Az első napirendi pont rögtön kiváló muníciót szolgátaltatott a politikusoknak ahhoz, hogy az önkormányzati szférától kissé eltávolodva, az országos politika vizeire evezvén ekézzék/áldják a kormány gazdaságpolitikáját, illetve a járványra adott válaszait.
A pont ugyanis arról szólt, miszerint véleményezniük kellett azt a (mindenki számára) örömhírt, hogy idén majd egymilliárd, pontosan 920 millió forint jut a kerületnek a fővárosi iparűzésiadó-bevételből. A „Javaslat a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2022. évi megosztásáról” szóló Fővárosi Közgyűlési rendelettervezet véleményezésére címre hallgató napirendi pontban leginkább arról szólt a vita, hogy a pénz kinek köszönhetően csurog bővebben. Vörös Tamás fideszes képviselő örömét fejezte ki a növekmény láttán, meg is jegyezte, hogy,
„látható, hogy a magyar gazdaság működik”,
és egyben kérte a kerületvezetéstől, hogy kezdje meg a fejlesztések előkészítését, amiből jó lenne, ha látnának mihamarabb valamit. Juharos Róbert szintén fideszes politikus szerint az önmagát sajnáltató, magát áldozati szerepben feltüntető kommunikáció a baloldal részéről alaptalan: „működik a kormány gazdaságpolitikája, amit önök nem győztek szapulni, 922 millió pluszpénz, én nem is tudom, hogy láttunk-e már ekkora növekményt” – így Juharos. Veres Gábor MSZP-s képviselő szerint viszont
„a valóság az az, hogy rekordmértékű az államadósság, az infláció az egekben, a benzin ára megfizethetetlen. Az elvonások miatt 4 milliárddal csökkent Józsefváros bevétele az elmúlt években”
– kontrázott az előbbiekre.
Erőss Gábor alpolgármester sem hagyta szó nélkül a fideszes narratívát: „2 éve elvették tőlünk a bevételeket, hogy stadionokat építsenek, és azt a 620 milliót, ami már benne volt a költségvetésben, ezt a pénzt bölcsőde és bérlakásfelújításra szántuk volna, azzal pedig, hogy a parkolási bevételektől is megfosztotta a kerületet, még a parkolási lehetőséget is elvette a józsefvárosiaktól” – mondta Erőss.
A vita ebben a mederben folyt tovább, Szilágyi Demeter (Fidesz) még megkérdezte, hogy a többlet milyen módon lesz a büdzsébe beépítve, amire a polgármester azt válaszolta, hogy egy hónap múlva lesz a költségvetési vita, ahol majd ezt tárgyalni fogják. A javaslatot elfogadták.
Dialógus két hangra
Következő napirendi pont a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatának (SZMSZ) jóváhagyására irányult, ennek kapcsán Vörös Tamás több kérdést is feltett, melyekre Ivanyos János vezérigazgató válaszolt:
Vörös: Teljes az átszervezés, megszűnnek a divíziók, így az üdültetési is. Akkor idén is elmarad a kerületi gyerekek üdültetése, készülhet Sára Botond, hogy megszervezze?
Ivanyos: A divíziók formális egységek voltak, ezek helyett új szervezeti struktúrát alakítottunk ki, mely leköveti az összes közszolgáltatási szerződésben rögzített feladatot, de nem a szervezeti struktúrán, hanem a feladatellátáson keresztül. Lesz üdültetés, ez érinti azokat a szervezeti egységeket, amelyek az üdültetési feladatba be vannak vonva, kezdve a tervezéstől a lebonyolításon keresztül a beszámolóig.
Vörös: A káptalanfüredi vitorlás ügyben nem tisztázódtak a felelősségek, addig megszüntetni az üdültetési divíziót nem szerencsés, nem gondolja?
Ivanyos: Az a szerződés nem érinti a divíziót, de
a szerződő fél szerződésszegése miatt felmondtam velük a szerződést.
Ezt ő vitatja, nyilván lesz egy jogi eljárás, ha megkezdődik a jogvita, csak akkor tudunk róla beszélni, a területet egyébként pedig január 31-ig kell, hogy kiürítsék.
