A Bérlői érdekvédelmi csoport készített egy 12 pontból álló listát, melyben szerintük alapvető, az önkormányzati lakásokat élhetővé tévő dolgokat követeltek a fenntartótól, azaz a JGK-tól, ezt meg is írtuk korábban.
Néhány pont viszont nem volt egyértelmű, így ennek kifejtését kértük a Bérlői csoporttól, illetve megkérdeztük tőlük, változott-e bármi az első (tavaly októberi) JGK-val és önkormányzattal történt találkozójuk óta. Válaszaikat alább ismertetjük.
Szóban, telefonon, kaotikusan
A legalapvetőbb kérésük az írásbeliség megvalósítása volt, ebben elmondásuk szerint nem valósult meg a beígért javulás.
Egy idősebb hölgynek például felszólítást küldtek, hogy értékbecslésre fizessen be 60.000 forintot, majd amikor ezt személyesen megtette, semmilyen dokumentációt, elismervényt nem kapott, amelyen bárki igazolta volna, hogy átvett tőle valamit. Most reménykedik, hogy nem kell majd még egyszer befizetnie, ha esetleg eltűnt a rendszerből a befizetés – állítja a Bérlői csoport.
Vannak tagjaik, akik kaptak levélben értesítést a bérleményellenőrzésről, tételes listával együtt, hogy minek kell a lakásban lennie, mások kaptak értesítést lista nélkül, és a legtöbben csak telefonhívást kaptak az ellenőrzés időpontjáról. Az időpontra viszont nem minden esetben értek oda a szakemberek, így több bérlő is fölöslegesen vett ki szabadnapot emiatt.
Szintén bérleményellenőrzéskor történtek meg a csoport tagjainak elmondása szerint, hogy az ellenőr a tabletjében jegyzetel, és a végén aláíratja a bérlővel anélkül, hogy biztosítaná az elolvasás lehetőségét. Aki saját példányt kér, annak e-mailben elküldik ugyan, de a helyszínen nincs mód megnézni, így gyakorlatilag nem tudja a bérlő, mit ír alá.
A lakók egyes megjegyzéseket fenyegetőnek éreznek. Egy példa: a nyílt égésterű, zárt légtérben üzemeltetett konvektor üzembe helyezésének feltétele a légrések biztosítása. Üzembe helyezéskor ezt a lakó megtette, de a bérlemény ellenőrzéskor ez a mondat szerepelt az ellenőr jegyzetében: „engedélykérés nélkül végzett átalakítást”. Ezt a lakó nem tudta mire vélni, magyarázatot pedig nem kapott.
Általános tapasztalat, hogy a szakemberek, mesteremberek a Bérlői csoportnak a JGK-hoz intézett kifejezett kérése ellenére sem hagynak írásos dokumentációt a bérlőknél arról, hogy ott jártak és mit végeztek. Ugyanígy, az ügyfélszolgálaton átveszik a benyújtandó dokumentumokat bármilyen átvételi elismervény, tételes felsorolást tartalmazó jegyzőkönyv nélkül.
Ha valaki mégis kér valami írásos dokumentumot arról, hogy beadta, amit kértek tőle, akkor annyit lefirkantanak, hogy a „papírokat átvettem”. És lekezelő bánásmód a jutalom, majd a tapasztalatok szerint ezután következik a vége-hossza nincs hiánypótlás – mondja a csoport.
Szintén általános gyakorlat, hogy akár 6-8 hónapon keresztül ígérgetik a bérleti szerződések megújítását, végeláthatatlan ügyintézési bonyodalmakkal és tisztázatlan, szóban közölt hiánypótlási folyamattal – állítják.

Lakásmobilitás
A másik nagy témakör, amiben változást szeretne a Bérlői csoport, az a lakásmobilitás kérdése, és ezzel összefüggésben az üres lakásállomány sorsa.
