Amikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem megújuló campusának tervéről döntöttek, többen aggodalmukat fejezték ki, hogy a legtöbb terv meg sem próbálta megmenteni a Magyar Rádió ikonikus épületelemeit, hanem elbontotta volna őket. Igaz, a pályamunkák közt szerepeltek olyanok is, melyek például a Pagodát meghagyták volna.
Ahogy arról mi is írtunk többször, a Magyar Rádió épületét az egyetem – pontosabban a fenntartója, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia – úgy kaphatta meg, hogy a piliscsabai campusára cserélte el azt.
A pénzszűke miatt egy darabig bizonytalan volt a Pázmány Campus és a beruházás sorsa, de Lázár János építési és beruházási miniszter igyekezett eloszlatni a kételyeket a 150 milliárdosra tervezett beruházás sorsáról, igaz, kérdőjelek maradtak.
Az épületért a helyi civilek és a Magyar Rádió régi szerelmesei is aggódnak, és nem csupán érzelmi okok miatt. De erről beszéltek azon az eseményen is, melyet december 1-jén a Magyar Rádió 97. születésnapján – a magyar rádiózás napján – tartottak a Pollack Mihály téren. Akkor a Civilek a Palotanegyedért (CAPE) egyik tagja, az egyébként építész, azon belül is a fenntartható építészettel foglalkozó szakember, Márkus Ferenc elmondta, hogy fenntarthatósági szempontból sokkal inkább az a trend a meghatározóbb mostanában, hogy a meglévő épületeket és szerkezeteket használják fel egy átalakítás során, megfelelő funkciót találva azoknak. Na, ilyen tervek a Pázmány campusa esetében nem merültek fel.
Pedig vannak olyan részei az épületnek, melyeket sokak szerint meg kellene őrizni az utókornak, és nem csupán múzeumként, hanem akár működő elemenként is. A Bródy Sándor utcai épületből a Magyar Rádió már évekkel ezelőtt elköltözött, de még mindig vannak stúdiók, melyek működnek, itt próbál a rádió zenekara is a világhírű 6-os stúdióban.
A Magyar Rádió 6-os stúdiója – Fotók: Pálinkás János
Ez utóbbi megmentéséért indított a CAPE most online petíciót, mely az alábbi linken érhető el ≫ .
Azért indították el a petíciót, mert egy ilyen stúdió, mint a XXI. század technikai követelményeinek is megfelelő 6-os, megérdemelné, hogy fennmaradjon, és akár az egyetem keretein belül is működhetne, a hallgatók bevonásával.
A stúdiót 1932-ben kezdték el építeni és 1936-ban adták át. Különlegessége, hogy az a Békésy György végezte el az akusztikai tervezését, aki 1961-ben Nobel-díjat is kapott orvosakusztikai kutatásaiért, a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéséért. A 22-es és a 6-os stúdióban a rádió zenekara gyakorolt és rögzített, de vendégművészek is használták lemezfelvételre, vagy éppen a Berkeley Egyetem, tudományos kísérletekre. A 22-esben olyanok vettek fel lemezt, mint például Conchita Wurst, vagy Ennio Morricone, aki a Sorstalanság zenéjét itt vezényelte. A 6-osban veszi fel lemezeit most is Havasi Balázs zongorista.
A campus építése kapcsán egyébként is újragondolás folyik éppen, a Bródy Sándor utca 15. alatti épület felújítására új pályázatot írtak ki, melyen olcsóbb megoldásokat keresnek. Január végére várhatók újabb hírek a tervekről.
A Magyar Rádió 6-os Stúdiója – Fotók: Bányay Géza
Nyitókép: A Magyar Rádió új 6-os stúdiójának akusztikai próbája 1935-ben. Háttal ül Dohnányi Ernő karmester és Békéssy György tervező. Forrá: Rádió és Televízió Újság / Fortepan
