Az Egyesült Államokban, Hollandiában, Angliában sok példa van arra, hogy templomot lakóházzá alakítanak. Varnus Xavér orgonaművészről tudjuk, hogy Kanada mellett Magyaroszágon is vett magának egy kápolnát, amit lakóházzá-koncertteremmé épített át. Most Józsefvárosban is valami hasonló történik, mert elindult a Vajda Péter utca 33. alatt az építkezés:

az evangélikus templom megmaradt tornya válik egy társasház szerves részévé.

Épp csak nem pusztult el

A Vajda Péter utcai torony történetét Fabiny Tamás evangélikus püspök foglalta össze nekünk pár szóban pályakezdésére emlékezve a vele készült interjúban:

„A kőbányai munkámnak volt józsefvárosi vonatkozása is, mert a Tisztviselőtelep is a kőbányai gyülekezethez tartozott, ma is így van. Akkoriban még volt egy kis templomunk a Vajda Péter utcában. A nem különösebben szép épület eredetileg hadikórháznak épült az első világháború idején, később kapott tornyot mellé. Sajnálatos, hogy elfogyott az a kis gyülekezet, szerettem a Tisztviselőtelep másféle közösségét is. Az épület aztán nagyon rossz állapotba került, le kellett bontani.”

Az építésügyi nyilvántartás szerint 2009-ben „műemléki jelentőségű terület” megjelöléssel kapott védelmet az ingatlan, akkor még a templomépület is állt.

Barta Ferenc, Józsefváros főépítésze azt mondta, amikor munkába állt 2020-ban, már nem élt ez a védelem. Addigra a telek magánkézbe került, csak a torony maradt meg a régi templomból.

A torony sorsa mindig izgatta a közvéleményt, és mindenki szerette volna megmenteni annak ellenére is, hogy a vasbeton építmény nagyon más volt, mint a templomok többsége – még a pasaréti és a városmajori templom hasonló jellegű. 

Az 1934-ben felszentelt templom terveit Lux Kálmán műegyetemi tanár rajzolta, aki a lillafüredi Palotaszálló és a gellérthegyi sziklakápolna tervezőjeként lett ismert. Rimanóczy Gyula ugyanakkor épült, híressé vált pasaréti Ferences-temploma azonos stílusban készült, de hogy ki hatott a másikra, nehéz lenne kibogozni, leginkább azt mondhatjuk, mindketten a kor modern stílusát követték.

Miután a templom bezárt, raktárként használták, 1961-ben egy állami vállalat vette birtokba; Barta Ferenc is emlékezett rá, hogy

2022-ben még azt írtuk, hogy „időközben elvesztette a hozzá tartozó templomépületet, s talán hamarosan az üres telken álló magányos torony sorsa is megpecsételődik”:

Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá vette a tornyot. „Először ideiglenes védelmet tettünk rá, nehogy megbontsák, és a szakvélemények alapján 2023-ban véglegessé tette a védettséget a testület”, mondta Barta Ferenc.

Hogy mennyire indokolt volt a védettség kimondása, azt egy 2022-es Telex-cikkből tudjuk meg. Addigra Krizsán András Ybl-díjas építész tervei már készen voltak, de a telek még mások kezében volt. 2022-ben a telket és vele a projektet is eladták, és úgy tűnt, sem társasház nem épül ott, sem a védettségét vesztett torony nem marad meg. Végül azonban új beruházó jelent meg, a szlovákiai gyökerű Fiumei Virágok Zrt., ami most Krizsán jóváhagyott tervét építi meg.

Mi épül most, és mi lesz a toronnyal?

A Telex cikke szerint 2022 januárjában hirtelen egy titokzatos cég kezébe került az ingatlant, „egy informatikai középvállalkozás vette meg, templomtornyos társasház helyett pedig egy klasszikus irodaház épül rá. A torony sorsa erősen kérdésessé vált, a befektető jó eséllyel le fogja bontatni.” Szinte ezzel egyidőben jelent meg a BME Középület-tervezési Tanszékének oldalán Vörös-Grigoriu Eszter diplomaterve egy autista gyermekeknek szánt Erős Vár nevű korai fejlesztőközpontról. Ez ugyan valószínűleg nem kapcsolódik a gyors tulajdonváltáshoz, de mindenképpen érdekes, mert ez a terv az óvoda és iskola közé szervesen illeszkedett.

Az ingatlan-nyilvántartásból megtudtuk, kik is a „rejtélyes” szereplői az adásvételnek. A történelem viharairól tanúskodik, hogy a „kivett templom” besorolású ingatlan, ami legalább 1926 óta az evangélikus egyházé volt, 1965-ben állami tulajdonba került „átszállás” útján. A Kőbányai Evangélikus Egyházközség 1991-ben kapta vissza az addigra romos épületekkel, ami aztán 2021-ben adásvétellel került a Telek Torony Kft. tulajdonába. A következő bejegyzett tulajdonos azonban már a Fiumei Virág Zrt., ami 2024 márciusában csere útján jutott az ingatlanhoz.

