A Vajda Péter utca 33. alatt a nyitrai eredetű Fiumei Virág Kft. épít társasházat, aminek különlegessége, hogy a közismert vasbeton templomtorony is része a koncepciónak.

A váratlan bontásról Rádai Dániel adott hírt december 12-én, „a helyzet az önkormányzatot is váratlanul és hidegzuhanyként érte”, írta a Facebookon.

Beszéltünk Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakértővel, akit a helyi védettség mibenlétéről kérdeztünk.

A Vajda Péter utcai torony ugyanis nem műemlék – a 2009-ben megkapott műemléki jelentőségű terület besorolást az állami hatóság megszüntette –, de 2023-tól egyedi helyi védettséget élvez.

Bátonyi Péter azt mondta, létezik egy zavar a védettségi besorolásban. „A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény összekeverte a helyi védettséget a műemlékivel, így most senki nem tudja igazán, ki miért felel.” A helyi védettség önkormányzati hatáskör, és nemcsak műemléket, hanem helyi védettségű épületet sem lehet lebontani. „De míg a műemlékek esetén ez tetemes bírságot, illetve büntetőeljárást von vagy inkább vonna maga után – mert jó 10 éve bírságokat nem igen szabnak ki a kormányhivatalok, büntetőeljárás lefolytatásáról, elmarasztaló ítéletről sincs tudomásom –, a helyi védelem esetében nem ennyire szigorúak az előírások.”

A beruházó már decemberben jelezte, hogy újjáépíti a tornyot, azonban ennek jelei még nem látszanak.

Ennek oka lehet, mondta Bátonyi Péter, hogy az újjáépítéshez terveztetni és engedélyeztetni kell, méghozzá, ha ilyen terv az eredeti tervanyagban nem szerepelt, külön folyamatként. „Azt viszont fontos leszögezni, hogy az újjáépítés mit sem változtat azon, hogy az eredeti elpusztult. Sem a műemléki, sem a helyi védelem nem a kópiagyártásra irányul. Az ilyen húzások, hogy beruházó egyszer csak lebont valamit, majd szánja-bánja bűneit és odadob valami morzsát, eléggé elharapództak, főleg, mert bírságolás híján nincs visszatartó erő. Egyre szemtelenebbek lesznek, és ennek már ennél sokkal komolyabb értékek (pl. az Agrárminisztérium épülete) esetén is látszik a következménye.”

A Bátonyi Péter által elmondottakat erősítette meg Perényi László, Józsefváros főépítésze is, azonban jelezte, nagyon is szigorúan kezelték az ügyet. Az építtetővel már tavaly ősszel egyeztettek a torony sorsáról. A helyszínen Perényi László is látta, hogy a torony nagyon rossz állapotban van, „alig értek hozzá, és porlott szét a beton, szét volt ázva, szét volt fagyva”. Az építtető statikai szakvéleményt készíttetett, ami megállapította az életveszélyes helyzetet, ez esetben jogos indoka van a visszabontásnak.

Amire azonban nem számítottak, hogy az építtető minden előzetes értesítés nélkül lát neki a bontásnak. Ez megdöbbenést váltott ki, mert „amikor nekünk bemutatták a szakvéleményt, nem tudták még megmondani, hogy mikor és mit akarnak tenni”. Perényi Lászlóék arra számítottak, hogy a megbeszéltek alapján két héttel a bontás előtt szólnak, „egy telefon vagy e-mail elég lett volna, utólag belátták, hogy igazunk volt”.

Az ügy azonban végül jó fordulatot vett, és ez az önkormányzat szigorú hozzáállásán is múlott. „A beruházónak előírtuk, hogy vissza kell építeni a tornyot, méghozzá Lux Kálmán eredeti tervei alapján, az eredeti technológiával, statikailag megerősítve. Az eredeti tetőcsúcs is visszakerül, és a belső részt is használhatóvá teszik. Ők sem akarták lebontani a tornyot, minél többet meg akartak belőle tartani, most azonban olyan lesz, mint újkorában”, mondta Perényi László.

A beruházónak a bontás után pár nappal írtunk egy sor kérdést, amire jó egy hónappal később adtak választ:

„A Vajda Péter utcában álló torony nemcsak építészeti elem, hanem a környék egyik meghatározó, történeti értékkel bíró jelképe. Fejlesztőként és beruházóként tisztában vagyunk azzal a felelősséggel, amely egy ilyen jelentőségű építmény megőrzésével jár. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy a nyilvánosság számára részletesen és átlátható módon bemutassuk a torony jelenlegi állapotát, a megtett lépéseket, valamint a jövőbeli terveinket.”

