Húsz évet kellett várni az első komolyabb eredményre, de még mindig nem értünk a végére. Az ötlet még 2004-ben fogalmazódott meg, és közben a projekt milliárdokat nyelt el.
Elektra
A budapesti e-jegyrendszer bevezetése még Demszky Gábor főpolgármestersége idején megfogalmazódott. A főváros 2004-ben jelentette be, hogy a papíralapú jegyeket és bérleteket elektronikus rendszerre tervezik felváltani. A BKV el is kezdte a chipkártyákra épülő, Elektrának elnevezett projekt tervezését, és 2006-ban eljutott a kivitelezés tendereztetéséig, de végül lefújta az egészet. Az eredetileg tízmilliárdosra tervezett beruházás becsült költsége megduplázódott, de problémát jelentett a koncepció kidolgozatlansága is. Maradt a papíralapú lyukasztós jegy és a hagyományos bérletszelvény,
miközben London, Párizs és Berlin már rég chipkártyára váltott.
A BKK, a FUTÁR és a RIGÓ
2010 után Tarlós István főpolgármester megalapította a BKV szerepköreinek jelentős részét átvevő Budapesti Közlekedési Központot (BKK), amelynek élére Vitézy Dávidot nevezte ki. Vitézy alatt a BKK ambiciózus reformokat indított el: bevezette és kiterjesztette az elsőajtós felszállási rendet, amelynek köszönhetően 2012-ben a jegyárbevétel 1,6 milliárd forinttal nőtt, elindult a FUTÁR-projekt és az utazástervező fejlesztése is.
Ám a két vezető viszonya hamar megromlott, az újrázó Tarlós István 2014-ben leváltotta Vitézy Dávidot a BKK éléről.
Közben elindult a RIGÓ (Reliable, Integrated, GO) e-jegy projekt. A BKK EBRD-hitelből leszerződött a német–svájci Scheidt & Bachmann (S&B) céggel.
A rendszer azonban
soha nem készült el.
2016-ban a BKK igazgatósága beismerte, hogy teljesen újra kell tervezni az egészet, mert a korábbi menedzsment által rögzített műszaki feltételekkel működésképtelen lett volna a rendszer. Talán még van, aki emlékszik a Deák Ferenc téri metrókijáratnál a soha be nem üzemelt beléptetőkapukra, amelyeket csak 2024-ben bontottak el.
2018-ban a BKK felmondta a szerződést, a projektre összesen 9,8 milliárd forintot költöttek. A Tarlós-éra utáni városvezetés az S&B ellen 2021-ben nemzetközi választottbírósági eljárást indított, de az eredeti követelésnek durván csak a tizedét, 2,3 milliárd forintot sikerült visszaszerezni.
BudapestGO
A Karácsony Gergely-féle városvezetés által megújított BKK igyekezett a problémára megoldást találni. Az első mobiljegy-kísérlet azonban tévútnak bizonyult. Vitézy Dávid „QR-kódos bohóckodásnak” nevezte a megoldást: a BKK a QR-kódokat kizárólag a járművek külső oldalára ragasztotta – emiatt utasok maradtak le az utazásról a jegyük érvényesítése közben.
A BKK végül dobta a kapurendszerekre épülő koncepciót, helyette a meglévő okostelefon-alapú infrastruktúrát fejlesztette tovább. 2022 februárjában mutatták be a BudapestGO mobilalkalmazást, ebben együtt van a jegy- és bérletvásárlás, az utazástervezés és a forgalmi helyzet megjelenítése. A BudapestGO hamar elterjedt, idén februárra már négymilliónál is több regisztrált felhasználója volt.
Havonta másfél millióan használják
aktívan, egyre többen ezzel váltanak jegyet és bérletet.
Pay&GO
A BudapestGO mellett egy új rendszer, a Pay&GO tesztprojektje is elindult 2023-ban a kisföldalattin és a reptéri buszon. A Pay&GO tovább egyszerűsíti a gyors közlekedést: az utas a bankkártyájával, okostelefonjával vagy okosórájával
megérinti az automatát, és már mehet is;
nincs szükség külön jegyvásárlásra, applikációra és regisztrációra sem. A rendszert már több mint kétmillióan próbálták ki, és mintegy 8 milliárd forintot termelt a fővárosnak.
A rendszer a világ számos városában bevált érintéses fizetési logikán alapul, és idén áprilisban, a Föld napján terjesztették ki az egész metróhálózatra. Ha minden a tervek szerint alakul, 2028-tól a buszokra, 2029-ben a villamosokra is rákerül a rendszer – a végső cél pedig az, hogy 2035-re eltűnjön a papírjegy Budapestről.
Fotók: Huszár Boglárka
