Hogyan lett a választási visszaélésekről szóló film társadalmi látlelet

2026. április 11.

Nem csak szavazatvásárlás: egy nagyon mély válságot tárt fel A szavazat ára

A film készítői, a De! Akcióközösség tagjai eredetileg a szavazatvásárlás jelenségét akarták bemutatni, de aztán jóval többről kezdett szólni a történet – erről beszéltek A szavazat ára című dokumentumfilm alkotói és szereplői a H13 beszélgetésén. A tapasztalataik szerint a probléma jóval túlmutat a választási visszaéléseken: egy kiterjedt, a mindennapokat keresztül-kasul átszövő rendszer rajzolódott ki előttük.

Filmvetítést és közönségtalálkozót rendezett a H13 Kultpont, a témát pedig A szavazat ára című film szolgáltatta. A jelenleg 2,1 milliós megtekintésnél járó film forgatása során az alkotók tíz megyében több mint hatvan interjút készítettek, elsősorban kelet- és északkelet-magyarországi helyszíneken. Ezeken a településeken található a legtöbb olyan község, ahol a választási eredmények láttán a készítőkben felmerült, hogy valami nincs rendben, feltételezésük szerint a választási folyamat nem minden esetben zajlott teljesen tisztán. A szavazat ára című film legsúlyosabb állításai szerint ezeken a helyeken a választás befolyásolása kiszolgáltatott helyzetek kihasználásával történhet. A megszólalók szavazatvásárlásról, illetve különféle juttatásokkal

– például pénzzel, élelmiszerrel, alkohollal, de akár dizájnerdrogokkal is –

való befolyásolás gyanújáról beszélnek. A filmben elhangzanak olyan állítások is, hogy a közfoglalkoztatás elvesztésével, szociális támogatásokkal, sőt, gyermekek családból való kiemelésével is fenyegetik a szavazókat azért, hogy a helyi fideszes jelöltre szavazzanak. Emellett egyes interjúalanyok az intézményi kiszolgáltatottságot és az ügyintézés nehézségeit is ilyen irányú nyomásgyakorlásként értékelik.

A film forgatása 2025-ben indult, és 2026 tavaszáig tartott. A H13-as beszélgetésen a film két készítője, Tímár Áron és Buczó Csanád arról beszélt, hogy a projekt kezdetén még egy viszonylag jól körülhatárolható jelenséget akartak feltárni, mégpedig a szavazatvásárlások „intézményét”. A munka közben azonban hamar világossá vált számukra, hogy a szavazatvásárlás csak a felszín. „Azt hittük, hogy ez pusztán erről szól, de egészen mást találtunk.

Ez a jelenség a leuralásról szól, aminek az alapja a kiszolgáltatottság.

A szavazatvásárlás már csak hab a tortán” – mondta Tímár.

 

A beszélgetést vezető John Emese is hangot adott azon véleményének, hogy a film címe alapján sokan egy klasszikus választási visszaélésről szóló történetre számítanak, de a végeredmény ennél jóval tágabb perspektívát ad. A megszólalók szerint a történet inkább a „teljes társadalmi leuralás” mechanizmusait mutatja meg.

A beszélgetés egyik résztvevője, Zubek Adrienn szociális szakember, kulturális menedzser és civil aktivista arról beszélt, hogy különösen fontos volna a roma közösségekkel kapcsolatos sztereotípiák lebontása. Hangsúlyozta: a történetekből egyértelműen látszik, hogy az érintettek a legtöbb esetben nem alakítói, hanem elszenvedői ezeknek a folyamatoknak.

A terepen szerzett tapasztalatokról László Izabella és László Sándorné, a film szereplői is beszéltek, akik személyes történeteken keresztül mutatták be, hogyan jelenik meg mindez a mindennapokban. Elmondásuk szerint a jelenség nem elszigetelt, több településen is hasonló mintázatok figyelhetők meg.

A beszélgetésen részt vevő Dienes Csilla, Szamossályi község polgármestere arról beszélt, hogy helyi vezetőként is közvetlenül tapasztalja a fideszes politikai nyomást. Mint mondta, bár próbált alkalmazkodni, végül

nem tudott „belesimulni” azokba az elvárásokba,

amik szerinte hiteltelenné tették volna a munkáját.

Az alkotók szerint a film elkészítése során több száz emberrel beszéltek, és a személyes kapcsolatok, valamint a bizalom kiépítése nélkül ezek a történetek nem kerülhettek volna felszínre.

A De! Akcióközösség A szavazat ára című filmmel nemcsak bemutatja és feltárja a visszaéléseket, hanem aktív cselekvésbe is kezd: önkéntes megfigyelőket, úgynevezett „őrszemeket” küld különböző településekre. Céljuk, hogy helyi jelenléttel, dokumentálással és figyelemmel segítsék elő a választási folyamatok átláthatóságát, és így járuljanak hozzá a visszaélések megelőzéséhez. A program iránti érdeklődés kiemelkedően nagynak bizonyult, olyannyira, hogy

a jelentkezés a létszám beteltével lezárult.

Tímár Áron azt mondta, országszerte több ezer önkéntes készül arra, hogy a választás napján megfigyelőként dokumentálja az esetleges visszaéléseket. Tímár azt is elmondta, hogy a Pilvax Live című műsor a De! Akcióközösség YouTube-csatornáján lesz elérhető, ugyanott, ahol A szavazat ára című film is megjelent. A közvetítés reggel 6 órától este 7 óráig tart.

A műsor központi eleme, hogy az őrszemek által feltöltött felvételeket a szerkesztőcsapat letölti, feldolgozza és folyamatosan közzéteszi, így valós időben is követhetővé válhatnak a választási visszaélések gyanús esetei. Emellett azt is bemutatják, hogyan próbálnak az őrszemek békés, átláthatóságot teremtő eszközökkel fellépni a visszaélések megelőzése érdekében.

Fotók: Telenkó Zsombor

Kapcsolódó cikkek

2025. szeptember 19.
Időközi választás lesz Józsefváros 9-es körzetében. Az egyik legszegényebb választókörzetben hagyományosan erős a Fidesz (a 2024-es önkormányzati választásokon Kecskeméti László, a Fidesz jelöltje 51,39 százalékot kapott), most mégis úgy tűnik, hogy csomagosztással is igyekeznek motiválni a lakókat arra, hogy a kormánypártokra szavazzanak.
2024. június 24.
Lezajlott az önkormányzati választás június 9-én, de vannak, akik nem tudják elfogadni az eredményt és csalásokról beszélnek. Döbrentey Dánielt, a TASZ szakértőjét kérdeztük a választási csalásokról.
2024. június 07.
A 67 négyzetméteres lakásban 52 választó van bejelentve, a fehér Mercedesszel közlekedő Dezső pedig állítólag 20 ezer forintokat adott. Pikó András polgármester csalást kiállt.

További cikkek

2026. augusztus 17.
Budapesten egyre több áruszállítási feladatot bíznának kisebb elektromos járművekre és teherbiciklikre.
2026. augusztus 15.
A helyi szinten évek óta heves ellenállásba ütköző Pázmány Campus projekt építkezése már májusban leállt, de azzal, hogy a kormány visszavonta a beruházás kiemelt státuszát, eredeti formájában biztosan nem fog megvalósulni.
2026. augusztus 14.
A főpolgármester a drámai állítást egy tudományos elemzés alapján fogalmazta meg, amely Budapest klímáját modellezte a következő évekre.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.