Megalakult az új Fővárosi Közgyűlés

2024. október 05.

Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre

Nem tudtak megállapodni a főpolgármester jogköreiről, a szervezeti és működési szabályzatról (SZMSZ) és a főpolgármester-helyettesek személyéről sem a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén, ugyanakkor Karácsony Gergely is megszavazta a BKK-rendészet felállítását, amelyet a kampányban még hevesen támadott. Működésképes lesz így az új Fővárosi Közgyűlés?

Megalakult az új Fővárosi Közgyűlés, letették az esküjüket az új képviselők. Kivéve Kovács Gergelyt, az MKKP társelnökét, XII. kerületi polgármestert. Távolmaradásának okáról több verziót is hallottunk a párt jelenlévő tagjaitól és munkatársaitól.

Valójában már az új közgyűlés alakuló ülését megelőző hét is a Városháza utcában zajló hatalmi harcokról szólt. Először fordul elő ugyanis, hogy a megválasztott főpolgármester nem tudhatja maga mögött a Fővárosi Közgyűlés többségét. A Fidesz és a Tisza ugyanis tíz-tíz képviselőt küldhet a közgyűlésbe, míg a Karácsonyt indító DK-MSZP-Párbeszéd összesen hetet. A Vitézy-LMP lista és az MKKP három-három mandátumot szerzett. A többséghez 17 szavazat kell.

A háromfős DK-frakciót Szaniszló Sándor fogja vezetni, a Fideszét Szentkirályi Alexandra, az MKKP-ét Kovács Gergely, a Párbeszéd kétfős képviselőcsoportját Béres András, a VDBE-LMP lista képviselőiből alakult Podmaniczky Mozgalomét Vitézy Dávid, a Tisza Pártét pedig Ordas Eszter. Tüttő Kata egyedül képviseli az MSZP-t.

A legalább háromosztatú közgyűlés tehát úgy fest, hogy a Karácsonyt támogató baloldali pártok tömbje mindössze hét képviselővel bír, a kormányoldalé viszont tízzel, és összesen tizenhat képviselő ül a magát az előző, baloldali városvezetéssel és a kormányoldallal egyszerre szembenállóként meghatározó szereplők padsoraiban. A döntéshozatalhoz szükséges tizenhét fős többséggel azonban senki sem bír.

Igaz, a Fidesz kivételével ezek a tömbök sem egységesek. Nem tisztázott Karácsony és a Demokratikus Koalíció viszonya, hogy a korábbi kényszer- vagy érdekházasságuk köteléke mennyire lazul meg a DK gyengülésével.

Nem tudni azt sem, hogy az erősen kormánykritikus hangot megütő Vitézy Dávid frakciója mennyire fog együtt mozogni a Fidesszel, tekintve, hogy tavasszal akarva-akaratlanul (ennek eldöntése még várat magára) megkapta a Fidesz támogatását a főpolgármester-választáson.

A jövő zenéje, hogy a Tisza milyen mértékben fog egyetérteni elvi alapon a kormánypárti frakcióval bizonyos szakpolitikai kérdésekben, miközben az országos politika szintjén radikális ellenzékiség jellemzi. Magyar Péter ugyanis a porondra lépése óta többször hangsúlyozta, hogy nem az értékrendje, hanem a kormányhoz való viszonya változott meg. Kérdés, hogyan csapódik ez le mondjuk a budapesti olimpiarendezés támogatásának kérdésében, amelyről a karizmatikus pártvezető ellentétes álláspontokat is megfogalmazott a közelmúltban.

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt frakciójából a párton kívüli Baranyi Krisztina hozzáállását leginkább az jellemzi, hogy Karácsonnyal hajlandó együttműködni, a DK-val és az MSZP-vel azonban kevésbé. Kovács Gergely frakcióvezető ugyanakkor korábban hangsúlyozta fenntartásait a főpolgármesterrel szemben is, sőt – mint elárulta – Vitézy Dávidra szavazott tavasszal.

