Powered by RedCircle
A kávéház a legfőbb információs forrás volt a tizenkilencedik században és a huszadik század elején, mondja Saly Noémi történész, vagyis aki nem járt oda, az kimaradt.
„Nem menni kávéházba olyan volt, mintha te most két napig nem nyitnád ki a »vészbúkot«”,
fejtegeti Noémi, akit az Én Pestem című könyve kapcsán hívtunk meg a műsorba. Emellett, akár csak a közösségi médiában, ahol mindenki több csoportnak tagja egyszerre, a régi Pesten is fontos volt több kávéházba betérni egy nap alatt, mert különböző fajta hírekhez lehetett jutni.
„A régi ember sokkal kevésbé volt vevő a fake newsra, mint a mai”,
jobban és biztosabban tudta ellenőrizni a hírek valódiságát, állítja a történész.
A kávéházi élet akkor változott meg jelentősen, amikor a nők is nagy számban feltűntek az asztaloknál és a teraszokon. Ezt onnan is lehetett látni, hogy az 1880-as években számos cinikus, ironikus cikk jelent meg férfiak tollából, akik vicces, felháborító jelenetekben ábrázolták a kávéházakat elöntő asszonyokat és gyerekeket, és úgy mutatták be őket, mint akik lehetetlenné teszik a férfiak „becsületes, egyszerű életét”.
Mindeközben Józsefváros is bővelkedett olyan helyekben, amelyeket érdemes volt meglátogatni, így például a Miénket, amely képzőművészek találkahelye volt a Baross utcában, vagy a Baross kávéházat, ahol Kosztolányi és Csáth állomásozott és hozta létre a „Balszélfogó” asztalt.
A Csakugyan legújabb adásában Saly Noémi elmondja,
- milyen változásokat hozott a kávéházi életben a 48-as forradalom, és milyen szomorú következményei voltak az eseményeknek a Pilvax kávéházra nézve;
- miért nem jártak a nők sosem egyedül kávéházba;
- milyen elképesztő fizikai munkát jelentett a tizenkilencedik században egy háztartás ellátása, és miért volt gyakorlatilag lehetetlen egyedül csinálni;
- miért szúrt szemet az angol utazónak a Magyarországon tapasztalható, számára példátlannak tűnő „kávéházi demokrácia”;
- hogyan lett a paprika a magyar konyha alapfűszere, és mi köze ennek a maláriához;
- Józsefváros hogyan tett a vásározók kedvére, és hogyan használta fel ezt a piacot a maga javára;
- mi volt Glück Frigyes szerepe a Pannonia szálló létrehozásában és a magyar vendéglátás fejlesztésében;
- mit jelentett a színészvásár, és hogyan kötődik ez a kerülethez.
Ha tetszett az adás, iratkozzon fel csatornánkra, hogy mindig értesüljön a következő beszélgetésről! Megteheti a Spotifyon, az Apple Podcasts felületén vagy éppen a YouTube-on is.
Saly Noémi az Én Pestem című könyvét az Ab Ovo Kiadó jelentette meg 2024 decemberében. A szerzővel korábban is beszélgettünk a Csakugyanban Krúdy Gyuláról és korának Budapestjéről.
Még korábban a 8 és fél óra című podcastunkban a kávéházak és a demokrácia kapcsolatát firtattuk.
Glück Frigyesről bővebben is beszélt nekünk annak idején Saly Noémi:
Fotók: Huszár Boglárka