Vörös: Van-e vételi szándék a H13-ra? (Ezt a pletykát a Hírnyolc szellőztette meg korábban – a szerk.)
Ivanyos: Nem érkezett vételi ajánlat a H13 kapcsán a JKN-hez.
Vörös: A Józsefvárosi Múzeum igazgatói posztjára kiírt pályázat lejárt már, mi van ezzel a pályázattal?
Ivanyos: Október második felében lett kiírva a pályázat, egyhónapos határidővel, december 10-ig ki is értékelték. Az igazgató Tamás István lesz, aki már munkaviszonyba is lépett a JKN gazdasági társaságban, mivel létrejött a múzeum létrehozását szolgáló szervezeti egység.
Pikó András szerint sem az önkormányzat legfényesebb lapjai közé tartozik a vitorlások története, de azt javasolta, hogy várjuk meg a január 31-ét, a kiköltözési határidőt, mielőtt bármit kijelentenénk, egyébként is, szerinte fontosabb az, hogy veszélyes fák vannak a strandon, amikkel kezdeni kell valamit.
Vörös Tamás a múzeumi koncepció hiányosságait emlegette, mire Pikó azt válaszolta, hogy a múzeumi koncepció itt volt a testület előtt, azt megvitatták és elfogadták, ez alapján történt meg a pályázatkiírás:
„hol voltak akkor a fideszesek? Nem emlékeznek?”
– így Pikó.
Rádai Dániel alpolgármester az üdültetés elmaradásának emlegetésének kapcsán kifejezte abbéli óhaját, miszerint ne hangozzanak el valótlan állítások: „konkrét hazugság, hogy nem volt üdültetés, 200 gyereket vittünk üdültetni”. Szili-Darók Ildikó alpolgármester szintén az üdültetés kapcsán a süketek párbeszédéhez hasonlította a vitát: „csak én háromszor vagy négyszer számoltam be a 2021-es balatonszemesi táborról, amire idén is tervezünk pénzt elkülöníteni, elkezdtük a tábor szervezését” – mondta.
Emlékeztetőül, ez a napirendi pont a JKN új SZMSZ-ének elfogadásáról szólt, a javaslatot végül 9 igen, 4 nem szavazattal elfogadták.
Következett a „Javaslat a Józsefváros Közbiztonságáért Közalapítvánnyal megkötött támogatási szerződés módosítására” elnevezésű pont. Vörös Tamás megkérdezte, hogy eddig milyen szakmai munka folyt ennél az alapítványnál? Pikó erre azt válaszolta, hogy elég nehezen lakta be az új vezetés a közalapítványt, de a tevékenységüket eddig pro bono – ingyen – végezték.
Elmondta azt is, hogy február végén vagy március elején egy vállalkozói találkozót szeretnének összehozni a Közbiztonsági Közalapítvánnyal, valamint a Karácsony Sándor Közalapítvánnyal, ahol is prezentációt tartanának az általuk elindított programokról: nem tettünk le arról a tervünkről sem, hogy az itt helyben élő vállalkozókban is partnerekre tudjunk találni a finanszírozás tekintetében” – mondja Pikó.
Kifejtette, hogy a közbiztonság garantálása nem az önkormányzat feladata, hanem a rendőrségé, ahol a 160 ezres fizetések miatt kevés a rendőr, ez pedig kihat a kerület életére is:
„a rendőrségi állomány feltöltöttsége alig éri el az 50 százalékot, egyszerűen azért, mert menekülnek az emberek erről a területről, ez pedig kormányzati felelősség”.
Itt egy újabb vita következett arról, hogy vajon mikor volt jobb rendőrnek lenni, most, vagy a szocialista kormányok idején, Vörös szerint most négyezerrel több rendőr van, mint korábban, Pikó erre röviden annyit válaszolt: „mert összevonták a határőrséggel”. Felmerült a polgárőrség ügye is, Pikó emlékeztetett arra, hogy „kénytelenek voltunk rendőrségi feljelentést tenni azon támogatások ügyében is, amelyeket a polgárőrségnek juttatott a közbiztonsági közalapítvány”. A javaslatot 10 igennel, és 3 tartózkodással, elfogadták.