A Fiumei Virág előtt valóban volt még két cég, aminek a tulajdonjogát nem jegyezték be. A Telek Torony 2021 januárjában a Lighthouse Invest Kft.-nek tulajdonjog fenntartással adta el a telket 2021. augusztus 31-ig élő opcióval. Ezután 2021 márciusában 200 millió forint jelzálogjogot jegyeztetett be az Abraxas Kft., ami szintén ingatlanforgalmazással foglalkozik és milliárdos alaptőkéje van. (A Solti István tulajdonában álló cég neve a nyilvánosságban az MNB ingatlanügyletei kapcsán jelent meg.) A jelzálog előbb 454 ezer euróra, majd 975 ezer euróra ugrott. A Fiumei Virág Zrt. már tehermentesen jutott az ingatlanhoz.

A projekt előéletéről Tóth Barna ingatlanfejlesztő beszélt, aki a Telek Torony és a Lighthouse Invest Kft.-ben is partner. A Telek Torony projektcég, kifejezetten erre a beruházásra hozták létre, a Lighthouse többféle projektben is benne van. Mint mondta, harminc éve foglalkoznak ingatlanokkal, és 2016-ban már építettek egy 60 lakásos társasházat a Tisztviselőtelepen, a Bíró Lajos utcában. Akkoriban figyelt fel a toronyra is, és amikor az egyház meghirdette, meg is vették a telket. (Már előttük is volt kísérlet a telek hasznosítására, de nem volt rá az egyháznak elég pénze, valamint a traubisokkal is vitában álltak, mert azok nem akarták elhagyni a bérleményt, végül az épület lebontásával szabadultak meg tőlük, villant fel egy újabb epizódot a hányatott sorsú épület történetében.)

Tóth Barna szándéka az volt, hogy megőrizze a tornyot, ami addigra elvesztette az állami védettséget, ezért kifejezetten ezzel a megbízással készült Krizsán terve. Fájó pontként említi, hogy az első tervtanácsi megbeszélésen értetlenség fogadta, hogy miért akarja a tornyot megtartani, ami aztán az újabb fordulóban már támogatást kapott. Ugyanakkor 2021–22-ben kedvezőtlenre fordult a magyarországi ingatlanpiac, a 17 százalékos jegybanki alapkamat mellett befagyott a forintalapú finanszírozás. Az Abraxa pénzügyi támogatásával (ennek fedezetére kapott jelzálogjogot) tervezték indítani a projektet, ez a cég régi finanszírozó partnerük. Végül úgy látták, ilyen pénzügyi körülmények között nem tudják megvalósítani a beruházást. A telekre volt kínai és török jelentkező, de ők olyannak akarták eladni, akit a torony megmentése is érdekel. 2024-ben így jött létre az egyezség a Fiumei Virág Zrt.-vel, ami szlovák euró alapú finanszírozással meg tudja valósítani a projektet. 

Chalkias Ildikó, a Fiumei Virág Zrt. projektmenedzsere nem ismerte a múlt részleteit, de elmondta, hogy a Krizsán András tervezte épület valósul meg, bár ez még nekik sem volt egyértelmű, mert Krizsán cégétől, a Modustól már évekkel ezelőtt megvette a jogokat az ARC-s csoport, így ők a generáltervezők, akikkel kapcsolatban állnak.

A Fiumei Virág Zrt. 2018-ban jött létre 5 millió forintos alaptőkével, a Céginformáció.hu szerint 2022-es árbevétele 123 millió forint volt, amit 2 alkalmazottal értek el. A fő profiljuk saját építésű ingatlanok értékesítése. A honlapjuk a VIII. kerületi Fiumei úton felépült Fiumei Residence elnevezésű két ház 58 lakásának értékesítését szolgálja, ezek jó része már elkelt egyébként.

A honlapon a Vajda Péter utcai épület még nem szerepel, de egy másik elkészült projekt igen: Nyitrán egy lakópark. A Fiumei Virág anyacége ugyanis a nyitrai Stanter a.s., egy három évtizedes múltra visszatekintő építőipari vállalkozáscsoport tagja, ami Szlovákián kívül Csehországban és egy ideje Magyarországon tevékenykedik. Chalkias Ildikó, aki szintén szlovákiai, elmondta, hogy ez egy családi cég, amit 1994-ben alapított a családfő Inpek néven, és jó ideje már a fiával dolgozik együtt holding formában.

A Vajda Péter utcában augusztusban kezdtek építkezni, és azt tervezik, hogy

az épületet, várhatóan tehát 2025 vége felé.

A 37 lakásos, alul két üzlethelyiséget is tartalmazó, dísztégla burkolatú épület a torony mögé épül, vagy inkább a torony lesz előtte. Itt előírás van arra, hogy csak előkerttel épülhet ház, mondta Barta Ferenc, a torony pedig a telekhatáron belül, de még az előkerti sávon van. Ezért az a kritika, hogy a tornyot körülépítenék, szerinte nem állja meg a helyét. A toronyhoz épül egy kerengőszerű rész is, ami visszaidéz valamennyit a szakrális jellegből, ezen át lehet a bejárathoz jutni.

