Az első téma a Harminckettesek terének átalakítása volt, melynek során az öbölszerű térségben megszűnt pár parkoló és az autós közlekedés, padok, virágágyások kerültek ki – nemrég pedig átmenetileg visszaalakult a régivé.

Egy középkorú nő a József körútról azt fájlalta, hogy a tér lezárása miatt megnehezült az autós közlekedés: „inkább már el se állunk az autóval, teljes egészében vissza kellene állítani a korábbi rendet”. Rádai Dániel alpolgármester válaszában elmondta, hogy ez csak kísérleti jellegű átalakítás volt: „a hó végén befejezzük, novemberben egy hosszú értékelési folyamat követi, és a visszajelzések alapján nézzük majd meg, milyen irányban tudunk továbblépni.

és sajnos nincs annyi tér a városban, hogy mindenki autóval menjen mindenhová” – mondta az alpolgármester. A térrel kapcsolatosan egy másik felszólaló azt kérdezte, hogy „hány lakos esett áldozatául” az új forgalmi és parkolási rendnek, és azt kifogásolta, hogy – véleménye szerint – egyik napról a másikra kezdtek el szankciókat (kerékbilincs) alkalmazni a téren, és azon az állásponton volt, hogy az önkormányzatnak vissza kellene térítenie azokat a bírságokat, amiket „bármiféle értelmes koncepció híján vetettek ki”.

Ezzel szemben Rádai Dániel szerint a térhasználóknak lehetett információjuk az új rendről: „Egy elég egzakt kommunikáció zajlott itt azért, hogy ezt a Budapest Közút által is jóváhagyott beavatkozást megtegyük. Egyértelmű volt a forgalmi helyzet, és

– utasította vissza a vádakat az alpolgármester.

Parkolás

Egy közös képviselő szerint autósüldözés zajlik a kerületben: „Lehetetlen parkolni, sok vállalkozást tettek ezzel tönkre, mivel nem tud megállni se a vásárló, se a partner” – panaszolta. „Az, hogy itt autósüldözés lenne, visszautasítom – mondta Pikó András, majd így folytatta: – Amikor ingyenes volt a parkolás, annak az lett az eredménye, hogy 12 ezer parkolóhelyre 18-20 ezer ingyenes parkolási engedélyt adtunk ki, akkor volt körülbelül fél óra az átlagos keringés. Azt azért ön is belátja, hogy ha 12 ezer helyre 20 ezer engedélyt adnak ki, akkor ott van egy nyolcezres többlet, ami parkolóhelyhiányhoz fog vezetni. Most a 12 ezer helyre 9 ezer engedélyt adunk ki, lett tehát egy 3 ezres mínusz.

egyszerűen azért, mert azok az emberek, akik egyébként a belvárosban csak azért létesítettek ideiglenes lakcímet, hogy legyen itt ingyenes parkolóhelyük, most elmentek.”

„Úgy számoltuk, hogy a félórás parkolókeresés egy átlagos Józsefvárosi lakosnak évi 50 ezer forintos kiadást jelentett, de meg lehet nézni a kerületi egészségügyi adatokat is arra vonatkozóan, hogy milyen rengeteg olyan felső légúti megbetegedés van – főleg a gyerekeknél –, amelynek az elsődleges oka a rossz levegőminőség. Ez volt az, ami miatt bevezettük a parkolás módosítását, és azt gondoljuk, hogy ugyan egy kerületi lakosnak az első autó után maximum 2500 forint havi költség keletkezik a parkolásból, de ez körülbelül mindössze három kiló kenyér ára.”

„Az is újdonság, hogy

közben az óvodák, iskolák előtt külön parkolóhelyeket létesítettünk, és elindultak az útfelújítások, például a Dologház utcában és a Víg utcában is, ezeket mind a parkolási bevételekből finanszírozzuk” – fejtette ki a polgármester.

Vörös Tamás (Fidesz) még a Harminckettesek terének problémáira reflektált: „A büntetések kivetésére nem pár hetes, de akár több éves moratórium is lehetett volna”, majd a biztonság kedvéért odaszúrt egyet a kerületvezetésnek:

a levegő minősége pedig nem javult, éppen, hogy »Karigeri« biciklisávjai miatt.”

