Patt

2024. október 03.

Termékeny káoszt vagy bénító összeomlást hoz az új Fővárosi Közgyűlés?

Részben a régi-új választási szabályok, részben az ellenzéki térfélen történő tektonikus mozgások következtében nehéz helyzetbe került Karácsony Gergely főpolgármester. Hogy mit hoz a város lakóinak az arányos választási rendszerben választott testület erejének növekedése, hogy abban senkinek nincs meg a többsége, azt egyelőre nem lehet megjósolni.

Rendesen megcibálta az országgyűlés a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának szabályait, és ez ki fog hatni a működésére. Fontos azonban tudni, hogy a jelenlegi választási szabályok egyáltalán nem újak, az ablakon most kidobott rendszer pedig – hogy a kerületi polgármesterek is beülnek a padsorokba – a rendszerváltás óta mindössze két ciklusig volt érvényben. 2014-ben a bevezetésének célja – vélhetően – az volt, hogy Tarlós István biztos közgyűlési többség támogatásával vezethesse a fővárost. A mostani kivezetés oka pedig – ismét csak vélhetően – az, hogy Karácsony Gergelynek már ne legyen ilyen lehetősége.

A közgyűlés megválasztásának módja – kis különbségekkel – tulajdonképpen a régi. Demszky Gábor 20 éven keresztül hasonló rendszerben vezette Budapestet. Tegyük hozzá: a főpolgármester és a közgyűlés közötti hatalommegosztás nem ördögtől való, valójában a fékek és ellensúlyok rendszeréről beszélünk, amely ily módon állt vissza a 2014 előttire.

A közgyűlés tagjainak listán történő megválasztása mellett szól az is, hogy az egy arányosabb választási rendszer, mint a kerületi polgármesterekkel feltölteni a testületet. Mindez együtt azonban jelentősen meggyengítette Karácsony Gergely pozícióit.

Elmosta a Tisza

Karácsony ráadásul nem azért került kisebbségbe, mert arányosabb rendszerrel választják meg a közgyűlés tagjait, hanem mert Magyar Péter felbukkanása földcsuszamlásszerű változásokat indított be az ellenzéki táborban. Ennek eredményeképpen a DK-MSZP-Párbeszéd, amely a főpolgármestert is indította, mindössze 7 képviselőt küldhet a testületbe, miközben a Tisza 10-et, és éppen hogy kiesett a külön listával induló, de Karácsonyt támogató Momentum, továbbá 3-3 képviselővel bekerült az MKKP, valamint a Vitézy Dáviddal Budapestért Egyesület (VDBE) és az LMP közös frakciója is. Mindez azt jelenti, hogy nemcsak a Fidesznek lesz nagyobb súlya a szavazások alkalmával, mint Karácsonyt indító pártok közös frakciójának, de azt is, hogy a „harmadik utasok”, azaz a Karácsonyt támogató pártokkal és a kormánypárttal szemben is kritikus erők igen erős alkupozícióba kerültek. Igaz, a döntéshozatalhoz szükséges 17 mandátummal még ők sem bírnak, így a szoros együttműködésre ösztönző nyomás is kisebb rajtuk.

Magyar Péter – Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Az egyelőre nem látszik, hogy ezek az erők mennyire fognak egymással együttműködni, illetve hogy milyen mértékben fogják támogatni Karácsonyt. Az ellenzék vezető szerepére törő Tiszának nem érdeke együttműködni a DK-val és az MSZP-vel, a VDBE-LMP frakció vezetője pedig egyenesen a Karácsonyt a főpolgármester-választáson igencsak megszorongató Vitézy Dávid lesz, egyértelmű ambíciókkal. A főpolgármester még leginkább az MKKP külső támogatására számíthat, de biztos nem lehet benne, sőt. Kovács Gergely az MKKP társelnöke például többször említette, hogy nem Karácsonyra, hanem Vitézyre szavazott tavasszal.

Ennek megfelelően tapogatózással, zárt ajtók mögötti egyeztetéssel teltek a nyári hónapok. A közgyűlés pénteki megalakulását megelőző hétfőn Karácsony a Telexnek adott interjúban elemezte a kialakult a helyzetet. Úgy tűnik azonban, hogy nyilatkozata nem annyira a várható alkuk leírásáról, hanem egy lehetséges forgatókönyv megelőzéséről szólt. Magyar Péter és Vitézy Dávid ugyanis siettek cáfolni a főpolgármester állításait, és – egyelőre – úgy tűnik, hogy valóban nem lesz Karácsony legfőbb kihívója egyben a helyettese is. Vitézy egyenesen úgy fogalmazott, hogy dísznek nem tud odaülni a politikai versenyük után Karácsony mellé, és ha a főispán jelöl ki helyettest – miután a közgyűlés tagjai nem tudnak dűlőre jutni –, akkor egyszerűen nem vállalná.

A Budapest Köztársaság diktátora?

Karácsonynak ebben a helyzetben igencsak jól jönnek azok a jogosítványok, amelyeket még Tarlós István harcolt ki a mindenkori főpolgármesternek, hogy a közgyűléssel, a közgyűlés által delegált tagokból álló bizottságokkal – összességében tehát a pártokkal és frakciókkal – szemben növelje a mozgásterét. Ezek a jogkörök lényegében azt jelentik, hogy a főpolgármester a közgyűlés nélkül, annak megkerülésével vagy annak a feje felett döntve is határozhat bizonyos kérdésekben.

