Az előző számunkban Veres Gábor önkormányzati képviselő (MSZP) tett említést a „SOTE-tömb” eladásáról: felvetette, a bevételből jó lenne, ha bérházat építene az önkormányzat, ahol piaci árnál olcsóbban bérelhetnének lakást pályakezdő fiatalok. Ilyen ún. fecskeház több is épült országszerte a nyolcvanas évektől kezdve, segítve a fiatal családok életkezdését.
Mi az ilyen bevételek felhasználásának módja Józsefvárosban? – ezzel a kérdéssel kerestük fel Borbás Gabriella kerületgazdálkodási ügyosztályvezetőt. Elmondta, az idén májusban elfogadott Vagyongazdálkodási terv a felújítást helyezte középpontba, oly módon, hogy
a menthetetlen, bontandó épületek – most 29 ilyen van – telkeinek eladásából befolyó vételárat is a felújításokra kell felhasználni.
Amíg az önkormányzat 130 bérházának nagy része felújításra szorul, addig a helyreállítás fontosabb és gazdaságilag is előnyösebb, mint új házakat építeni.
A „SOTE-tömb”
Az úgynevezett 145-ös tömbért 2,9 milliárd forintot ajánlott a Semmelweis Egyetem, egészségipari-biotechnológiai tudományos és innovációs parkot hozna létre ott 38 ezer négyzetméteren, 70 milliárd forintot közelítő összköltséggel. A 145-ös tömb a Kőris utca 7-es, 11-es, a Kálvária utca 18-as, 20-as, 22-es és a Dugonics utca 14-es, 16-os telket foglalja magába. Ezek egy része üres, az egyiken elhanyagolt üzemépület, három pedig részben még lakott, szanálásra kijelölt lakóház áll.
A bevétel egy részét a lakók elhelyezésére kell fordítani, hiszen még mintegy 40 lakásban élnek bérlők. Az önkormányzat, ahogy más hasonló esetben is, frissen felújított cserelakást (önkormányzati bérleményt) ad a bérlőknek. A Semmelweis Egyetem decemberig kifizetné a vételárat, így a cserelakások felújításához szükséges nagyjából 400 millió forint fedezete megvan, mondta Borbás Gabriella. Hozzátette, a lakók közül ugyan hat jogcím nélküli bérlő, de az önkormányzat róluk is gondoskodik (náluk bürokratikus nehézségek vannak a háttérben), nem kerülnek utcára. Maradna tehát az önkormányzatnak 2 és fél milliárd forintja, amit szabadon elkölthet majd.
Egy helyett négy
Hogy miért nem új bérház építésére fordítják ezt a 2,5 milliárdot, azt az építés és a felújítás költségeinek összehasonlításával vezette le Borbás Gabriella.
Ebből a pénzből lehetne egy közepes bérházat építeni, míg a kerületnek 50 felújításra váró háza van, egy részük olyan állapotban, hogy ha a következő években nem sikerül renoválni őket, azokat is bontani kell.
A 2,5 milliárd forint sokszorosára lesz szükség az összes bérház és lakás teljes körű helyreállításához, ám a lakásfelújítás csak negyedannyiba kerül, mint újat építeni. Így 50 új lakás helyett 200 megújulttal gyarapodhat a kerület, ha a felújításokra helyezik most a hangsúlyt.
Az önkormányzat gondolkodik lakásvásárlásban is, amivel a szociális bérlakásállományát növelheti majd, de ezt a régi társasházakban levő lakások megvételével tervezi, mert két használt lakást kaphat meg egy új áráért.
Ez szintén az építkezés ellen szól. Borbás úgy véli, ha a következő ciklusban elfogynak a felújítható lakások és házak (2029-ig szól a vagyongazdálkodási terv), akkor jön el a használt lakások vásárlásának, s végül az új lakások építésének ideje.
Amúgy a régi házak felújítása még mindig nem jelenti majd azt, hogy kívülről is megszépülnek az épületek. A cél ugyanis az, hogy tökéletes legyen a tető, kifogástalan az épület statikai állománya, hibátlanok a vezetékek, és korszerű állapotba kerüljenek a lakások is. A homlokzatok helyreállítására ezért nem gondolnak egyelőre.
Egyébként ezt a józan logikát láttuk a Corvinnegyed új házai mellett álló társasházaknál is, akik jelentős támogatást kaptak a negyed építtetőjétől, de azt a tetők, födémek, függőfolyosók műszaki megújítására, strangcserékre fordították, és nem a külső tatarozására.
Fotók: Mile Máté
