A Himnusz eléneklése után Arany János A walesi bárdok című költeménye adta meg az ünnepi hangulatot Császár Imola vörösmartys gimnazista előadásában. Azután a VIII. kerület parlamenti képviselője, Jámbor András mondta el beszédét.

Személyes gyermekkori emlékkel indított: 6 évesen lenyűgözte a Nemzeti Múzeumnál tartott állami ünnepség a huszárokkal, csákókkal és az ünnepi pátosszal. Az ünnepség végeztével az Astoriánál azt figyelte meg, ahogy a tömeg két irányba szakadt: az egyik fele SZDSZ-es, a másik MIÉP-es rendezvényre ment, egy kisgyerek apukája pedig lakonikusan annyit mondott: mi meg megyünk haza ebédelni.

Ebből az emlékből kiindulva fogalmazta meg fő tételét: szerinte komolytalan és hamis, amikor politikusok 1848 vagy 1956 hőseit saját táboruk szellemi elődeinek próbálják feltüntetni. Táncsics Mihály, Kossuth Lajos vagy Görgei Artúr nem balra és nem jobbra ment volna, ők nemzeti hőseink lettek, akik nem sorolhatók be a mai pártpolitikai törésvonalak mentén, mondta Jámbor András.

A képviselő a magyar történelem egy sajátos és szerinte máig ható mintázatát elemezte: szinte minden forradalmunk vesztesként, minden szabadságharcunk elbukott küzdelemként él a köztudatban, és a nagy rendszerváltásokat – 1848-at, 1945-öt, 1989-et – rendre külső erők hajtották végre.

A magyar nép soha nem élt át olyan pillanatot, amit önmaga vívott ki, és adhatott volna tovább generációról generációra: azt az élményt, hogy a nép maga dönt a saját sorsáról. Görgei Artúr példáján keresztül szólt az egyéni politikusi döntések erkölcsi súlyáról is: a tábornokot sokáig árulóként bélyegezték, holott a világosi fegyverletétellel százezrek életét mentette meg. Jámbor András arra utalt, hogy a történelemről alkotott képünk mindig konstruált, és a valóság előbb-utóbb felülírja az egyszerűsítő ítéleteket, legyen szó akár történelmi, akár jelenkori politikai szereplőkről.

A beszéd zárógondolataiban Jámbor András az április 12-i választáshoz kötötte mondanivalóját, ami szerinte messze túlmutat a szokásos választásokon. Tétje az, hogy a magyar nép – egy nagyhatalmak támogatását is élvező rendszerrel szemben – képes-e önállóan, külső segítség nélkül a kezébe venni a sorsát, és megteremteni azt a történelmi pillanatot, amely eddig mindig hiányzott a magyar önképből.

majd a szabadság, az igazságosság és a közösség értékeit idézve – a 48-as jelszavakra visszautalva – „most vagy soha” felkiáltással zárta a beszédet.

Pikó András polgármester az ünnepi beszédét Kossuth Lajos 1848. március 3-án elmondott országgyűlési szavaival nyitotta, amelyekben a reformkori politikus a felelős kormányzás lényegét fogalmazta meg: a nemzet vezetőinek kötelességük megelőzni a bajokat, és ha ezt elmulasztják, Isten, a világ és saját lelkiismeretük előtt válnak felelőssé.

Pikó András ezeket a szavakat irányadónak tekinti polgármesteri munkájában is. Felidézte az első felelős magyar kormány születésének jelentőségét, külön kiemelve, hogy Batthyány, Kossuth és Széchenyi – noha egymással vitában álltak – képesek voltak félretenni személyes ellentéteiket és érdekeiket a nagy közös cél, az ország szabadsága és a közjó érdekében. Ezt az államférfiúi hozzáállást állította mércéül a jelen elé.

Ehhez képest – mondta a polgármester – a mai magyarországi valóság élesen ellentmond ennek az örökségnek. Szerinte az elmúlt másfél évtizedben a kormányzás nem a közjót, hanem egy szűk csoport érdekeit szolgálja:

a közszolgáltatásokért kiálló polgárokat pedig külföldi ügynökként bélyegzik meg. Pikó András szerint az állampolgárok többsége mára azt mondja: elég volt. 

Ezért – a márciusi hagyományhoz nyúlva – új 12 pontot és új felelős kormányt követelt, amely partnerként, nem ellenségként tekint a helyi közösségekre, elvégzi a saját feladatait, és nem hárítja másokra a felelősséget. Beszédét egy újabb Kossuth-idézettel zárta.

„Természet elleni politikai rendszerek is soká tarthatják fel magokat, mert a népek türelme és a kétségbeesés közt hosszú út fekszik, de vannak politikai rendszerek, melyek azáltal, hogy soká tartottak, erőben nem nyertek, hanem vesztettek, és végre elkövetkezik a perc, midőn azokat tovább tartogatni akarni veszélyes volna, mert hosszú életük megérett arra, hogy meghaljanak.”

Mielőtt Jámbor Andrással közösen felolvasták Józsefváros 12 pontját, így fejezte be a beszédét a polgármester:

Józsefváros 12 pontja

Mit kíván Józsefváros.

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

1. Felelős kormányt Budapesten, amely nem ellenségként, hanem partnerként tekint a fővárosban élőkre és az őket képviselő önkormányzatokra.

2. Közös teherviselést, a kötelező önkormányzati feladatok központi finanszírozásának költségekhez igazítását, a közszolgáltatásban dolgozók bérének igazságos rendezését.

3. A józsefvárosiak zsebéből eddig 8,43 milliárd forintot kivett szolidaritási adó eltörlését.

4. A hajléktalanellátásban a Józsefvárosra háruló aránytalanul nagy teher csökkentését. Háromoldalú tárgyalásokat az állam, a Főváros és Józsefváros között, a hajléktalanellátó intézmények igazságosabb területi elosztása érdekében.

5. A lakhatási válság mérséklése érdekében az önkormányzati bérlakás- és bérházfelújításokat támogató országos lakáspolitikát.

6. A központi fejlesztési források átlátható, pártpolitikától mentes pályázati rendszerben történő elosztását.

7. Több rendőrt Józsefvárosba, a kerületi rendőröket ne vezényeljék el máshová.

8. Kormányzati pótcselekvés és felelősséghárítás helyett működő drogpolitikát, a drogmegelőzési intézményrendszer visszaépítését, a megelőző és ártalomcsökkentő intézkedések támogatását.

9. Az önkormányzat 2019 előtt meglévő építésügyi hatósági jogköreinek visszaállítását.

10. Az önkormányzati kontroll visszaállítását a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében.

11. A Pázmány Campus építésének felülvizsgálatát, és helyiekkel való érdemi egyeztetések azonnali megkezdését az érintett lakosok érdekeinek érvényesítése érdekében.

12. Együttműködést a Diószegi utca környékén az állami kisajátításokkal érintett területrendezésben. Érdemi állami hozzájárulást az állam miatt bajba került családok elhelyezéséhez, az önkormányzat számára a kisajátítás ellenértékének kifizetését.

Pikó András arra kérte a kerületieket, hogy aki a józsefvárosi 12 ponttal egyetért, az a következő hetekben írja alá a követeléslistát. Pultokkal lesznek jelen a VIII. kerület közterein az új felelős kormány megalakulásáig; de online is alá lehet írni a 12 pontot az alábbi linken.

Tóth Fanni vörösmartys diák a Süvegemen nemzetiszín rózsa című népdalt adta elő, az ünnepi koszorúzások előtt pedig a megjelentek közösen elénekelték a Szózatot.

Fotók: Telenkó Zsombor