Csakugyan

csakugyan116
2026. február 15.

A szegénységben nincs tervezés – cigányokról és svábokról Pletser Ágival

A Tisza roma stratégiája egyelőre nagyon sok kérdést vet föl, mondja a szakértő.

Powered by RedCircle

„Svábnak lenni pontosan ugyanolyan rossz, mint cigánynak”, mondja Pletser Ági tapasztalati szakértő, a Taléta Interkulturális Központ és Inkubátorház egyik alapítója, a gyermekszegénység szakértője a Csakugyan legújabb adásában, amikor a származásáról beszél. Édesapja sváb származású, édesanyja cigány, és úgy véli, mindkét közösség nagyon zárt. „A svábok között cigány voltam, a cigányok között sváb. A sváboktól a munka kötelességét tanultam meg, a cigányoktól pedig a családi összetartozást, az érzelmek azonnali megélését, ami a svábokra annyira nem jellemző. Tőlük viszont megtanultam, hogyan tudok beilleszkedni az intézményrendszerbe.”

Pletser Ági 2004-ben került ismeretségbe Ferge Zsuzsával, a szegénység működőképes definíciójáról így nyilatkozik:

„Sokat gondolkoztam azon, hogy a szegénységben mi a közös országhatártól függetlenül, és arra jutottam, hogy a tervezés hiánya.

Egy mélyszegénységben élő a napot akarja túlélni, nem gondol a jövőre, nem érdekli, hogy a gyerek hányast hoz az iskolából, mert még a hónap végét sem látja, arról meg fogalma sincs, hogy az általános iskola után középiskola, utána meg egyetem van.”

Pletser Ági

Ági önmagát hangsúlyosan tapasztalati szakértőnek tartja, aki felnevelt négy gyereket egyedül, szegénységben élt, és ezzel a tapasztalattal is tud segíteni a szegénységben élő anyáknak.

„A gyermekszegénységről nincsenek valódi statisztikák”, mondja. „A civil szervezeteket bezárták, akik mérték volna, nem tudjuk a pontos mértékét. Azt viszont tudjuk, hogy minőségi éhezésben vannak a gyerekek: nem kapják meg a megfelelő tápanyagot, így nem fejlődnek megfelelően, ehhez társul, hogy nincs megfelelő oktatás. A gyerekek el vannak hízva, mert túl sok szénhidrátot esznek, a szüleik csak ezt tudják megvenni nekik.” 

A tapasztalati szakértő nehezményezi, hogy véleménye szerint „nincs szociális szakma per pillanat. Szociális rendőrség van. Követelünk a szegényektől, számon kérünk, és ha nem látjuk az elvárt tetteket, akkor nem segítünk.”

Lázár János elhíresült mondatáról beszélve pedig, ami a cigányok és a vécétakarítás összefüggéséről szól, felemeli a hangját:

„Az, amit Lázár János mondott, vállalhatatlan. Nem cigányként éreztem ezt degradálónak, hanem magyar állampolgárként.

Tudja, miről beszél ez az ember? Az, hogy ő járhatott egyetemre, és közgazdász lehetett, annak köszönheti, hogy az én anyám felépítette ezt az országot, hogy segédmunkás volt az építkezésen, hogy a nagyanyám felnevelt 8 gyereket, közülük asztalos és burkoló is lett. Sokkal többet tettek le a cigányok, mint gondolná, csak nem látszik. Erre ez az ember ezt meri mondani? Lenézi nemcsak a cigányokat, hanem minden olyan embert, aki nem értelmiségi, hanem kétkezi munkát végez. És itt nemcsak a cigányokról van szó, hanem a földesúri gőgről. Hála istennek, azt éreztem, hogy a többségi társadalom kiállt a cigányok mellett, de azon is gondolkodtam, mennyire vagyok én szakemberként hibás abban, hogy idáig fajult a helyzet a rendszerváltás óta”, mondja nagy hévvel Ági a Csakugyanban. „Mindenkinek van helye a többségi társadalomban – kivéve talán Lázár Jánost”, teszi hozzá.

A Tisza romastratégiáját kétségekkel fogadja a tapasztalati szakértő: „Nagyon pozitív dolgok vannak benne, de kicsit lufinak érzem. Hol vannak az érintettek? Hol vannak a cigányok? Hol vannak ők megkérdezve? Az összefüggésekre is rá kéne nézni, például hogy a feltételeket hogyan fogják biztosítani, miből, mi lesz az a közös nyelv, amin kommunikálni tudnak, de a legfontosabb még mindig, hogy hol vannak a roma emberek? Nem látom, hogy leírnák, hogy roma szakembereket alkalmaznának vagy felkértek volna ezeknek a kidolgozására.” 

Az adásból kiderül még, 

  • hogyan jutott el Brüsszelbe, és találta ki a szegénység definícióját;
  • miért fontos tapasztalati szakértőnek lenni és őket bevonni a döntéshozatalba;
  • hogyan vette rá Ági a kárpátaljai cigány gyerekeket, hogy reggel kilenckor megjelenjenek a Taléta Inkubátorházban;
  • hogy került két közép-afrikai kisgyerek is a kárpátaljai cigány menekültek tanodájába, és hogyan énekelték a többiekkel a cigány himnuszt;
  • mit szóltak a zugligeti anyukák a kárpátaljai cigány gyerekek feltűnésekor a játszótéren;
  • mit gondol Pletser Ági a szegregátumokról, miért van minden porcikájával ellene.

Bendl Vera

Ha tetszett az adás, iratkozzon fel csatornáinkra, hogy mindig értesüljön a legújabb beszélgetésekről. Podcastjainkat megtalálja az alábbi platformokon, válassza azt, amelyiket hallgatni szokta: Spotify / Apple / YouTube

Fotó: Mile Máté

Kapcsolódó cikkek

2026. augusztus 22.
Talán nem volt annyira izgalmas, amikor a nagymama még kovászolásnak és savanyításnak hívta, ma már azonban egészen más a fermentálás megítélése. A régi-új gasztrotrend az alkoholos italok kihívója lehet.
2026. augusztus 21.
Augusztus 27-én ismét közös sétával nyitják meg az új nevelési évet a józsefvárosi óvodások, szüleik és pedagógusaik. A Kálvária téren 16.30-tól az Adj egy pacsit! együttes ad koncertet, a programhoz pedig idén először a kerületi bölcsődék is csatlakoznak.
2026. augusztus 21.
Összesen 513 szülő vett részt a józsefvárosi óvodákról készült idei elégedettségmérésben. A válaszadók 93,7 százaléka másoknak is ajánlaná azt az intézményt, ahová a gyermeke jár.

További cikkek

2026. augusztus 22.
Talán nem volt annyira izgalmas, amikor a nagymama még kovászolásnak és savanyításnak hívta, ma már azonban egészen más a fermentálás megítélése. A régi-új gasztrotrend az alkoholos italok kihívója lehet.
2026. augusztus 20.
Idén Budapesten az eddigi években megszokottól egészen eltérő esti látványosságra kell készülni, amiben nem is a tűzijáték játssza a főszerepet.
2026. augusztus 20.
Idén minitűzijáték lesz az előző évek költségének töredékéből. De mit gondol erről az utca embere?

Weboldalunk a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ.