Az egyik Józsefvárost is illető fő téma annak a bizottságnak a működése volt, mely a fővárosban előfordult esetleges korrupciót is feltételező ingatlaneladásoknak jár utána. Az ún. Schadl-bizottság az elmúlt 12 év ingatlanértékesítési gyakorlatát igyekszik feltárni, mely főleg az V. és a VII. kerületet érintik az első hírek szerint, de azóta már más kerületek érintettsége is felmerült.

A március végi Fővárosi Közgyűlésre jelentést leadni tervező öttagú vizsgálóbizottságban kormánypárti politikusok nem vesznek részt, Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője ugyanis visszautasította, hogy részt vegyenek a feltáró munkában, mivel szerinte csak a Városháza-ügyről akarják elterelni ezzel a figyelmet. Így a bizottság tag három polgármesterből – Pikó András (VIII. kerület), Baranyi Krisztina (IX. kerület) és Niedermüller Péter (VII. kerület) – és két V. kerületi önkormányzati képviselőből – Szigeti Flóra és Kovács Alex Gábor – áll.

A mai ülés ezen napirendi pontjának apropója, hogy a Fővárosi Kormányhivatal – melyet Sára Botond, korábbi józsefvárosi polgármester vezet – felszólította a Fővárosi Közgyűlést, hogy vonja vissza a vizsgálóbizottság felhatalmazását, mivel a kormányhivatal értelmezése szerint a grémiumnak nincsen jogi lehetősége a vizsgálatra. Karácsony Gergely szerint ezt nem a kormányhivatal hivatott eldönteni, Budapest vezetése akár bíróságra is megy az ügyben.

Erről a kormányhivatali törvényességi felhívásról, illetve a bizottság munkájáról szólt a közgyűlés leghosszabb vitája, ebben Pikó András józsefvárosi polgármester is felszólalt. Szerinte a Völner-Schadl-ügy budapesti kerületeket érintő vizsgálóbizottságának folytatnia kell a munkáját, mely már majdnem két hete zajlik. A korábbi Városháza-üggyel ellentétben itt ugyanis nem állítólagos szándékokat vizsgálnak, hanem valódi ingatlaneladásokat, melyeknek körülményeit áthatja a korrupció gyanúja. Például hogy bizonyos ingatlanok esetében a Fővárosi Közgyűlés nem tudott élni az elővásárlási jogával. Ennek a helyzetnek a megértéséhez pedig az egész korrupciós hálózatot fel kell tárni.

Pikó azt mondta, hogy ez az ügy rávilágít egy olyan korrupciós hálózatra, melyben korrupciós ellentételezések között lehetett kamudiplomákhoz, diplomata útlevelekhez jutni, ahol korrupciós pénzeket tettek be és osztottak el, és most már az is tudható, hogy a közjavak körébe tartozó önkormányzati lakásokat kótyavetyéltek el. Ez egy nagyra nőtt hálózat, melyben ugyanazok a módszerek működnek több helyen is, és ezt kell a bizottságnak feltárnia és leírnia.

Pikó két példát hozott fel: Nemcsak Schadl György volt olyan ingatlanmágnás, aki egy nap alatt 8 önkormányzati lakást tudott megvenni a VII. kerületben, a vizsgálóbizottság működése óta folytatott vizsgálatból ugyanis kiderült, hogy

„Józsefvárosban is volt olyan szerencsés, aki nyolc vagy tíz ingatlant tudott megvásárolni. Azt is tudjuk, hogy ennek a hálózatnak nagyon sok Fideszhez köthető vagy fideszes  potentát volt a kedvezményezettje, akiket hol itt, hol ott fizettek ki. A józsefvárosiak közül például volt, akit a VII. kerületben fizettek ki olcsón, harmadáron megvásárolható lakással, ő most éppen történetesen Sára Botond kabinetfőnöke. Volt olyan, akit az V. kerületben fizettek ki Nádor utcai lakással, annyira olcsón, hogy ki sem merem mondani, hogy mennyiért, ő most éppen Kocsis Máté kézilabda-szövetségi elnöki jobbkeze. Úgyhogy azt ígérem önöknek, hogy nagyon izgalmas lesz az a jelentés, amit le fogunk tenni az asztalra, és meg fogja mutatni azt, hogy mi az a rendszer, amiben a fővárosi közgyűlés az elővásárlási jogával nem tudott élni.”

