A fél év múlva tartandó országgyűlési választásokra hangoló korai kampánytól és az utcán dudáló taxisoktól volt hangos a Városház utca a Fővárosi Közgyűlés szeptemberi rendes ülésének ideje alatt. Békét és egyetértést csak a cigányzenészek fellépése csempészett a terembe. Szóba került a budapesti lakhatási válság, elfogadták azt a jelentést, amely szerint Budapest hamarosan csődbe megy, döntöttek a rákosrendezői tervpályázatról.

Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés, hogy a II. János Pál pápa tér több forrást kapjon fenntartásra. Emellett a főváros besegít a közbiztonság és a köztisztaság javításába, és bővülni fog az Erkel Színház melletti zöld terület is. Furcsa módon az ügyet támogató Kétfarkú Kutya Párt fővárosi frakciójából nem mindenki szavazta meg a kezdeményezést.

Esetünkben, a romáknál nemrég óta beszélhetünk írásbeliségről. Kívülállók feljegyzéseiből, törvényekből és egyéb dokumentumokból következtethetünk a múltunkra, ráadásul a feldolgozott adatokat legtöbbször nem a romák szemszögéből tárják elénk. Míg a roma kutatóknak nem adatik meg az intézményi háttér, ami másoknak biztosított.

Best of 2023 – top 5 zenei cikk. Ha Józsefváros, akkor legfőképpen zene, lett légyen az dzsessz, kávéházi és/vagy autentikus cigányzene, avagy hiphop. A legmuzikálisabb kerület idén is számos örömteli fejleménnyel szolgált a fogékony nagyérdemű hallójáratainak, következzen hát egy visszatekintés az évre – természetesen a teljesség igénye nélkül.

Egy vígjáték, egy koncert és egy film a tárgya a lap nyomtatott változatában is megjelent kis kritikánknak.

Elkészült a Radics-film, teljesen feleslegesen, ráadásul emiatt, ezek után valószínűleg egy jó ideig senki nem akar majd mozit forgatni a tragikus sorsú gitárosról – pedig tehetséges kezekben akár egy komoly, megrázó alkotás is készülhetne életéről, a 60-as, 70-es évek fojtogató közegéről, a Kádár-kor mindent koszos szürkére festő hétköznapjairól.

Magyarhonban a cigányok első csoportjai a 15. században jelentek meg. Már Mátyás király igényt tartott a szolgálataikra, és 1487-ben menlevelet is adományozott számukra. Mesék is őrzik a cigányok és Mátyás király találkozását, mint a Névnapi jóslat című magyar és a Mátyás király meg a szállásadó cigányok cigány népmese. Ez a hatszáz éves együttélés, közös történelmi sors vajon mennyire látható az ország közterein? A Tom Lantos Intézet megbízásából ennek járt utána három kutató: Bogdán Péter, Molnár István Gábor és a néhai Setét Jenő.