A roma közösségek képviselői és szövetségeseik közösen fogalmazták meg követeléseiket a magyar kormány és a politikai pártok felé. A deklaráció elkészítői – köztük beás, oláh, szintó és romungró közösségek tagjai – hangsúlyozzák, nem mások mondják meg, kik ők, hanem maguk írják saját történetüket.
„A roma közösségek önrendelkezése, kulturális sokszínűsége és társadalmi szerepvállalása nélkül nincs igazságos és demokratikus Magyarország”
– fogalmazza meg alapvetését a dokumentum, amelyet a Milyen Magyarországért akarunk dolgozni? című konferencián mutattak be november 8-án a Romano Kher Király utcai épületében, az 1Magyarország Egyesület, a Roma Sajtóközpont, a Létra Egyesület, a Valamit Mindenkiért Egyesület, az Érdekem az Érdeked Egyesület, a Fényhozók Alapítvány, a Bahtalo Drom Egyesület, a Méltóságot a Romáknak Mozgalom, a Romaversitas Alapítvány, az Uccu Roma Informális Alapítvány és a Varázskert Egyesület szervezésében.
Bírálat és nyolc pillér
A deklaráció készítői szerint a politikai döntéshozók évtizedek óta nem biztosítják a roma közösségek érdemi bevonását az őket érintő ügyekbe. Azt állítják, hogy a hangjukkal ritkán számolnak, ami szerintük nemcsak a romák, hanem Magyarország számára is tarthatatlan helyzet. A kezdeményezők megkeresték a pártokat, és várják elköteleződésüket.
Ez a deklaráció 8 pillére:
1. Valódi esélyegyenlőség az oktatásban
A deklaráció a jogellenes elkülönítés felszámolását követeli, minden gyermek számára minőségi, befogadó oktatást az óvodától az egyetemig. A készítők 18 évre emelnék a tankötelezettségi korhatárt, megszüntetnék az összevont osztályokat, és szakmai partnerségre hívják a roma civileket az oktatáspolitikai döntésekben.
Elérhető ösztöndíjakat és mentorprogramokat javasolnak, továbbá szakmai vitát kezdeményeznének a szabad iskolaválasztásról, ami szerintük közvetett módon a roma gyerekek szegregációjának előmozdítója.
2. Tisztességes munka és gazdasági lehetőségek
„Dolgoztunk, dolgozunk és dolgozni fogunk” – hangsúlyozza a dokumentum, amely a közmunka helyett valós munkahelyteremtést követel. Arányos foglalkoztatást kérnek a közszférában és állami intézményekben, roma vállalkozások támogatását, valamint munkahelyi diszkrimináció elleni ellenőrzést.
A deklaráció szerint a roma munkavállalók foglalkoztatási biztonsága és jogai nem érvényesülnek megfelelően, ezért átlátható ellenőrzést követelnek a munkahelyi diszkrimináció ellen.
3. Lakhatási biztonság és emberi méltóság
A kényszerkilakoltatások megszüntetését, minden kilakoltatás előtt alternatív lakhatás biztosítását és megfizethető szociális bérlakásokat követelnek. A dokumentum felszámolná a diszkriminatív helyi rendeleteket, és elérhető lakásfelújítási programokat kér a rászorulóknak.
Az önazonossági törvényt rasszistának és kirekesztőnek nevezik, amely szerintük ellehetetleníti a szegény és roma családok lakhatási feltételeit.
4. Egészségügyi egyenlőség
A romák és nem romák közötti tízéves élettartam-különbség csökkentését tűzik ki célul. Elérhető alapellátást kérnek a legkisebb településeken is, a nőket érő megalázó bánásmód megszüntetését, működő betegjogi rendszert, valamint szűrőbuszokat és országos ellátási programokat.
5. Politikai és kulturális reprezentáció
„Semmit rólunk nélkülünk” – a deklaráció valódi roma jelenlétet követel a döntéshozatalban, demokratikusan választott roma képviseletet az Országgyűlésben és az önkormányzatokban. Roma szakemberek bevonását kérik a szakpolitikában, kulturális intézmények és művésztámogatási programok létrehozását javasolják.
Követelik továbbá a roma nyelv, történelem és kultúra integrálását a Nemzeti Alaptantervbe, valamint önálló, független nemzetiségi ombudsman és működő Egyenlő Bánásmód Hatóság felállítását.
6. Elismeréspolitika és identitásvédelem
A dokumentum szerint február 23. legyen a romák elleni támadások emléknapja, augusztus 2-án pedig állami szinten emlékezzenek meg a roma holokausztról. Setét Jenő posztumusz állami elismerését kérik és zéró toleranciát követelnek a romaellenes gyűlöletbeszéddel szemben.
7. Független igazságszolgáltatás és igazságügyi reform
Szigorú fellépést követelnek a gyűlölet-bűncselekmények ellen, független ellenőrzést a rendőrségi és bírósági gyakorlatok felett. A gyűlöletkeltő masírozások visszaszorítását és azonnali intézkedéseket kérnek a gyűlöletbeszéddel szemben.
8. Roma stratégia a roma emancipációról
Átlátható és méltányos forrásfelhasználást követelnek, roma civilek bevonását az uniós és hazai stratégiákba, költségvetési források elkülönítését a roma emancipációra. A romani nyelvvizsga lehetőségének visszaállítását kérik, kulturális kiadványok támogatását, valamint független civil ellenőrzést a végrehajtás felett.
A deklaráció nem csupán követelés, hanem közös jövőkép is – egy olyan Magyarországé, ahol romák és nem romák együtt, méltóságban és kölcsönös tiszteletben élnek és dolgoznak.
A szerzők szerint az ország ereje a sokszínűségből fakad, ezért az önrendelkezés, a tudás, a kultúra és a társadalmi részvétel elengedhetetlen a nemzet fejlődéséhez.
A kezdeményezés közös akaratból született, amelynek tagjai roma helyi közösségi vezetők, értelmiségiek, szakemberek és szövetségeseik. Küldetésük a részvételiség kultúrájának megerősítése, hogy a roma közösségek tapasztalata, tudása és hangja érdemi szerepet kapjon a társadalmi és politikai döntésekben.
A deklarációhoz magánemberek is csatlakozhatnak az alábbi linken.
Fotó: Mile Máté (illusztráció)