Szökőkút és köztisztaság a Corvin sétányon

Egy Amerikából hazatelepült hölgy a Corvin sétány megszűnt (nem működő) szökőkútjának sorsára kérdezett rá („sokan szerették a vízesést”), és a Corvinnegyed, illetve az itteni metróaluljáró szerinte lehangoló állapotára hívta fel a figyelmet: „Koszos a környék, és egyébként is tele van hontalanokkal, részegekkel. Ott vannak gyönyörű, drága lakások, amiket csak undorodva lehet megközelíteni” – mondta.

Sztanek Endre, a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) városüzemeltetési igazgatója válaszában elmondta, hogy a szökőkutat azelőtt a Cordia gondozta: „Nyáron mondták nekünk, hogy tovább nem tudják üzemeltetni, odaadták kezelésbe az önkormányzatnak, de most még nem tud elindulni a kút, mert komoly műszaki problémái vannak, ezeket

A takarításra kitérve elmondta, a Corvin sétányon napi kétszeri takarítás van hétfőtől péntekig, hétvégén pedig napi egy alkalommal takarítanak: „Ennél többet nem lehet tenni, de például nemrég cseréltük le a szemeteseket 50 literesről 150 literesre.”

Hermann György momentumos helyi képviselő szerint ütemezett, koncentrált takarítások zajlanak a teljes sétányon: „A burkolat meleg vizes, nagynyomású takarítása során eltávolítják a makacs szennyeződéseket” – mondta, és kiemelte, hogy a nagyobb szemetesekből több is lett.

Balog Róbert, a Budapesti Közművek üzleti és ügyfélkapcsolati igazgatója is hozzászólt: „A szemetet nem a takarítás hiánya okozza, ha tízszer többet takarítanának, akkor tízszer annyi szemét kerülne ki,

– mondta.

A Visi Imre utcából egy úr a 83-as troli útvonalát szeretné visszaállítani: „Korábban a Vámház körúttól az Orczy térig közlekedett, most, ha jövök a csarnokból, sokat kell gyalogoljak tele szatyrokkal. Ha nem lehet visszacsinálni, akkor egy 83/a jelű járat beállítását javasolnám” – mondta. Rádai Dániel válaszában azt domborította ki, hogy nem lehet mindig mindenki elégedett a változásokkal:

most az Orczy tér helyett a Tisztviselőtelepre jár a troli, amit nagyon fontos volt bekötnk a vérkeringésbe. Természetesen felvetjük ezt a kérdést a fővárosban, mivel kötelességünk, de ismerve a kihívásokat és az extra erőforrásigényeket, szkeptikus vagyok” – válaszolta.

99-es busz a Népszínház utcában

A 99-es busz Népszínház utcai végállomása már régóta okoz kényelmetlenséget a környéken lakóknak, közlekedőknek, a következő hozzászólás is ebben a tárgyban érkezett: „Éjjel-nappal járatják a motort a buszvezetők, a társasházunk gépjárműkihajtó kapuját is elfoglalják” – panaszolta egy hölgy. Rádai Dánel szerint itt egy olyan kompromisszum köttetett, mely szerint itt

de az alpolgármester szerint sem mindig ennek megfelelően zajlik a buszvégállomás élete: „Vannak ilyen jelzések, hogy ez nem mindig 100%-osan valósul meg, de azt tudni kell, hogy ez a legsűrűbb járatkövetésű vonal, ezért torlódnak a buszok a végállomáson.”

Pikó András elmondta, hogy van arra terv, hogy hogyan lehet elvezetni innen a forgalmat: „Meghosszabbítanánk a 99-es járatát, és a buszvezetők kötelező pihenőjét nem itt adnák ki, hanem a másik végállomásnál. De ez azt is jelenti, hogy sokkal több buszra van szükség, és meg kell változtatni a nyomvonalat is, de ezt már megtervezték.

és amíg az nem szűnik meg, addig a BKK vezetése nem tudja vállalni, hogy megoldják ezt a problémát”

– mondta a polgármester.