Se helyettesek, se SZMSZ

A hosszúra nyúlt, lényegében már hétfőn, a sajtóban való üzengetéssel kezdődő közgyűlés csak a két legfontosabb kérdésben nem tudott megegyezni. Majdnem minden másban szokatlan egyetértés mutatkozott. Még a BKK-rendészet felállítását is egyhangúan, azaz Karácsony igen szavazatával fogadták el, holott a főpolgármester a kampány idején erősen támadta az ötletért az őt kihívó Vitézy Dávidot. A szavazatát firtató újságírói kérdésre azt válaszolta az ülés után rögtönzött sajtótájékoztatóján, hogy elvi alapon sosem kifogásolta a javaslatot, mindössze annak kommunikációja háborította fel, mivel hajléktalanellenes hangulatkeltésnek tartotta.

Elnapolták viszont az SZMSZ, azaz a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló szavazást, amelyről már az alakuló gyűlés előtti napokban is heves vita folyt. (Ez határozza meg a közgyűlés működési kereteit.) A főpolgármesternek ugyanis példátlanul széles jogköre van jelenleg. Ezek egy részét még Tarlós István harcolta ki – például, hogy kinevezhesse a fővárosi cégek vezetőit –, másokat a covid és a háborús veszélyhelyzet során szerzett a főpolgármester, akinek igencsak jól jönnének ezek a jogosítványok, amikor nem tudhatja maga mögött a közgyűlés többségét.

Több jogkörét ugyanakkor már fel is ajánlotta, hogy visszaadja a közgyűlésnek és a bizottságoknak, Vitézy és a Tisza frakció szerint azonban a súlytalanabbakat, hiszen épp a cégvezetők – például a BKV vezetők – kinevezését és a közgyűlések közötti egyszemélyi döntések jogát tartaná meg, melyek csorbítják a közgyűlés beleszólását. Ráadásul ezek a többletjogok az elmúlt két ciklusban keletkeztek, 2014 előtt nem voltak a főpolgármester birtokában. Érthető tehát, hogy a listán, arányosan választott közgyűlés többsége a budapesti választók akaratának korlátozásától, a főváros kisebbségből történő vezetésétől tart abban az esetben, ha nem állítják vissza a főpolgármester és a közgyűlés közötti feladatmegosztás korábbi egyensúlyát.

A szavazás elnapolásához vezető jogértelmezési vita azon alakult ki, hogy Karácsony szerint a közgyűlés csak az általa benyújtott SZMSZ-javaslatról szavazhat, Vitézyék, a Tisza és a Fidesz szerint viszont szavazni kellett volna az általuk beadott módosító indítványokról is, nem csak azokról, amelyeket a főpolgármester befogadott. A közgyűlés végül úgy döntött, hogy kikérik a kormányhivatal jogértelmezését is, amely a következő rendes ülésre várhatóan megérkezik. A szavazás csúsztatását a Tisza, a Podmaniczky Mozgalom és a Fidesz szavazta meg. Nem szavazta meg a DK, a Párbeszéd és az MSZP. Tartózkodott az MKKP két jelen lévő képviselője.

Ugyanígy nem sikerült megállapodásra jutni a főpolgármester-helyettesek személyéről, ugyanis Karácsony egyet sem nevezett meg. Korábbi helyettesét, Kiss Ambrust viszont kimentette egy új pozícióba: Kiss ezentúl a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója lesz, ugyanazon jogkörökkel, mint eddig helyettesként.

Magyar a házban

Magyar Péter ugyan nem vette fel a mandátumát – helyette más fog részt venni a testület munkájában –, ennek ellenére megjelent az alakuló ülésen, ahol a Tisza frakció mögött foglalt helyet, érkezésekor és távozásakor felbolydítva a Városháza dísztermét.

A Tisza meghívásos sajtótájékoztatójára a frakció irodájában mi is bejutottunk. Magyar Péter az élő közvetítés előtt azzal viccelődött a megjelent újságírókkal, hogy talán érdekesebb lenne, ha a Szentkirályi Alexandra kedvéért felújított mosdót mutatná meg.

