A Csakugyanban Bendl Vera és Saly Noémi beszélgetett. Visszarepülünk az időben a XX. század elejére, a kávéházak és kávékimérések világába, ide pedig a téma legavatottabb szakértője kalauzol el minket, akit novemberben a főváros díszpolgárává választottak.
Díszpolgár lett Saly Noémi Budapest-történész, aki szerkesztőségünk vendégeként több ízben mesélt olvasóinknak és hallgatóinknak is, Józsefvárosról és múltjáról, a kávéházi kultúráról.
Egykor Mikszáth, Kosztolányi, Móricz, Babits itta a reggeli kávéját a József körút 45. számú aljában működő Baross kávéházban, méghozzá a bejárattól balra eső asztalnál, amely saját nevet is kapott - egy pezsgő szellemi műhely mégiscsak saját nevet érdemel. Még akkor is, ha valójában csak egy asztal egy kávéházban.
„Rendes asszony nem jár kávéházba”, mondták a férfiak az 1880-as években, annyira zavarta őket, hogy a nők már nem maradtak otthon, Józsefváros pedig a vásározók helyévé vált – Saly Noémi mesél a Csakugyanban.
Krúdy Gyula és Józsefváros, a kocsmák, a kávéházak, lányok, kis és nagy szerelmek, kurtizánok, polgárasszonyok, elhagyott kedvesek, viszonzott, szomorú csókok, Gyöngytyúk utca és Balaton kávéház. Itt a nagy Krúdy-podcast.
Krúdy Gyula és Józsefváros, a kocsmák, a kávéházak, lányok, kis és nagy szerelmek, kurtizánok, polgárasszonyok, elhagyott kedvesek, viszonzott, szomorú csókok, Gyöngytyúk utca és Balaton kávéház. Itt a nagy Krúdy-podcast.
Best of 2023 – podcastok. A ma visszaidézett, podcastunk gyakorlatilag egy kultúrtörténeti stand-up előadás. Saly Noémi úgy beszél az egykor dicsőséges, majd kalandos utakon a mai állapotokig eljutó pesti kávéházkultúráról, hogy a térdünket csapkodjuk a röhögéstől.
1896-ra a csúcsra járt Budapesten a kávés helyek száma, tulajdonosaik sokszor egymással versengve alakították ki a műintézményeket, aztán gyakran nagyon hamar tönkre is mentek. A kávéházi kultúra a reformkortól fejlődött, és a gazdasági hullámvölgyek és történelmi tragédiák után az egypárti hatalomátvétel és az államosítás végezte ki. Saly Noémi Budapest-történésszel idéztük fel a fővárosi kávéház-történelmet, benne számos józsefvárosi alakkal és hellyel.
Józsefváros hírességei között van felsorolva Glück Frigyes, de a szűkszavú megemlékezés annál többet, hogy szállodaiparos, várospolitikus, műgyűjtő, mecénás volt, nem mond. Emlékét a kerületben nem őrzi semmi, pedig a kortársak feljegyzései szerint nagyszerű ember volt, aki nagyon sokat tett a józsefvárosi szegényekért. Az urizálás helyett inkább jótékonykodott.