„Teljesen kiüresítenék a Tisza és a VDBE-LMP által javasolt, a szervezeti és működési szabályzatra (SZMSZ) vonatkozó módosítások a legjelentősebb, közvetlenül választott politikai tisztség – a főpolgármesteri – intézményét, előállhatna az a helyzet, hogy a főpolgármester-választás második helyezettje ugyanakkora vagy nagyobb jogkörrel bír majd, mint a győztes, és a közgyűlésnek kell döntenie még olyan kérdésekben is, mint a Főpolgármesteri Hivatal vécépapír-beszerzése” – ezeket hallotta szerkesztőségünk Karácsony munkatársaitól az elmúlt héten. Sőt, a már említett hétfői Telex-interjú is hasonló képet festett fel. Karácsony egyenesen úgy fogalmazott, hogy „…van egy mestertervük, amit persze letagadnak, de én pontosan tudom, hogy igaz: Vitézy minden hatalmi jogkört magához ragadva kvázi főpolgármesterként vezetné a várost.”

Karácsony Gergely – Fotó: Karancsi-Albert Rudolf

Hogy a túlzó megállapítások inkább egy kommunikációs offenzíva részei voltak, és azt voltak hivatva megelőzni, hogy Karácsonynak túl sokat kelljen engednie és minél több jogkört megtarthasson, annál is valószínűbb, mivel a főpolgármester azóta több ilyen jogosítványt elengedett. A sajtóban való üzengetéssel töltött hétfő másnapján már be is jelentette, hogy 19 főpolgármesteri jogkört átad a bizottságoknak, de kettőhöz továbbra is ragaszkodik.

Az érvényben lévő SZMSZ – amelyet pénteken módosíthatnak – ugyanis valóban példátlanul széles jogkört ad a főpolgármester kezébe: indoklás nélkül vétózhatja meg a közgyűlés döntéseit, személyi ügyekben pedig csak az ő előterjesztéseiről lehet szavazni. Ez utóbbit ráadásul Tarlós azért harcolta ki magának annak idején, hogy eltávolíthassa Vitézy Dávidot a BKK éléről. Emellett a főpolgármester két közgyűlés között egy személyben dönthet bizonyos kérdésekben, például az olimpiarendezés megpályázásáról, a fővárosi fejlesztésekről, és gyakorolhatja a fővárosi cégek tulajdonosi jogait is. Ez utóbbi kettő az, melyekből Karácsony nem enged.

A Fővárosi Közgyűlés ülése a Városházán 2024. április 24-én – Fotó: Bruzák Noémi / MTI

A mameluk-közgyűlések korának vége

Nehéz megjósolni, milyen megállapodások fognak születni mostantól a Városház utcában, két dolog azonban már biztos: újra izgalmasak lesznek a Fővárosi Közgyűlés ülései, az előre lefutott döntések, szentesítő szavazások helyett bármi megtörténhet. Emellett a mindenkori főpolgármester pozíciója máris meggyengült, s Karácsonynak minden kompromisszumkészségére és taktikai érzékére szüksége lesz, hogy vezetni tudja a fővárost. Azt viszont senki sem tudja, hogy Budapest ezzel nyer vagy veszít. Ez a közgyűlés tagjainak józanságán és felelősségérzésén fog múlni.

Nyitókép: Mile Máté

Kapcsolódó cikkek

2026. augusztus 31.
130 évvel ezelőtt, 1896. augusztus 31-én adták át ünnepélyesen a budapesti Nagykörutat. A millennium évében elkészült, mintegy 4,5 kilométer hosszú, a Margit hídtól a Petőfi hídig tartó útvonal azóta is Budapest egyik meghatározó közlekedési és városképi tengelye.
2026. augusztus 31.
A belvárosi polgármesterekkel egyeztetett a MOHU a palackvisszaváltási rendszer átalakításáról. A magyarországi hulladékgazdálkodásban egyeduralkodó cég megváltoztatná a visszaváltott palackok után járó kifizetés módját.
2026. augusztus 31.
Működik egy fejlesztőközpont Józsefvárosban, a Százados úton, ahol pedagógusok és mentorok egy új, saját fejlesztésű módszertani oktatási programmal fejlesztik az óvodás és általános iskolás gyerekek logikus és kreatív gondolkodását, segítenek megtanulni tanulni, és felkészítik őket a digitális világra. A POD-IT Gyermek Akadémia lehet a jövő iskolája?

További cikkek

2026. augusztus 29.
Ingyenes online tanfolyammal, oktatóvideóval és gyakorlati segédlettel készítenék fel az oktatási intézmények dolgozóit a súlyos allergiás reakciók kezelésére.
2026. augusztus 29.
Két évvel a bezárása után ismét működési engedélyt kapott a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) iskolája. A 2026/27-es tanévben egyelőre csak első osztály indul.
2026. augusztus 27.
A kormány elfogadta a belső kerületi polgármesterek kezdeményezéseit, így belátható időn belül javulhat Budapest közbiztonsága – erről tájékoztatott Pikó András, Józsefváros polgármestere, aki azt is hangsúlyozza, hogy megnyugtató eredményeket kell felmutatni a rendőrséggel, mert ennek hiányában elveszik a közbizalom a szociális intézkedések végrehajtásához.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.