Ízlés kérdése, hogy összhatásában a torony és a lakóház házasítása zavaró-e, de egyértelmű, hogy szokatlan. A ház megüti a kerületben épülő új házak esztétikai színvonalát, a tervtanácson is gond nélkül átment, de a rajongás hangján nem hallottam róla beszélni. A már idézett 2022-es Telex-cikk megszólaltatta Erős Zoltán fővárosi főépítészt is, ő sematikusnak tartotta, „véleményem szerint ennél sokkal kisebb tömeggel szabad csak ide telepedni”, mondta – ő is azok közé tartozott, akik szerint a ház agyonnyomja a tornyot.

Barta Ferenc azt erősítette meg, hogy a ház magassága megfelel a Vajda Péter utcán előírt párkánymagasságnak, az iskolánál még alacsonyabb is, a szemben levő Ganz-épületnél is, de a tisztviselőtelepi házakhoz képest persze magas, még a szomszédos óvodához mérten is.

Ami azonban lényeges, hogy a tornyot is tatarozzák, bevakolják,

Két generáció nőtt fel úgy, hogy csupasz betonnal, kilátszó vasalattal ismerte meg a tornyot. Pedig ugyanúgy vakolva, festve volt, mint a pasaréti templom tornya, emlékeztetett Barta Ferenc.

Chalkias Ildikó is elmondta, hogy a tornyot rendbe hozzák, de a vakoláson, festésen kívül meg is kell erősíteniük, mert a bauxitbeton szerkezet sok helyen tönkrement. Hogy mire fogják használni, egyelőre nem világos, ugyanis ez műemlékvédelmi kérdés, erről nem ők döntenek. A toronynak nem szántak szerepet a ház mindennapi működésében, az tehát nyitott kérdés, hogy mit lehet benne később csinálni. A karbantartás, a bauxitbeton ellenőrzése azonban a ház feladata lesz. (Ilyenfajta előírás  magántulajdonban levő műemlékek esetében világszerte szokásos.)

Helyi fogadtatás

Reiner Gábor, a Tisztviselőtelepi Önkormányzati Egyesület alelnöke elmondta, hogy annak idején megkifogásolták a tervtanácsi eredményt, ebben Pikó András is mellettük állt, mert az eredeti elképzelés szerint a Bláthy Ottó utcára vezetett volna ki a ház garázslejárója. A Bláthy Ottó utcának ez a szakasza azonban már 2020 nyarán parkká és játszótérré alakult:

A terveket végül módosították, a garázslejáró most a Vajda Péter utcára vezet. (A látványterven még autós utcának ábrázolják a Bláthy parkot.)

Reiner szerint a ház a toronnyal „jópofa, ötletes”, s miután a garázslejárót áthelyezték, már nincsenek kritikus hangok. Azt azonban hozzátette, a Tisztviselőtelepen általános kifogás, hogy egyre több magas épületet húznak fel a régi házak mellett. „Ez a ház ugyan már a telep szélén van, ahogy az iskola is odébb van”, indokolja a kritika hiányát. A látványterv alapján, úgy tűnik, attól sem kell tartaniuk, hogy tűzfal nézne szembe a régi telepi házakkal, mert annak idején ez is aggodalmat okozott.

Gutjahr Zsuzsanna, a városrész megválasztott C8-as önkormányzati képviselője és az önkormányzat Tulajdonosi Bizottságának tagja másféle aggodalomról beszélt. „Az itt élőkben az kelt aggodalmat, hogy elég jó megállapodást kötött-e az önkormányzat az építő céggel. A közterület-foglalási engedélyük szerint ugyanis az építkezés idejére használhatnak egy pár méteres sávot a Katica óvoda területéből.”

Az önkormányzat úgy állapodott meg a Fiumei Virág Zrt.-vel, hogy az építkezés befejeztével felújítva adják vissza a területet, s pluszban még egy csőszkunyhót is építenek a kerti szerszámok elhelyezésére, mondta Gutjahr. Azt is kikötötték, hogy

Az óvoda sávján pedig tanévkezdésig elvégzik a nagy porral járó földmunkát (így cikkünk megjelenésekor már ilyen munka ott nem folyhat). Tapasztalata szerint az építtető (építtetők) végig nyitottak voltak a változtatásra, már a garázslejáró áthelyezésénél is így volt. 

Gutjahr is osztja a véleményt, hogy vitatható az épület, „de nem tragédia, a gyalogátkelőt azonban majd át kell helyeztetni”. Úgy gondolja, a legjobb az lett volna, ha az evangélikus egyház csinált volna ott közparkot, a toronyban pedig kiállítást, az egyháznak azonban nem volt pénze, eladta a telket. „Igazából ez a torony most annyira szánalmas állapotban van, hogy minden szempontból jó a mostani megoldás.”

Egy biztos, a torony megmenekül.

Nyitókép: Mile Máté