Az előterjesztéssel kapcsolatban pedig azt mondta, hogy Sára Botond, mint a Fővárosi Kormányhivatal vezetője, nem véletlenül tette törvényességi kifogását: akkor, amikor ezek az ügyek történtek, az ingatlanbotrányokban érintett VIII. kerület polgármestere volt. Így ez a kifogás tulajdonképpen

Az indítványt, hogy a Fővárosi Közgyűlés utasítsa el a jelenleg szabadságon lévő Sára kifogását és fejezzék ki egyet nem értésüket a kormányhivatali felhívással, valamint hogy a vizsgálóbizottság folytassa a munkáját, a képviselőtestület 17-11 arányban 1 tartózkodás mellett fogadta el.

A Teleki tér 7. alatti ingatlan bérbeadásáról is döntött a Közgyűlés. A közgyűlés 18 igen, 1 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a Habiszti Alapítvány használhassa a helyet. A Habiszti (Hagyomány, Bizalom, Szeretet, Tisztelet) egy olyan projekt, mely az online közösségfejlesztés segítségével igyekszik a cigányság médiabeli reprezentációjának és társadalmi megítélésének pozitív irányba mozdítására a cigányság önbecsülésének és önértékelésének javításával.

A fővárosi tulajdonban álló Teleki tér 7. alatti ingatlan hosszú ideje nincs kiadva piaci alapon (Itt lett volna a Józan kávézó, aminek ötletét végül visszavonta a Józsefvárosi Önkormányzat). 2001 és 2011 között itt működött egykor a Rádió C, a budapesti frekvencián hallgatható roma rádió, mely egyben a romák önazonosságának fontos formálója is volt.

Ezt szeretné most feléleszteni a Habiszti nevű új kezdeményezés, hogy egy hasonló roma kulturális közösségi teret alakítsanak ki itt, és itt működne az új internetes roma rádió is. Kerpel-Fronius Gábor alpolgármester mindenképp felkarolandónak tartja a kezdeményezést, de ha kedvezményesen adnak ki egy ilyen helyiséget, akkor célhoz kötötten nyilvános pályázatot illendő kiírni, hogy a lehető legjobb minőségű szolgáltatást lehessen az ingatlanban működtetni. A roma kulturális intézményrendszer az elmúlt 15 évben Budapesten és országos szinten egyaránt lepusztult. Kerpel-Fronius szerint a fővárosnak az erejéhez mérten támogatni kell, hogy a roma közösség a kulturális identitásának és közösségi identitásának fejlesztéséhez megfelelő eszközöket kapjon, ennek része lehetne ez az internetes rádió is.

Kerpel-Fronius itt tartott a beszédében, amikor arra kérte a közgyűlésen résztvevőket, hogy emlékezzenek meg a romák ellen elkövetett sorozatgyilkosságokra, ugyanis február 23. ennek az emléknapja. 2009-ben ezen a napon gyújtották rá Tatárszentgyörgyön egy roma családra a házukat, majd a menekülő Csorba Róbertet és ötéves kisfiát, Robikát agyonlőtték a merénylők.

Hassay Zsófia fideszes képviselő – korábban Terézváros polgármestere – az iránt érdeklődött a döntés kapcsán, hogy általánosságban milyen szabályok vonatkoznak a civil szervezetekre vonatkozó bérleti kedvezményekre, illetve mikor és milyen mértékű egyedi döntést tud alkalmazni a tulajdonosi bizottság vagy a Fővárosi Közgyűlés, illetve az elmúlt időszak konkrét eseteit is firtatta. Kerpel-Fronius Gábor megígérte, hogy ennek utánanéz és írásban tájékoztatja a képviselőnőt.

Ugyancsak a VIII. kerületet érintette az a szavazás, mely a Népszínház utca 31. alatti Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Ház felújításáról volt hivatott dönteni. Mind a 28 voks támogatta az előterjesztést.

Nyitókép: Mile Máté