A barbershop megnyitásának ötlete a Szépség Rezidencia Oktatóközpontból jött, melyet négy éve alapított Szilvási István a kozmetikus feleségével, Keresztesi Gyöngyivel, ahol többek közt barbereket, azaz borbélyokat is képeznek. A borbélyt az különbözteti meg a fodrásztól, hogy az utóbbi hajat is fest, a borbély legfeljebb szakállat, és ahhoz nem kellenek veszélyes vegyi anyagok.
Az oktatás gyakorlati része a szalonban zajlik, az elméletet interneten kapják meg a tanulók, akik a szorgalmuktól, a gyakorlástól és a kézügyességüktől függően 3-6 hónap alatt barberek, borbélyok lehetnek.
Bár egyre több hasonló üzlet nyílik Józsefvárosban is, Szilvási István úgy látja, egyre fontosabb az ápolt külső a hétköznapokban is, van igény a szolgáltatásra.
„Ismerek olyan pizzafutár fiút, aki azt vette észre,
ha ápolt a külseje, több borravalót kap.
Arról nem is beszélve, hogy csajozás szempontjából is jobb helyzetben van.”
Csütörtöktől szombatig akár este 10-11-ig is nyitva vannak, sokan ugranak be buli előtt, hogy ott majd frissen nyírt hajjal és szakállal jelenjenek meg. A VIII. kerület kellős közepén álló közösségi funkciót is ellátó borbélyüzletbe nem a magas társadalmi rétegekből jönnek a vendégek.
Szilvási István, Pisti
ismert figura a roma közösségben,
sokan adnak a szavára, nevelni is igyekszik a fiatalságot. Elbeszélget velük arról, hogyan kereshetnek legálisan pénzt, vagy miért érdemes kerülniük az alkohol- és droghasználatot. A környékbeli családok közt is híre ment ennek, nem véletlen, hogy az elmúlt fél évben hat józsefvárosi roma fiú is belevágott, hogy borbélynak tanuljon náluk, és vagy huszonöt környékbeli lány végezte el a műszempillás, műkörömépítő, kozmetikus tanfolyamokat.
Mindennek gazdasági hatása gyorsan meglátszódik a családok életében, relatíve jól lehet ezekkel a munkákkal keresni. Sokan járnak házhoz dolgozni, nem is kell szalont nyitniuk, de a náluk végzettek közül már vagy nyolcvanan nyitottak barberszalont országszerte, és olyan hetven műkörmös szalon is elindult. Mások pedig külföldön vágnak bele a bizniszbe, lassan már kétszáz helyen dolgoznak az iskolájuk tanítványai. Pedig nem hirdetik a képzéseket, ajánlják őket. Aki itt végez, az a Nemzeti Felnőttképzési Hivatal által kiállított hivatalos, akkreditált, sorszámmal ellátott tanúsítványt kap.
A 17 éves Báder Pali tavaly év végén végzett, és már itt dolgozik a szalonban. Azért őt választotta Szilvási, mert intelligens fiúnak tartja, aki olyan muzsikus családból jött, ahol nagy értéke van a tisztességnek és a tiszteletnek. Ehhez jön hozzá Pali személyisége is,
a barberkedésnek ugyanis az emberekkel való kommunikáció is része.
A másik roma fiú Horváth Laci, ő már leérettségizett. Kicsit bohémabb, de nagyobb a vendégköre, mert humoros és jószívű. Őt épp Pali ajánlotta be, és itt ragadt, mert jól érezte magát, jól dolgozik, a vendégek pedig elégedettek, és ez a legfontosabb. Ottjártunkkor kezdett az arab Hásim, aki negyedik generációs borbély, már a dédapja is ezt a szakmát űzte.
Mostanra sok nem roma vendég is jár ide, mert Szilvási szerint a cigány fodrászok jobban értik a stílust és a divatot. A roma és nem roma magyarok mellett jönnek vendégmunkások, filippínók, feketék, pakisztániak, arabok is.
Miközben szól a zene, István mesél a terveikről is. A hátsó részben hamarosan tetoválószalont nyitnak, és a tanfolyamjaikat is egyre több helyre viszik el. Jelen vannak Nyíregyházán, Tapolcán, Szigetszentmiklóson, Esztergomban, de Bécsben is, mert már nem tudnak elég gyakorlati helyet biztosítani a tanulni vágyóknak. Ezért megállapodást kötött olyan jó barberekkel, akik képesek a tananyagot jó minőségben átadni.
Végzett már náluk hatgyerekes családapa, gyári munkás, 16 éves srác,
mindenféle élethelyzetekből jönnek tanulók, nemcsak romák,
bár ők vannak többségben. Olyanok, akik dolgozni akarnak, üzletet akarnak, tisztességes, becsületes életre vágynak, a romák döntő többsége pedig ilyen. „A borbélykodás egy örökösen pénzt hozó szakma, ami nem fog kihalni – mindig lesz igény szakáll- és hajvágásra, a világ pedig igényesedik.”
Fotók: Huszár Boglárka
