A JGK központja az Őr utca 8-ban, egy XIX. századi földszintes épületben van és az udvar kisebb épületeiben. Az igazgatói iroda az utcai lakásból lett kialakítva. Mindez jelképszerűen megjeleníti, hogy régi és sokféle elemből összerakott cégről van szó.

A cég vezetője, akit Pikó András 2019. novemberében hívott vissza igazgatósági elnöknek – 1997-től a jogelőd józsefvárosi vagyonkezelő, a Kisfalu Kft. ügyvezetője volt, az időközben JGK-vá átalakult vállalatból 2016-ban távozott. „Akkoriban alakították ki a mai struktúrát, nem tudtam kijönni az elnökkel” – mondja Kovács Ottó.

A beszélgetésre már akkor sort akartunk keríteni, amikor napvilágot látott a JGK-ról szóló jelentés – elsőként az ő véleményét szerettük volna megtudni –, de Kovács úr lemondta a találkozót azzal, hogy később beszélgessünk.

Időközben Pikó András is nyilatkozott nekünk az átvilágításról, ahol szóba került az is, vele vagy mással folytatja-e majd a munkát.

Kényes székben ül, jegyzem meg. „Teljesen jogos” – mondja Kovács. A polgármester azonban megbízik benne, és azt szeretné, ha ez az igazgatóság csinálná végig a megújulás többéves folyamatát is. „Együtt fogjuk végigcsinálni” – erősíti meg, és hozzáteszi, a tervezett szervezeti változások nem lesznek hatással a dolgozókra. „Ez a rengeteg munka akkor is megmarad, ha az egyes területek másként kapcsolódnak egymáshoz, aki jól dolgozik és itt akar dolgozni – ahogy eddig is – annak most is biztos helye van a cégben.”

A JGK-jelentésről írt cikkünkkel azonban nem elégedett, „pedig nem tetemrehívás” mondom, „nem az sül ki belőle”, válaszolja. A JGK átvilágítása – ahogy ez cikkünkből és a Pikó-interjúból is kiviláglik – a legnagyobb gondnak az önkormányzati szakmai felügyelet hiányát jelölte meg, a koncepciótlanság is a kezdetektől örökölt probléma.

Kovács Ottó szerint az örökölt struktúrán most már nem érdemes változtatni. „Amikor a JGK létrejött, egymáshoz nem illó szervezetek és tevékenységek lettek hirtelen összedobálva. Az első években ez rendkívül zavaros volt, szerintem nem is teljesen átlátható, gazdaságilag is problémát okozott. A Kisfalu Kft. előrébb járt szervezetileg mint a többi, amiket fel kellett hozni erre a szintre, ez sok feszültséggel járt. De az évek alatt letisztult a kép.” Az ő idejében nem volt korrupciós ügy, „átlátható volt a működésünk, ezért nem esik jól az IFUA kijelentése arról a bizonyos fekete dobozról”.

Az önkormányzat és a JGK kapcsolatáról azt mondja, a tulajdonosi és a szakmai rész is megalapozott volt. A szakmai oldal a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában (SZMSZ) van rögzítve, számukra világos ennek a struktúrája, miszerint a hivatal koordinál, együttműködik, szakmailag segíti a munkát, és van ellenőrzési funkciója is, „hiszen a számláink, amik nem a JGK, hanem az önkörmányzat nevére vannak kiállítva, átmennek a hivatalba, addig nincs kifizetés”.

A tulajdonosi jogokat pedig a képviselő-testület, bizottságok és a polgármester gyakorolhatják. A bizottság előtt félévente beszámolnak mérlegről, tervekről. A cég politikusokból álló felügyelőbizottsága évente minimum 6 alkalommal ülésezik. Elnöke Soós György (Fidesz), tagjai Komássy Ákos (MSZP) és Őszi Éva (DK). És van belső ellenőrük, megfelelési tanácsadójuk, de létezik hivatali belső ellenőrzés is, amit a polgármester rendelhet el, ilyenre is sor került már az elmúlt 2 évben „Én nem tudom, hogy mi van még, ha az IFUA megmondja nekem, megköszönöm.”

Mi sokszor írtunk a JGK-ról, számos jó dolog mellett folyamatosan visszatérő panaszokról is. Sőt ez ügyben a 100-as házak lakói érdekvédelmi csoportot is alakítottak:

Kritikát kapott többször a JGK közös képviseleti tevékenysége. Legutóbb a Tbiliszi téren volt lakógyűlés, ahol egymás után sorolták panaszaikat a lakók a meghívott Pikó Andrásnak.

