Kitörlődnek a nem is oly régi, száz évvel korábbi, nagy jelentőségű kulturális események, amelyek követendő például szolgálhatnának. Valahol érthető is a felejtés, hiszen az elmúlt száz esztendőre rányomta a bélyegét a világégés, az 56-os forradalom utáni traumák feldolgozása, a gyász, a folyamatos kirekesztéssel, társadalmon kívüliséggel való megküzdés.
Fontos a nem roma kutatók munkája is, nélkülük szegényebb volna a történelmi tudásunk. Hajnáczky Tamásnak köszönhetjük a Bura testvérek, Sándor és Károly nevéhez kötődő Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete (MCOE) tevékenységének feltárását. A testvérpárnak számtalan leszármazottja van, sokan közülük itt élnek a kerületben, mégis alig kaphattunk róluk információt, az MCOE-ről pedig semmit sem.
Bura Károly és Bura Sándor, illetve nemzedékük szakmai alapon szerveződtek. A cigányzenészek utánpótlására megalapították a Bihari János Zeneiskolát, az idős cigányok megsegítésére nyugdíjalapot hoztak létre. Jótékonysági koncertet szerveztek 1930. május 28-ára az Üllői úti Fradi-stadionban, több mint 10 ezres közönség előtt. Radics Béla síremlékére és a zeneiskola támogatására gyűjtöttek az MCOE nevében. Radics Béla, a kor népszerű cigányprímása 1930. február 21-én halt meg, és májusra már sikerült beszervezni a koncertre mintegy ezer muzsikust. A síremlékre a Radics Bélát ábrázoló egész alakos szobor került, melyet 1932-ben állítottak fel a Kerepesi úti temetőben.
Számon tartották, hogy mikor érkeztek a cigányok első csoportjai Magyarországra. A cigányok magyarországi letelepedésének ötszáz éves jubileumi ünnepségét 1937-ben szervezték meg. Bura Sándor felhívást intézett a cigányzenészekhez és a szervezet helyi csoportjaihoz, hogy május 6-án, áldozócsütörtökön egyszerre adjanak térzenét a városok, községek főterén az egész országban. A mai kor muzsikusainak nem jutott eszébe a 600. évfordulót megünnepelni (a 2020-as évek elején lett volna aktuális), talán nem is tudnak róla. Tavaly szó esett erről a Cigány Büszkeség Napján, de sokan nem értesültek az évfordulóról.
Bura Sándor nevéhez kötődik a „gypsiológiai világkongresszus” létrehozásának terve is, 50 országból hívtak volna előadókat. Az esemény végül elmaradt, az I. Roma Világkongresszusra 1971-ben került sor, erre 23 országból érkeztek küldöttek. Bura Károly a végrendeletében meghagyta, hogy lakásából cigány múzeum legyen, ez azóta is várat magára. A Roma Parlament a ház földszintjén (Kőfaragó utca 5.) 2021-ben lehetőséget kapott egy képzőművészeti galéria létrehozására, de az nem múzeum, hanem a Bura Károly Galéria.
Ma, amikor nagy bajban vannak a kávéházi muzsikusok és a más műfajt játszó zenészek – komolyzenészek, jazz-zenészek –, nem látszik, hogy képesek lennének hasonló összefogásra a saját érdekükben. Egy muzsikusnak mindene a muzsika és a hangszere. De ezt felváltotta a biztonsági őri egyenruha, a taxi volánja, holott gyermekkoruktól kezdve tanultak, és a tanulást felnőtt korukban sem hagyják abba. Akkor sem, ha már nem aktív zenészek, mert a hangszerük nélkül nem tudnak meglenni.
Az MCOE nem kizárólag önös érdekeiért emelt szót, hanem a trianoni traumát elszenvedő Magyarországért is. Részük volt a magyar nemzeti eszme megerősítésében. Mi, romák mindig hangoztatjuk, hogy ugyanannyira vagyunk magyarok, mint cigányok. Nem csupán a mi érdekünk a rendkívül nehéz gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetben lévő cigányság gondjaira megoldást találni. De eszközök nélkül nem megy. Eszközök akkor lehetnének, ha demonstrálni tudnánk az egységben rejlő hatalmas erőt. Ha az egységet politikai manőverekkel nem lehetne megbontani. Ez volna a romák és hazánk elsődleges érdeke, de ma nem vagyunk képesek összefogni. Nem vagyunk képesek jobb- és baloldaltól befolyásmentesen, mindenekelőtt csakis cigányként létezni.