Amint azt a sajtótájékoztatón – melyen a frakció tagjait is bemutatták – elmondta: „Az első ülésen megdőlt Szentkirályi és Gyurcsány Ferenc jóslata, sem a Tisza–Fidesz, sem a Tisza–Karácsony nagykoalíció nem állt fel, és nem is fog felállni, ügyek mentén szavaztak a képviselők.”

Magyar újságírói kérdésre megismételte, hogy nem ajánlották Vitézy Dávidot főpolgármester-helyettesnek, de megerősítette azt is, hogy Kiss Ambrust nem fogják megszavazni, mivel ő és Tordai Csaba, Karácsony jogi tanácsadója testesítik meg azt az „óellenzéki világot”, amelyre nemet mondtak a budapestiek.

Magyar kritikával illette a közgyűlés hatékonyságát is: szerinte Kínában két atomerőművet építenek annyi idő alatt, amely alatt a közgyűlés nem tud döntést hozni. Erről – véleménye szerint – az tehet, hogy idő sincs elolvasni egy előterjesztést, mielőtt szavazni kéne róla, ezért annak értelmezése az ülésre tolódik. Ha ezt meg lehetne spórolni, olyan hatékony lehetne a közgyűlés, mint egy multinacionális vállalat – jelentette ki. Nem sokkal később viszont már arról beszélt, hogy fontosnak tartaná, hogy ne csak a főpolgármester, de képviselők is adhassanak be akár az ülésen módosító indítványt – és ez nyilvánvalóan ellent mond a korábban elmondottakkal.

Hogy a tapasztalatlan, ám láthatóan fegyelmezett, központi iránymutatás szerint dolgozó tiszás képviselők hogyan fognak részt venni a közgyűlés munkájában, tekintetük Budapesten lesz vagy az országos pártpolitikai csatározások terepeként tekintenek majd a fővárosi politikára, az továbbra is a most kezdődő ciklus egyik legfontosabb kérdése maradt. Ahogy az is, tud-e működni ez a közgyűlés vagy fel kell oszlatni.

Kapcsolódó cikkek

2026. augusztus 31.
130 évvel ezelőtt, 1896. augusztus 31-én adták át ünnepélyesen a budapesti Nagykörutat. A millennium évében elkészült, mintegy 4,5 kilométer hosszú, a Margit hídtól a Petőfi hídig tartó útvonal azóta is Budapest egyik meghatározó közlekedési és városképi tengelye.
2026. augusztus 31.
A belvárosi polgármesterekkel egyeztetett a MOHU a palackvisszaváltási rendszer átalakításáról. A magyarországi hulladékgazdálkodásban egyeduralkodó cég megváltoztatná a visszaváltott palackok után járó kifizetés módját.
2026. augusztus 31.
Működik egy fejlesztőközpont Józsefvárosban, a Százados úton, ahol pedagógusok és mentorok egy új, saját fejlesztésű módszertani oktatási programmal fejlesztik az óvodás és általános iskolás gyerekek logikus és kreatív gondolkodását, segítenek megtanulni tanulni, és felkészítik őket a digitális világra. A POD-IT Gyermek Akadémia lehet a jövő iskolája?

További cikkek

2026. augusztus 29.
Ingyenes online tanfolyammal, oktatóvideóval és gyakorlati segédlettel készítenék fel az oktatási intézmények dolgozóit a súlyos allergiás reakciók kezelésére.
2026. augusztus 29.
Két évvel a bezárása után ismét működési engedélyt kapott a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) iskolája. A 2026/27-es tanévben egyelőre csak első osztály indul.
2026. augusztus 27.
A kormány elfogadta a belső kerületi polgármesterek kezdeményezéseit, így belátható időn belül javulhat Budapest közbiztonsága – erről tájékoztatott Pikó András, Józsefváros polgármestere, aki azt is hangsúlyozza, hogy megnyugtató eredményeket kell felmutatni a rendőrséggel, mert ennek hiányában elveszik a közbizalom a szociális intézkedések végrehajtásához.

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.