Foglaló vs. előleg
Ezután a „Javaslat az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon hasznosítására, tulajdonjogának átruházására vonatkozó versenyeztetés szabályairól szóló határozat módosítására” nevű napirendi pont következett, ahol is részletekbe menő vita kerekedett abból a részszabály-módosításból, mely adásvétel esetén a foglaló, biztosíték, vételár-előleg és óvadék fogalmak egymáshoz való viszonyát taglalta. A lényege a módosításnak az, hogy az önkormányzatnak egy ingatlan kiürítése vagy bontása során tetemes költségei keletkeznek (elsősorban a lakók kiköltöztetéséről van szó), de ezeket eddig nem tudta
a vevő által letett foglalóból megfinanszírozni, a számviteli törvény erre nem ad lehetőséget.
Hörich Szilvia gazdasági vezető elmondása szerint „akár az ajánlati biztosíték, akár az előleg, akár a foglaló nem tekinthető az önkormányzat végleges bevételének, tehát ezeket a függő bevételek között kell nyilvántartani. Mi a vételár első részletet szeretnénk megkapni, mert ez a bevétel viszont már ténylegesen tervezhető az önkormányzat részéről” – mondta. Juharos Róbert szerint viszont
a változtatással indokolatlan előnyhöz juttathatjuk a befektetőt, ami sérti az önkormányzat érdekeit.
Az ominózus pontban nem tudtak megállapodni a képviselők, ezért az előterjesztésből kikerült ez a pont. Végül a napirendet elfogadták.
A következő pont az „Albérletház, mini lakásügynökség egyetlen házban” pályázattal kapcsolatos döntés meghozatalára vonatkozott. Az önkormányzat (konzorciumban az Utcáról Lakásba és a NANE Egyesületekkel, valamint a Periféria Közpolitikai Kutatóközponttal) pályázna a francia Fund for Innovation in Development alaphoz. A pályázat sikeressége esetén az önkormányzat egyszerre nyerne egy felújított, hosszú távon üzemeltetett ingatlant és egy innovatív lakhatási mintaprojektet, melyet később lakásgazdálkodási programmá is tud fejleszteni. A nők lakhatási helyzetének megerősítését szolgáló terv a Szigony utca 18. alatt lévő, jelenleg üresen álló önkormányzati ingatlanra vonatkozik, mely korábban évekig Szivárvány Óvodakent funkcionált. Itt írtunk a projektről bővebben:
Vörös Tamás a konkrét koncepciót hiányolta az előterjesztésből, furcsállotta azt, hogy egy szándéknyilatkozat elég ahhoz, valaki elinduljon egy pályázaton: „Mit várnak ettől az előterjesztéstől?” – kérdezte. Szili-Darók Ildikó szerint először is be kell jelentkezni erre a pályázatra: „be kell csekkolnunk egy ötlettel, ez egy ötletpályázat, és ha bejutunk, akkor kell csak elkészíteni a konkrét pályázatot” – mondta. Vörös hiányolta az ingatlan értékbecslését is: „az önkormányzat egy körülbelül 330 milliós ingatlan hasznosításáról lemond így, mert kedvezményesen fogunk soha meg nem térülő módon ingatlanokat kiadni,
itt valakik felhasználnak sérülékeny csoportokat arra, hogy értékes ingatlanhoz jussanak”
– jelentette ki. Szilágyi Demeter pedig „bizonyos, jól körülhatárolható civil szervezetekről” beszélt, akiket az önkormányzat így akar előnyhöz juttatni.
Pikó erre azt válaszolta, hogy nekik nincsen ideológiai fixációik arra nézve, hogy kivel dolgoznak, különben is, ezek az egyesületek találták a pályázatot és ők keresték meg az önkormányzatot. Szilágyi Demeter kifejtette, hogy szerinte „vagy az a helyzet, hogy hülyének néznek minket, vagy nem tudják, mit írtak le az előző előterjesztésben. Ott az volt, hogy ezeket a szociális szolgáltatásokat egy 15 éves intervallumban nyújtják majd, és felhasználható pénzösszeg is erre az időszakra szólt. Most ez lerövidült 5 évre, de az összeg maradt. Hogy van ez?” – kérdezte a képviselő ezt az UTÁN, hogy Borbás Gabriella Gazdálkodási Ügyosztály vázolta, hogy miért volt szükség az időintervallum lerövidítésére.
