Amikor hírt adtunk arról, hogy a december 11-i közmeghallgatáson a képviselő-testület kiadta a változtatási tilalmat az egykori Magyar Rádió épületeire (miután a kormány rendelettel eltörölte az önkormányzatok által kiadható ideiglenes védelem hatályát iskolaépületekre), azt írtuk cikkünkben: „A következő jogi kérdés az, hogy a változtatási tilalom kiadása hogyan befolyásolja a bontási engedélyt, s netán
a kormány most is hoz egy háborús vészhelyzeti rendeletet,
amely a változtatási tilalom hatályát törli el oktatási intézmények esetén a kiemelt nemzetgazdasági beruházásokra nézvést.”
Mit tesz isten, mi jelent meg a december 22-i Magyar Közlönyben? „Kiemelten közérdekű beruházássá vagy közcélú kiemelt beruházássá nyilvánított nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben (…) az érintett ingatlan vonatkozásában vagy azzal összefüggésben helyi önkormányzat egyedi, területi védelmet vagy védettséget nem állapíthat meg,
az érintett ingatlan vonatkozásában változtatási tilalom, valamint telekalakítási és építési tilalom nem alkalmazható,
az elrendelt tilalmat az eljáró hatóság figyelmen kívül hagyhatja, az építőipari kivitelezési tevékenység az elrendelt tilalom ellenére végezhető.”
A kormány tehát, ahogy megjósoltuk, rendeletben törölte el a változtatási tilalom kötelező hatályát – azaz a beruházás által érintett polgárok által megválasztott önkormányzat nem tehet semmit az ellen, hogy a területén egy számára problematikus állami beruházás beindulhasson. Erről az a kormány döntött rendeletben, amely az Európai Unió felé visszatérően a szubszidiaritás elvére mutogat – hogy amikor egy kérdésre alacsonyabb szinten lehet megoldást találni, akkor azt kell alkalmazni –, de a saját hatáskörében rendre evvel ellentétesen cselekszik.
Így valóban elhárult minden akadálya annak, hogy megkezdődhessen a Rádió egykori épületeinek bontása a Palotanegyedben.
Ugyanebben a rendeletben olvasható még egy kitétel: „a Kkt. 34. § (4) bekezdésétől, továbbá a Kkt. 46. § (1) bekezdésétől eltérően a beruházással kapcsolatban a közútkezelői nyilatkozat kiadására – ideértve az érvényben lévő súlykorlátozás alóli felmentést is – a közlekedési hatóság jogosult, azzal, hogy önkormányzati rendelet előírásaitól eltérhet.”
Ez is személyre szabottan a Pázmány Campusra vonatkozik, hiszen 2023 novemberében a Fővárosi Közgyűlés kimondta, hogy „az új campust fenntarthatóan, a zöldfelületek növelésével kell létrehozni. Felszólították az építési és közlekedési minisztert, hogy kezdjen érdemi egyeztetést a fővárossal és Józsefvárossal, illetve arra is, hogy az ‘56-os forradalom ikonikus épületeit »funkcióba illeszkedően« tartsák meg. A fővárosi határozat továbbá kimondja, hogy amíg az általuk szabott feltételek nem teljesülnek, a Budapest Közút nem ad engedélyt a bontásban részt vevő gépek közúti súlykorlátozás alóli mentesítésére.”
Ezt az engedélyt tehát nem a Budapest Közút, hanem a közlekedési hatóság adhatja ki. A Közlekedési Hatóság pedig a Lázár-féle Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkársága – vagyis ebben az esetben a Lázár-féle minisztérium beruházásának (hiszen ők kérték meg a bontási engedélyt) egyik kérdésének, a bontásban részt vevő eszközök súlykorlátozásának feloldásáról a minisztérium egyik államtitkársága dönt – kérdés, ez mennyire összeférhetetlen.
Pikó András nem alap nélkül nevezte tehát lex Pázmánynak a rendeletet Facebook-posztjában: „Itt a lex Pázmány, a kormány karácsonyi ajándéka Józsefvárosnak: nemcsak a helyi önkormányzat által meghatározott örökségvédelmi követelményeket, helyi védelmet, hanem az önkormányzat által kihirdetett változtatási tilalmat sem kell figyelembe vennie az állami kiemelt beruházások tekintetében az eljáró hatóságoknak, sőt a szükséges közútkezelői engedélyeket sem az önkormányzat, hanem a közlekedési hatóság adja ki mostantól. Rendelettel írnak felül törvényt. Rendelettel veszik el a helyi lakosság jogát a lakhelyüket és az életüket érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos társadalmi egyeztetésekhez. Legutóbb Lánszki Regő államtitkár konstruktivitást kért tőlünk, józsefvárosiaktól, miközben kifejezte, hogy kész a további párbeszédre. Vajon mire gondolhatott?”, utalt a polgármester a közmeghallgatáson elhangzott ígéretekre.
Pikó szerdán újabb posztban jelentette be,
Alkotmánybíróságon és közigazgatási bíróságon támadja meg a meghozott döntéseket
„mindent megteszünk, hogy csökkentsük a lakosaink érdeksérelmét és azokat a veszélyeket, amelyeket egy előkészítetlen, felelőtlen bontás okoz”. Hiszen „a Pázmány ügye azt bizonyítja, hogy nem számít a pénz, több ezer ember életének és otthonának biztonsága. Egyetlen hatástanulmány nélkül bontanak és majd építenek, nem tudjuk milyen hatása lesz ennek a közelben lévő épületekre, és a bennük élőkre. Ez így nem beruházás, hanem kockázatos emberkísérlet.”