A következő megszólaló a Zsír nevű műintézmény (kocsma) kapcsán fejtette ki aggályait: „Az jó, hogy a Kiss József – Népszínház utca sarka zöld sziget lett, de a Zsír nevű intézmény közönsége elviselhetetlen. Hogyan kaphattak kitelepülési engedélyt a lakások ablakai alá? Egész hétvégés rendezvényeket tartanak, amik a tisztaságnak nem éppen tesznek jót, a társasházak takarítói ekkora terhet nem vállalhatnak fel, nem is lehet olyan embert találni, aki kitakarítana helyettük” – mondta a hölgy.

Bajusz Ferenc, a Közterület-felügyeleti Ügyosztály vezetője szerint rendszeresen ellenőriznek ott: „Érkeztek panaszok, a héten átküldtük a hatósági ügyosztálynak a jelzést, meg fogjuk vizsgálni közösen, mit lehet tenni. Azt el kell mondanom, hogy a társasház takarítási kötelessége nem áll fenn a szórakozóhely nyitvatartása alatt, ezt a feladatot nekik kell elvégezniük. Mindig jelezzük a kint cigizve csoportosulóknak, hogy ne zavarják a lakóközösséget,

ebben mi nem tudunk fellépni, csak akkor, ha közterületen isznak” – válaszolta Bajusz.

A korábbi közös képviselő úr ismét kemény kritikát fogalmazott meg: „Ami itt van, az nem köztisztaság, hanem közkoszosság inkább, a Corvin köz vállalhatatlan állapotban van, semmi takarítás nincs, ugyanez a helyzet a Harminckettesek terével is, ami egy hajléktalannapközi lett. Ha már ilyen koncepciót találtak ki, akkor a kezdeti festegetés után is csinálni kellene valamit. Miért nincs takarítva, rendben tartva, és egyáltalán, miért van mélyrepülésben a kerület?” – szegezte neki a politikusoknak a kérdést. Sátly Balázs (Momentum) így válaszolt erre: „Az előző vezetéshez képest mi

a Harminckettesek terén például reggel 9-kor, 5-kor és 7-kor teljes takarítás történik mosógéppel. Értjük a kritikát, de kérnénk annyi megértést, hogy nem emlegetünk közkoszosságot.

ez nem köztisztasági kérdés.”

Egy Német utcai lakó, aki 1974 óta lakik a kerületben, azért szólalt fel, hogy bizonyos emberiességi szempontokra figyelmeztessen néhány hozzászólót: „A Harminckettesek tere gyönyörű lett, jók a padok és az asztalok, hát miért sajnáljuk, hogy oda hajléktalanok is leülnek, ők is emberek, én is odaültem, semmi bajom nem lett, ha valaki ezért nem ül le oda, akkor úgy kell neki” – fakadt ki.

Köztisztaság és közbiztonság

A közterületek rendjét illetően egy hölgy arról kérdezett, hogy vajon milyen a kerületben a közbiztonság: „A Dankó utcában lakom, mi van a közbiztonsággal, tényleg nagy baj van? Én nem láttam olyan nagy problémát. Minden évben beszámolót tart a kerületi rendőrkapitány a testület előtt, amit az el is fogadott, én belenéztem, nem láttam olyan jelzést egyik felől sem, ami nagy problémát jelezne” – szólt hozzá a témához.

Seres Ernő, a kerület rendőrkapitánya szerint erre a kérdésre nem lehet két percben válaszolni, de a beszámoló benyújtása óta nem lett rosszabb a helyzet. Pikó András ellenben azt mondta, hogy neki romlott a szubjektív benyomása, mert sok embertől kap a kérdésben negatív jelzést: „A mai napon írtam a kapitány úrnak egy levelet, amiben azt kértem, üljünk le közösen és egyeztessünk ezekről, vannak olyan problémák, amelyek ellen azonnali fellépést kell tenni,

Vörös Tamás szerint az önkormányzatnak sok lehetősége lett volna tenni azért, hogy a bérlakásaiban rendet tartson, a lakásokat és a közterületet nem megfelelő módon használók ellen eljárjon: „Vannak olyan ügyek, melyeknek a kezelése elsődlegesen nem a rendőrség feladatköre, mert a közrend fenntartása a szabálysértési eljárásokig bezárólag a közterület-felügyelet hatáskörébe tartozik. A közbiztonság nem egyfaktoros dolog, hanem egy bonyolult, sokszereplős történet, és

– fejtegette Vörös.