Így Borbásnak meg kellett ismételnie mondandóját: a civil szervezetekkel 15 évre terveztek, de nem gondolták azt, hogy a szociális munkára jutó összeg elegendő lesz 15 évre, „azt gondoltuk, hogy az 5 évet követően majd a képviselő-testület dönt arról, hogy a továbbiakban együtt akar-e működni ezekkel a szervezetekkel, akarja-e saját forrásokból támogatni ezt a projektet, vagy más forrásokat von be, akár magánszférából” – mondja Borbás. Pikó:
„már az előbb is értettem”.
Végül név szerinti szavazással, a fideszes képviselők nem szavazataival elfogadták a javaslatot.
Az ülés 7. napirendi pontja a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről, eljárási szabályainak megállapításáról szóló rendelet megalkotására szólt. Itt Vörös Tamás kifejtette, hogy nem fogják támogatni ezt az előterjesztést addig, amíg a szociális és egészségügyi dolgozók meg nem kapják év végi karácsonyi jutalmukat. A javaslat elfogadásához minősített többség kellett, 10 igen, 6 nem szavazattal ezt is elfogadták.
A következő javaslat azonban egyhangúan került elfogadásra, az a kerület Településképi Arculati Kézikönyvének és a Településkép védelméről szóló rendelet elfogadására irányult.
A következő napirendi pont a Bérkocsis u. 30. szám alatti ingatlan pályázatának eredménymegállapítására szólt. A Bérkocsis utcai önkormányzati ingatlanra kiírt értékesítési pályázat érvényes volt, az eredmény megállapításához képviselő-testületi döntés szükséges. Itt is Vörös Tamás bizonyult a legaktívabbnak: rákérdezett, hogy „vajon hogyan sikerült megcsinálni azt a logikai bukfencet, hogy
először egy óvodából akarnak lakóházat csinálni, de azt a házat, mely eleve lakóháznak épült, meg eladják?
Ez a kettő hogy fér meg az önök koncepciójában?” – kérdezte. Veres Gábor válaszában elmondta, hogy a ház bontandó, életveszélyes, valamint a tulajdonosi bizottság (melynek Veres az elnöke) megszavazta az elidegenítést. Pikó elmondta, hogy a bontandó házak listája azért is olyan hosszú, mert
az előző kerületvezetés nem költött az ingatlanok állagmegóvására.
10 igen, és 6 nem szavazattal elfogadták az előterjesztést.
A következő pont a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti struktúrájának a felülvizsgálatáról és módosításáról szólt. Itt Juharos Róbert rákérdezett, hogy miért szűnik meg a Jegyzői Kabinet, és ha már megszűnik, akkor a polgármesteri kabinet miért marad meg? Szerinte erre kevesebb szükség van. Itt hosszasan elvitáztak a képviselők a közigazgatás mikéntjének részleteiről, majd 6 tartózkodással, 10 igennel elfogadták a javaslatot.
Emelkedő alpolgármesteri fizetések
Az önkormányzati törvény 2022. január 1-jével életbe lépett változásai miatt a kerületi polgármesterek és alpolgármesterek díjazását és költségtérítését is meg kell emelni, erről szólt a következő javaslat. A kerületi polgármesterek 1.300.000 forint illetményre, az alpolgármesterek pedig 1.040.000 ft. juttatásban részesülnek ezentúl. A javaslatot elfogadták.
A következő pont a „Javaslat a polgármester 2021. évi szabadságának felhasználásáról szóló beszámoló elfogadásáról, valamint a polgármester tárgyévi szabadságának megállapításáról” szólt. Itt Juharos és Vörös képviselők kifejtették, hogy ők nagyvonalú eleganciával kezelik a kérdést,
és bár megtehetnék, hogy nem, de ők mégis inkább „támogatólag állnak hozzá a kérdéshez”.
16 igennel 0 nem szavazattal elfogadták ezt a napirendi pontot.
