A Magyar Rádió 6-os stúdiója több mint egyszerű hangfelvételi helyiség. Maga az élő történelem, a magyar kulturális örökség szerves része, amely aktívan hozzájárult a hazai és nemzetközi zenei élet gazdagításához. Egy akusztikai csodáról van szó, melyet a civilek által rögzített felvételek szerint október 4-én, pénteken elkezdték lebontani a Pázmány Campus beruházás keretein belül.
Nobel-díjas tudósunk, Békésy György munkássága a stúdió tervezésében nemcsak a magyar rádiózás, de a nemzetközi akusztikai tudomány szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. A stúdió egyedisége abban rejlik, hogy ötvözi a történelmi értéket a folyamatos technológiai fejlődéssel, miközben megőrzi eredeti hangzásvilágát.
Az építés és a korai évek
A stúdió története az 1930-as évek elejére nyúlik vissza, amikor a Magyar Rádió új székházba költözött. Az 1920-as évek végén már működött az 1-es stúdió, amely többcélú, változtatható akusztikájú tér volt, de hamar felmerült az igény egy tisztán zenei célú stúdióra.
Az építkezés 1932-ben kezdődött Münich Aladár építész tervei alapján. A stúdió tervezéséhez már voltak példák Európában, például a BBC-nél, de a magyar megoldás egyedivé vált az akusztikai tervezés révén, amelyet a később Nobel-díjjal kitüntetett Békésy György végzett.
Békésy, aki akkor a Posta Kísérleti Állomáson dolgozott, forradalmi módszerekkel közelített a feladathoz. Először is alapos kutatómunkát végzett, amelyről francia nyelven publikált 1936-ban. A tervezésnél azt is vizsgálta, hogy mi az az utózengési idő, ami a zenészek és a közvetítések számára akusztikailag megfelelő.
Békésy György úttörő kísérletei
Békésy szubjektív kísérletsorozatot kezdett, amelyben különböző anyagokból készült paneleket helyezett el a térben, miközben a Rádió zenekara ugyanazon zenedarabok részleteit játszotta. A hallgatóságot – köztük Dohnányi Ernő zeneigazgatót – kérte fel a hangzás értékelésére. Ez a módszer rendkívül innovatívnak számított abban az időben.
Érdekes módon Békésy először a Magyar Rádió belső udvarában végzett méréseket, ahol alkalmanként hangversenyeket tartottak. Az itt tapasztalt hangzást jónak ítélte, és az 500 Hz-es oktávsávban 0,8-1,0 másodperc körüli lecsengési időt mért.
Békésy György a munkája során felfedezte az utózengési idő frekvenciafüggőségének jelentőségét, ami akkoriban úttörő felismerésnek számított. Ez a felfedezés alapvető fontosságúnak bizonyult a teremakusztika tudományában.
A stúdió végső kialakításában sikerült olyan burkolatot létrehoznia, amely a magas frekvenciákat kisebb mértékben nyelte el, mint a mély hangokat. Ezt egy speciális, vattából és átitatott ponyvából álló réteggel érte el, amit keretekre szerelve és tűz ellen biztosítva helyeztek el a teremben.
A 6-os stúdió főbb fizikai méretei (19 x 16,2 x 7,2 m; 2160 m³ térfogat) az akkori korban átlagosnak számítottak, de a tudatos tervezés – például a nem párhuzamos hosszanti falak – biztosította a kiváló akusztikát, és így elkerülte a csörgővisszhang kialakulását. (A csörgővisszhang egymást gyorsan követő és fokozatosan gyengülő visszhangok sorozata, amely csörgésszerű hanghatást kelt. Zárt térben akkor keletkezik, ha az egymással szemben levő falak akusztikailag különböző mértékben csillapítatlanok.)
Túlélés és megújulás
A II. világháborúban bombatalálat érte az épületet, de az újjáépítés során törekedtek az eredeti forma és akusztikai jellemzők megőrzésére. Az évtizedek során több felújításon és korszerűsítésen esett át a stúdió.
Az udvarra nyíló ablakokat befalazták a növekvő külső zaj kizárása érdekében. A stúdió hátfala mögé korszerű hangmérnöki helyiséget, a bejárathoz pedig nagy hanggátlású hangcsapdát építettek, míg a burkolatok anyagát korszerűsítették, de megtartották az eredeti akusztikai jelleget.