Pikó szerint viszont a Fidesz ebben a témában is egy olyan politikai vitát folytat, amelynek a normális képviselő-testületi ülésen lenne a helye, mert itt csak elveszik a lakóktól az időt. Hozzátette, hogy a közbiztonság fenntartása a kormány feladata: „Ezzel szemben

A mi feladatunk a törvény szerint közreműködni a közrend biztosításában” – mondta Pikó.

A Kálvária téri benzinkút

A következő kérdés a Kálvária téri Shell-kút ügye volt, az egyik felszólaló azt sérelmezte, hogy a kútnál italozás, dajdajozás van: „Éjszaka a deviáns személyek előszeretettel használják ezt a közterületet egyfajta nyílt színi kocsmának, mit tesz a kerület ez ellen?” – kérte számon a kerületvezetést a középkorú férfi.

Rádai Dániel elmondta, hogy a közterületre „köztér-rekultivációs-rehabilitációs” folyamat vár: „Pár hete elkezdtük az egyeztetést a Shell-kút szereplőivel, megállapodunk a pontos helyreállítási folyamatról és azon végigmegyünk, de tudni kell, hogy nem két másodperc egy ilyen kút helyének a helyreállítása, közteresítése, a jövő héten folytatjuk az egyeztetéseket.”

Veres Gábor (MSZP) elmondta, hogy a tulajdonosi bizottság két héttel ezelőtti ülésen tárgyalta a Shell- kutat: „Arra jutottunk, hogy

mert nem illik bele a városképbe, benzingőz terjeng a lakóövezet kellős közepén, de ami miatt bajban vagyunk, az az, hogy a rekultiváció iszonyat sok időt vesz igénybe, a talajba nagyon mélyen befolytak a mérgező olajok, ezt sokáig kell előkészíteni. Január 31-ig adtunk ki közterület-használati engedélyt erre a benzinkútra, a négy hónap elég kell, hogy legyen arra, hogy felkészüljenek arra, hogy elvigyék onnan és nekilássanak a rekultivációs folyamatnak” – mondta Veres.

Camara-Bereczki Ferenc Miklós szerint a kút el fog tűnni a Kálvária térről: „A Shell nyitott arra, hogy ütemezetten távozzanak onnan, és

és a lakossági parkolóhelyeknek, megoldjuk rövid időn belül, mindenki érdekelt ebben” – nyugtatott meg mindenkit. 

Turbina

A következő felszólaló a Turbina nevű szórakozóhely zajos éjszakai működésére panaszkodott: „hatalmas a zaj éjszaka”. Pikó András szerint a hely nyitvatartási idejéről volt egyeztetés: „A hatóságok hozzájárulásához kötöttük, hogy megadjuk a Turbinának a nyitvatartást, és ebben volt vita. Mi azt gondoltuk, hogy 12 óráig kell, hogy megengedett legyen a nyitvatartás, de a Turbina a kormányhivatalhoz fordult, ahol is

ez felsőbb szintű döntés. Amit mi tudunk tenni, hogy odafigyelünk hogyan viselkedik a klub. Kaptunk ígéreteket a kinti sorban állás szabályozására, a dohányzás közbeni hangos beszéd visszafogására, erre kértünk azonnali megoldást, mivel ez biztos, hogy zavarja önöket. Kaptunk jelzéseket, hogy az ottani lakások jelentős részénél a rezgés ellehetetleníti az életet. Biztosan csinált a hely előzetes hangmérést, ami a hatósági osztályhoz is bekerült, de ha kell még egy igazságügyi mérés, akkor arról egyeztetni fogunk a hatósági osztállyal” – mondta a polgármester.