Az élelmiszerárak, valamint a diétás étkeztetést igénylők számának emelkedése miatt a bölcsődei élelmezés nyersanyagköltségét is emelni szükséges, az erről szóló előterjesztést egyhangúlag támogatta a testület.
A következő három pontot egyhangúlag elfogadta a testület, az egyik egy pályázaton való indulásról szólt, mely bölcsőde- és óvodafejlesztésre szolgál. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartási miniszter hirdette ki, a kormány által felügyelt pályázatról van tehát szó, ám hiába az egységes KT-döntés az indulásról, Józsefváros sajnos nem jeleskedik az ilyen jellegű pályázatok elnyerésében: a fejlesztési pénzeket rendre kizárólag a fideszes vezetésű kerületek kapnak, vagy felidézhetjük azt az esetet is, amikor Józsefváros a Práter utca felújításának ügyében pályázott a belügyminisztériumhoz – szintén sikertelenül.
Szintén egy pályázati részvételről kellett szavazni, ezúttal az Ovi-Sport Közhasznú Alapítvány által kiírt pályázatán történő indulásról, az alapítvány már eddig is együttműködött az önkormányzati óvodákkal, most egy sportpálya kialakításáról van szó, ez a Koszorú u. 15. szám alatt lesz majd, itt a cél az, hogy az óvodás korosztály számára kifejlesztett sportlétesítményben, szakszerű oktatás keretében biztosítsák a gyermekek számára elengedhetetlen napi mozgást.
Évek óta megfigyelhető a sajátos nevelési igényű, különleges bánásmódot igénylő gyermekek számának folyamatos növekedése. A következő napirendi pont az ő fejlesztésükre szolgáló gyógypedagógiai szolgáltatások finanszírozásáról szólt. Itt Erőss Gábor megjegyezte, hogy némi csalódással vette tudomásul, amikor a tankerülettől megérkezett az a jelzés, hogy
azt a szolgáltatást, amit eddig ingyenesen nyújtottak, ezentúl csak térítés ellenében vehető igénybe,
de „tárgyalások után végül arra jutottunk, hogy természetesen ugyanazon a színvonalon és ugyanolyan formában továbbra is biztosítani kívánjuk a kerületi óvodások számára ezeket a fejlesztéseket.”
Törvénymódosítási kísérlet
Ebben a három napirendi pontban egyetértés volt, nem úgy, mint az utolsóban: ez egy törvénymódosítási kezdeményezés volt. A Könczöl Dávid (Momentum) által jegyzett előterjesztés arról szólt, hogy az önkormányzat az e-rollerek közterület használatára (a mikromobilitási koncepció részeként) díjat vezethessen be, ehhez lenne szükséges egy törvénymódosításra, mert a parlament a járványra való hivatkozással megtiltotta az önkormányzatoknak a helyi új díjak és adók bevezetését.
Vörös Tamás azt kérdezte, hogy milyen felhatalmazás alapján alakítottak ki különböző mikromobilitási pontokat a közterületeken, és ki adott felhatalmazást a források elköltésére (a programra 19 millió forintot szánnak). Rádai Dániel elmondta, hogy a 2021. július 22-i KT-ülésen hoztak határozatot a költségek biztosításáról, szeptemberben pedig a pontok elhelyezkedéséről. Szarvas Koppány Bendegúz nem kertelt:
„remélem, hogy a fideszes kollegák csak megjátsszák ezt az IQ-szintet,
ez az előterjesztés nem arról szól, hogy a pontok hova és hogyan kerülnek ki (amúgy, ha járnának a kerületben gyalog, akkor látnák, hogy megvalósulnak már lassan ezek a pontok), hanem arról, hogy az önkormányzat kérhessen pénzt a használatukért. Ha azt mondják , hogy nem megfelelő a pénzköltés, akkor az elszámolást, a számlákat meg tudják mutatni önöknek a cégeink. Ennél már az is jobb lenne, ha kivonulnának az ülésről, legalább haladnánk, és az irreleváns hozzászólásaik, kifogásaik nem akasztanának meg folyton”.
A javaslatot végül 9 igen, és 5 nem szavazattal elfogadták, majd az ülés véget ért.
Nyitókép: Mile Máté