A szakemberek mindig ügyeltek arra, hogy megőrizzék Békésy György hagyatékát és a stúdió jellegzetes hangzását. Az eredetileg szárazabb hangzást kissé módosították, a közepes utózengési időt (az idő, amely alatt a hang elhalkul a szobában) 0,8 másodpercről 0,9-1,0 másodpercre növelték, de az utózengési idő frekvenciajellege megmaradt.
Kulturális jelentőség
A 6-os stúdió falai között a magyar és nemzetközi zenei élet számtalan kiválósága fordult meg. Néhány kiemelkedő produkció:
- Klasszikus zene:
- Kodály Zoltán itt vezényelte saját műveit
- Bartók Béla Concerto és Kodály Galántai táncok felvételei
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar Mozart és Vivaldi műveket rögzített
- Kocsis Zoltán Bartók-interpretációi és Perényi Miklós Bach-szvitjei
- Könnyűzene:
- Az LGT Bummm! című albuma részben itt készült
- Az Omega Gammapolis című lemezének egyes részei
- Koncz Zsuzsa Menetrend című albumának dalai
- Jazz:
- Szakcsi Lakatos Béla triója rendszeresen használta improvizációs felvételekhez
- Rádiójátékok és hangjátékok:
- A Szabó család című népszerű rádiós szappanopera
- Örkény István Tóték című művének rádiójáték-változata
- A Jó éjszakát, gyerekek! című esti mese adásai
- A Rádiókabaré adásai
- Beszélgetős műsorok és interjúk jelentős közéleti személyiségekkel és művészekkel
- Kortárs és kísérleti zene:
- Eötvös Péter és Dubrovay László egyes darabjainak ősbemutatói
- Az Új Zenei Stúdió rendszeres vendége volt a stúdiónak
- Nemzetközi produkciók:
- Yehudi Menuhin és Leonard Bernstein is készített itt felvételeket
- Nemzetközi zenei versenyek döntőit gyakran közvetítették innen
Technikai fejlődés és mérések
A stúdió az idők során lépést tartott a technológiai fejlődéssel. Az analóg korszakból zökkenőmentesen lépett át a digitális érába, modern digitális keverőpultokkal, csúcsminőségű mikrofonokkal és korszerű utómunka-eszközökkel felszerelve.
1999-ben átfogó akusztikai méréseket végeztek a stúdióban. Az eredmények azt mutatták, hogy az alapvető paraméterek még mindig megfelelnek a modern kor ajánlásainak. Fürjes Andor, a Magyar Rádió munkatársa elkészítette a stúdió számítógépes teremakusztikai modelljét, ami lehetővé tette a további elemzéseket és fejlesztéseket.
A vég?
A 6-os stúdió aktívan működött a rádió elköltözése után is, egészen augusztus végéig rendszeresen adott otthont szimfonikus zenekari felvételeknek, kamarazenei koncerteknek és kortárs zenei produkcióknak. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara gyakran készített itt felvételeket, adott koncerteket.
Erre az akusztikai csodára mondott nemet a PPKE, jelezve, hogy nem tart igényt egy ilyen épületre a campusában és a megbízó Magyar Katolikus Püspöki Konferencia inkább teszi a földdel egyenlővé a magyar rádiózás templomát. Holott a Magyar Rádió épületeinek bontására kiadott engedély indoklásában még az is olvasható, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal Örökségvédelmi Osztálya megfontolásra ajánlotta, hogy az egyetem integrálja a legendás 6-os stúdió épületét, mivel „a benyújtott szakértői javaslat szerint kiemelkedő kulturális és rádiótörténeti értékei” vannak. Lánszki Regő építési és közlekedési minisztériumi államtitkár pedig azt mondta a témában rendezett 2023. decemberi kerületi közmeghallgatáson, hogy napirenden tartják a 6-os stúdió elköltöztetését.
A kulturális örökség védelmében sokan felszólaltak a stúdió megőrzése mellett, hangsúlyozva annak egyedülálló történelmi és akusztikai értékét. Ahogy Ujházy László, a Magyar Rádió egykori hangmérnöke fogalmazott:
„a magyar zenekultúra egyik felbecsülhetetlen eszmei értékű szentélye”.
Fotók: Fortepan archívum és a szerző saját felvételei. A nyitóképen a Magyar Rádió 6-os stúdiója 1961-ben – Fotó: Csizmadia László / Fortepan