Vörös Tamás szerint, ha egy ilyen intézmény, mint a Turbina másnap elhagyná a kerületet, ők azt aláírnák: „A nyitvatartási idő szabályozását mi szigorítottuk meg, szerintem az önkormányzatnak lenne lehetősége rendet teremteni, mi buzdítanánk a hatósági ügyosztályt, hogy lépjen fel szigorúbban” – mondta Vörös.

Hajléktalankérdés

Egy vélhetően még a húszas éveit taposó fiatalember nem a kerület vezetését ellátó politikai oldalt, hanem a helyi ellenzéket, vagyis a Fideszt kérte számon azért, mert szerinte hajléktalanellenes propagandát folytatnak: „Hajléktalanlobbiról beszél a Fidesz helyi propagandalapja, állandóan azzal riogatnak, hogy mennyi hajléktalan van a köztereken, azután meg sérelmezik, ha hajléktalanok kapnak önkormányzati lakásokban szállást,

Teljesen nyilvánvaló, hogy nem Pikó csinálja a hajléktalanságot, hanem Orbán rendszere” – mondta.

Vörös Tamás válaszában azt mondta, hogy Budapesten, és különösen a kerületben a hajléktalanság konzerválása zajlik: „Vitatnám, hogy ennek a rendszernek a támogatása Józsefváros érdekét szolgálná, ráadásul ezek az emberek nem itt, a VIII. kerületben váltak hajléktalanná, mégis a kerület lakói viselik az összes ezzel járó terhet. Miközben legjobban Magyarországon csökkent a mélyszegénység az Eurostat adatai szerint, itt nem javult a helyzet, tehát valószínűleg van egy nagyon komoly szakmai hiba a hajléktalanellátók oldalán, vitatom, hogy sikeres ez az ellátórendszer” – mondta Vörös.

Pikó András azt mondta, szerinte az nem megoldás, hogy politikai alapon bedöntik a legnagyobb hajléktalanszállót, utalva az Iványi Gábor intézményeit érő támadásokra, majd azzal folytatta:

12 hajléktalanellátóról beszélünk, de azt is látni kell, hogy nem a szálló lett több, hanem a szegények. A nyomorpornó egy politikai termék, amit ellenünk használnak. Ez fertőz, fellázítják az embereket, hergelik, miközben egyetlen másik kerületi polgármester sem fogja azt mondani, hogy most a főváros érdekét nézem és átvállalok egy hajléktalanszállót, mert látszik, tényleg ki van szúrva Józsefvárossal.”

Erőss Gábor szerint mindenkinek tudnia kellene, hogy ma Magyarországon szociális és lakhatási válság van, de a kerület a maga módján megpróbál ez ellen tenni: „A csütörtöki képviselő-testületi ülésen elfogadunk egy szociális reformcsomagot, melynek alappillére lesz egy olyan lakhatási támogatás, ami a hajléktalanná válás megelőzését segíti elő, ez egy többszáz millió forintos csomag lesz” – mondta. (300 millió lett a vége.)

Egy másik hozzászóló önkormányzati bérlakások építését szorgalmazná: „Újakat kellene építeni, a XIII. kerületben ez sikerült, nálunk miért nem?” – kérdezte. Pikó András szerint még nem tart ott a kerület, hogy önálló bérlakásépítésbe kezdjen: „Először a meglévő lakásállományunkat újítjuk fel, ugyanis

a XIII. kerület is először felújított. De nekünk ezt egyébként is elég nehéz lenne utánuk csinálni, főleg úgy, hogy 2020-ban 620 milliónyi erre fordítandó forrást elvettek”

– mondta.

Rádai Dániel rámutatott a két kerület közötti különbségekre: „Angyalföldön ott van a Váci úti irodafolyosó, ami azért egészen másfajta önkormányzati bevételt termel – nem véletlen, hogy egyetlen más kerület sem épít bérházat saját forrásból. Ezek ugyanis uniós és állami, de elsősorban uniós támogatásból épültek, melyek most – többek között a kormány politikájának köszönhetően – nem léteznek, és egyébként is egyetlenegy bérlakást sem épített az állam az elmúlt 13 évben” – mondta Rádai.

Ezek voltak az október 17-i közmeghallgatás főbb témái.

Fotók: Telenkó Zsombor