„Ha nincsenek megelégedve, cseréljék le. Ez egy piaci munka, ha jó, megtartják, ha nem, lecserélik” – jegyzi meg Kovács. „De most itt ülünk a JGK-ban, nem a hibákról kellene inkább beszélni?” – kérdezem. „Lehet, hogy a jelentésnek inkább ezzel kellett volna foglalkoznia. Felvetettük azt a kérdést, egyáltalán kell-e közös képviseleti szolgáltatás a JGK-ban.” Szerinte a JGK hátterével jobban el tudják látni ezt a feladatot, mint a kis vállalkozások, igaz, a bürokratikusabb működés miatt lassabbak is. „De ki mondja, hogy rosszul működik?” A lakók, mondom, „nem jutott el ennek a híre önhöz?”, kérdem, nem először írtunk erről. Felhozok más példákat is, amikről írtunk, és kritikaként hangzottak el a JGK-van szemben.

A Lujza utcában évek óta húzódik a lakások penészedésének ügye, ami az új ablakok behelyezésével kezdődött. Ekkor kicsit feszültté vált a hangulat: „Ha vannak jogos kritikák velünk szemben, vélhetően vannak kritikák a Józsefváros Újsággal szemben is. A Delej utca 51. közgyűlése kapcsán írt cikkükből például dőlt a rosszindulat. Egy ingatlanértékesítésről szóló cikk szerint pedig elmutyiztunk egy helyiséget, de a tények nem voltak megírva, ahogy kellett volna, mert annak az ingatlannak nem volt, csak egyfelől bejárata.”

Lehet, hogy hibázunk – bár az utóbbi ügyben éppen megvédtük a JGK-t –, de ez nem válasz arra, hogy mit kezdenek az ilyen kifogásokkal, jegyzem meg. S hozzáteszem, írtunk a jó dolgokról is, mint például a Lőrinc pap téri zöldítésről, ahol a JGK kertészeti vezetője, Pólyán József éppen arról a rugalmas, lakosságbarát, friss hozzáállásról tett bizonyságot, ami egy szerethető JGK-t mutatott.

„Mi egy végrehajtó szervezet vagyunk, bürokratikus ügykezelésre vagyunk alkalmazva, teszik, nem tetszik. Vannak törvények, rendeletek, határozatok, közszolgáltatási szerződésünk, ezek mind szabályoznak minket, amikhez alkalmazkodnunk kell. Hogy mennyire tudunk ügyfélbarát lenni, ez egy feladat, és az idei évben

– tért át Kovács Ottó azokra a konkrétumokra, amik már a megújulást célozzák.

Az ügyfélszolgálatok átalakítása az egyik legfontosabb feladat, ezt igazán a ma még szétszórt ügykezelés egy helyre vonása segítené igazán. Ideális lenne egy nagyobb székház, ahol minden részleg elfér – a JGK szervezete nagyobb a polgármester hivatalnál is, 370 fő, és betöltetlen állások vannak –, mondja Kovács Ottó. Ez azonban milliárdokba kerülne, első lépésként már az nagy lépés lenne, ha az Őr utcai házra húzhatnának még egy emeletet.

• Elindult egy lakáspályázati csoport felállítása, ami a nagyszámú lakáspályázati jelentkezést tudja majd jobban kezelni.
• Létrejön egy 5-6 fős bérleményellenőrzési csoport is, ilyen eddig nem volt, pedig a bérlemények rendszeres ellenőrzésével sok később nehézségnek elébe lehet menni.
• „Gyenge pontunk a kommunikáció” – mondja az elnök,

ügyfélszolgálatban, ebben a kérdésben együttműködnek a Közösségi Részvételi Irodával is.

• Marketinges munkatársat vesznek fel a nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésének fejlesztéséhez.
   

Mindezek egybecsengenek Pikó András szavaival:

Az IFUA-jelentés szerint meg kellene változtatni a jelenlegi vezetési struktúrát is. A mostani igazgatóság helyett vezérigazgatói felállást javasolnak. Kovács Ottó ezzel nem ért egyet, mert ez éppenhogy bonyolítaná, újabb hierarchikus szinttel növelné a mostani viszonylag egyszerű működési struktúrát, amiben szakmai igazgatók működnek – pénzügy, városüzemelés, vagyongazdálkodás, adminisztráció és beszerzés (ez az elnökhöz tartozik).

Nyitókép: Huszár Boglárka