Ha tudtak a torony rossz statikai állapotáról, miért nem tettek lépést a megerősítésére bontás helyett?

„A torony állapotát a projekt előkészítési szakaszában több szakág – statikus, építész és műemléki szakértők – bevonásával vizsgáltuk. Ezek a vizsgálatok egyértelműen megállapították, hogy a torony szerkezeti állapota az évek során jelentősen romlott. A belső szerkezeti elemek, a falazat és az alapozás olyan mértékű károsodást szenvedett, amely már nem tette lehetővé az egyszerű megerősítést.

 Fontos hangsúlyozni: a bontás nem elsődleges cél volt, hanem kényszerű műszaki döntés. A szakértői vélemények alapján a torony egyes részei közvetlen életveszélyt jelentettek, nemcsak az építkezésen dolgozókra, hanem a környéken közlekedő lakosokra is. Ebben a helyzetben a felelős döntés kizárólag az volt, hogy a legveszélyesebb szerkezeti elemeket elbontjuk.

A statikai vizsgálatok során egyértelművé vált, hogy a torony állapota nem tette lehetővé a részleges megerősítést bontás nélkül. A rejtett szerkezeti hibák, az anyagfáradás és az időjárás okozta károk olyan mértékűek voltak, hogy a megerősítés önmagában nem garantálta volna a biztonságot. A bontás tehát nem alternatívája, hanem előfeltétele a későbbi, biztonságos helyreállításnak.”

Miért lett hirtelen szeptemberben életveszélyes a torony, ami eddig nem igényelt azonnali beavatkozást?

„A torony állapotromlása nem egyik napról a másikra következett be. Azonban az utolsó vizsgálatok során olyan új repedések és elmozdulások jelentek meg, amelyek már az azonnali beavatkozás szükségességét jelezték. A statikus szakértők egyhangú véleménye szerint a további halogatás felelőtlen lett volna.”


Milyen műemléki adatfelvétel előzte meg a bontást, hogy a visszaépítése korhű lehessen?

„A bontást részletes műemléki adatfelvétel előzte meg. Ennek keretében: fotódokumentáció, felmérési rajzok, anyagvizsgálatok 
készültek annak érdekében, hogy a torony eredeti formájában és megjelenésében legyen helyreállítható.”

Készültek-e tervek a helyreállításra, vagy csak a bontás után kezdenek hozzá?

„A helyreállítás nem utólagos gondolat. A bontással párhuzamosan és azt megelőzően is készültek tervek arra vonatkozóan, hogyan lehet a tornyot megerősített statikai szerkezettel, de eredeti arányait és részleteit megtartva újjáépíteni. Célunk az, hogy a torony ismét a Vajda Péter utca panorámájának meghatározó eleme legyen.”

Ha helyreállítják immár megerősített statikával, terveznek-e valami funkciót vinni a toronyba (kiállítás, a belső megtekintése, kilátás a toronyból stb.)?

„A tervezett funkciókkal kapcsolatos döntések a torony helyreállítását követően, a projekt további ütemezésével összhangban születnek meg.”

Mi az oka annak, hogy egy ilyen közismert és számon tartott műemlék esetén nem beszéltek a torony veszélyes helyzetéről, nem tájékoztatták a közvéleményt még a bontás megkezdése előtt sem?

„Megértjük azokat az észrevételeket, amelyek szerint a torony állapotáról korábban részletesebb tájékoztatás is történhetett volna. A döntéshozatal időszakában azonban elsődleges szempont volt az azonnali veszély elhárítása. A jövőben törekszünk arra, hogy hasonló helyzetekben szélesebb körű és előzetes kommunikációval tájékoztassuk a közvéleményt.

Fejlesztőként tiszteletben tartjuk a torony történelmi és városképi értékét. Meggyőződésünk, hogy a most meghozott, nehéz döntések hosszú távon azt szolgálják, hogy ez az építészeti érték biztonságosan és hitelesen fennmaradjon, és a jövő generációi számára is látható és értelmezhető maradjon.”

Fotók: Huszár Boglárka