nevelési igény esetén pedig két tanulónként egy főt. A hatodik pont bevezette volna az egyéni tanulót segítő asszisztens, vagyis az úgynevezett árnyékpedagógusi rendszert azokban az esetekben, amikor egy gyermek állapota miatt állandó, személyre szabott segítségre van szükség.
A kutatás szerint az asszisztensek 84 százaléka tudatos, belső elhivatottságból választotta a szakmát. A válaszokban visszatérő motívum volt: „Mert szeretem és a hivatásomnak érzem ezt a segítői feladatot.” A résztvevők körülbelül 10 százaléka említette, hogy személyesen érintett – saját gyermekük, családtagjuk miatt került kapcsolatba a speciális nevelési igényű gyerekek világával.
Ugyanakkor a legnagyobb kihívások között a rendszerszintű problémák állnak. A kutatásban szereplő válaszadók 40 százaléka említette a vezetői kommunikáció hiányát, a pedagógusok lekezelő hozzáállását és a hierarchikus viszonyt. 30-35 százalék emelte ki a gyerekekkel kapcsolatos szakmai nehézségeket, különösen a magatartási problémák és az autizmus-spektrum zavarral élő gyerekek ellátását. 20 százalék beszélt a lelki-mentális terhelésről és a kiégésveszélyről.
Hiába adták át a javaslatcsomagot, az nem kerül az országgyűlés elé vitára, ugyanis a Parlament Kulturális Bizottsága keddi ülésén
a kormánypárti többség elutasította a kezdeményezést.
Jámbor András képviselő közösségi oldalán jelentette be, hogy a kormány pénzhiányra hivatkozva nem támogatta a javaslatcsomagot. A képviselő a bejegyzésében azt is kiemelte, hogy a fideszes előadó az ülésen még az elutasítás indoklását sem olvasta fel megfelelően.
A CKA álláspontja szerint az EgyszerGYEREk javaslatcsomag nem pártpolitikai kérdés, hanem gyermekjogi, szakmai és emberi minimum lett volna.
A civil szervezet kutatása alapján megfogalmazott javaslatok célja az volt, hogy az asszisztensek végre méltó munkakörülmények között dolgozhassanak, a gyerekek pedig megkapják azt a személyre szabott segítséget, amihez joguk van.
Fotók: CKA