Azt tapasztalják, hogy a jelenlegi lakáspályázati rendszer roppant rugalmatlan, és figyelmen kívül hagyja az alulról jövő kezdeményezésekben rejlő erőt. Most még azokban az esetekben sem tud megvalósulni egy lakáscsere, amikor a két fél, akik cserélnének egymással, személyes ismeretség útján egymásra találnak – szerintük ezt az egymásra találást kellene intézményesen segíteni.
Úgy gondolják, természetes dolog, hogy az emberek élethelyzete megváltozik néhány évente, történnek tervezhető és váratlan események is. Ezeket viszont a jelenlegi rendszer nem igazán tudja követni, és akár hosszú évekre is képes konzerválni egy-egy rossz, az alapvető életminőség biztosítására sem megfelelő helyzetet.
Példának hoztak fel erre egy családot, ahol mostanra már a nagyszülők, három felnőtt gyerekük és azok családjai, gyerekei élnek egy nagy lakásban. Évek óta kérik, hogy akár három darab 30 nm-es kis lakásra cserélhessék el ezt a nagyot, mindenki számára egészségesebb életet biztosítva. Idáig nem kaptak rá lehetőséget, pedig sokan vágynának nagyobb lakásra a bérlők közül.
Egy másik bérlő három kisgyerekkel él egy 30 nm alatti lakásban, és személyesen ismer egy egyedül élő, megözvegyült nénit, aki 60 nm körüli lakását szívesen kisebbre cserélné. Még sincs lehetőségük lépni, pedig mindketten előnyösebb lakhatáshoz juthatnának a csere által.
A Bérlői csoport ötlete az volna, hogy ki kellene alakítani egy keres-kínál rendszert, offline és online is, akár faliújságot, eseményt, honlapot, csoportot létrehozni, hogy segítse ezeket a cseréket, kezdeményezéseket.
Úgy tudják, hogy rengeteg az üres lakás, amelyek akár jól hasznosíthatóak lehetnének. Tudnak olyan felújított önkormányzati tulajdonú bérházról, ahol a lakások több mint harmada üres (a 2020 novemberében felújított Kőris utca 4/A). A felújítás során ezeket tudomásuk szerint raktárnak, lomosnak használták, nem kímélve azokat.
Nem értik azt a tulajdonosi hozzáállást, ami nem engedi, hogy az üresen álló lakásokat a szomszéd lakásokkal össze lehessen nyitni. Az állagmegóvás is jobban biztosított lenne, sok esetben a lakásmobilitási kérdést is megoldaná egy-egy ilyen összenyitás – gondolják. Szerintük a jelenlegi felesleges kiadások helyett bevételt termelhetnének végre ezek a lakások is.
Abba a szociálpolitikai kérdéskörbe most nem szeretnénk belemenni, hogy milyen következményekkel jár, ha egy területen egyre nagyobb szegregációban, jellemzően nehéz körülmények között élő családok élnek kis lakásokban (A mostani gyakorlat, higy kis lakásokban sokgyermekes családok élnek, pont erre visz.) Ennek felmérése, a helyi iskolákra gyakorolt hatása, az elkövetkező nemzedékek jövőképének alakulása mind kerületünk vezetőire tartozik – tették hozzá az elmondottakhoz.
Összességében az elmúlt fél év tapasztalatai alapján úgy látják, hogy alapvető változások nem történtek. Az átvilágítás következményeként elkészített intézkedési terv sem nyilvános, ha elkészült egyáltalán.
2021 októberében Borbás Gabriella kezdeményezésére jött létre a Bérlői szempontok a lakásgazdálkodásban című találkozó, itt polgármesteri ígéretet kaptak, hogy félévente lesz lehetőségük tovább egyeztetni a kerület és a JGK vezetőségével. A következő találkozó ennek az ígéretnek a fényében áprilisban esedékes, a csoport tagjai nagyon várják a megkeresést.
Cikkünk folytatásában a JGK és az önkormányzat reakcióját fogjuk bemutatni.
Nyitókép: Huszár Boglárka
