Idén télen elkezdtünk gondolkodni azon, milyen tartalmakat szeretnénk a választásra, és kitaláltuk, hogy egy komplexebb, nyomozósabb videós portrét csinálunk majd a 6-os és 1-es oevk legesélyesebb jelöltjeiről. Február 12-én megjelent az első ilyen videónk Sára Botondról, amely szándékaink szerint bemutatta és értelmezte eddigi politikusi pályafutását.
Fideszes panasz
Február 15-én a Fidesz kifogással élt a videó miatt a budapesti 1-es országos egyéni választókerületi bizottsághoz (OEVB) – azért ehhez, mert lapunk kiadója, a kerületi JKN Zrt. székelye ide van bejegyezve –, mégpedig azért, mert megítélésük szerint lapunk mint közszolgálati médium nem alkalmas a kiegyensúlyozott és hiteles tájékoztatásra. Ugyanis szerintük egyoldalúan és egyértelműen negatív színben tüntettük fel Sára Botondot a videóban, és azt sugalltuk, hogy Sára Botond olyan jelölt, akire nem érdemes szavazni. Emellett a Fidesz panasza azt is tartalmazta, hogy feladtuk semleges pozíciónkat, és nyíltan Jámbor András, az Egységben Magyarországért jelöltje mellett kampányoltunk.
A Fidesz szerint sérült az esélyegyenlőség a jelöltek és szervezeteik között, és megsértettük azt a rendelkezést is a választási törvényben, amely szerint az önkormányzati szerveknek tartózkodniuk kell attól, hogy beavatkozzanak a pártok versengésébe.
Ezért kérte, hogy az OEVB állapítsa meg a jogsértést, kötelezze lapunkat a határozat rendelkező részének „a jogsértő közléshez hasonló módon való közzétételére”, és a szándékos jogszabálysértés miatt a maximális bírságot szabja ki.
Az OEVB minden pontban igazat adott a kifogástevőnek, és 800 ezer forintos bírságot szabott ki, valamint eltiltotta lapunkat a további jogszabálysértéstől.
Azt írta indoklásában, hogy amennyiben bemutatjuk a jelölteket, azt a jóhiszeműség és tisztesség elve alapján, a semlegesség elvét figyelembe véve, az esélyegyenlőség biztosításával lehet megtenni, „mert csak így lesz rendeltetésszerű az önkormányzat és az önkormányzati sajtó működése”.
Elutasított fellebbezés
A hozzánk pénteken eljutott határozat vasárnap délután 4-ig szabott határidőt a fellebbezésre. A fellebbezést készítő ügyvéd tanácsára az egyik 6-os oevk-ban élő választópolgár – egyben kollégánk – nevében adtuk be a fellebbezést.
Fellebbezésünkben többek közt leírtuk, az OEVB határozatának indoklásában tartalmaznia kell a megállapított tényállást, az annak alapján elfogadott bizonyítékokat, a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket – de a határozat ezek közül semmit nem tartalmazott.
A videó nem tett olyan állítást, hogy Sára Botond bukott politikus lenne, és nem derül ki, hogy az OEVB ezt a következtetést miből vonta le. Az viszont elhangzott a videóban, hogy a kerület komoly fejlődésen ment át Sára polgármestersége alatt nagy volumenű beruházásokkal. Az indoklásban olvasható, hogy az önkormányzat állami útfelújítási pályázatokon elért sikertelenségéért Sára Botondot tettük felelőssé, holott ilyen nem hangzik el a videóban.
A fellebbezésben az olvasható, a műsorszám Jámbor András mellett kampányol, ténybeli alap és indoklás nélkül – pedig Jámborral kapcsolatban semmilyen állásfoglalást nem tartalmazott a videó. Nem tartalmazza az indoklás azt sem, hogy hányan látták a videót, holott ennek a szankciószabás szempontjából lett volna jelentősége – a csatolt képernyőképen látszik, hogy a határozat meghozatala után két nappal a Youtube-videón délután 2-kor 104 megtekintés volt.
És azt sem vette figyelembe a határozat, hogy a videó egy sorozat első része volt – azóta kijött a második, Jámbor Andrást bemutató epizód –, vagyis nem tudhatta, hogy hogyan mutatjuk be a többi jelöltet. (Egyébként még két portrévideót fogunk közölni, az OEVB határozatának megállapításait szem előtt tartva.) A fellebbezés kérte a határozat hatályon kívül helyezését.
A fellebbezést a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) bírálta el, pontosabban azt a döntést hozta, hogy a fellebbezés nem alkalmas érdemi vizsgálatra, mert, hivatkozván az Alkotmánybíróság és a Kúria vonatkozó döntéseire, a választópolgár érintettsége nem elég alapos, erre hivatkozni nem lehet – az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie, olvasható a Kúria Kvk. VI.38.250/2019/4-es számú határozatában. A magánszemélyek érintettségéhez közvetlen jogsérelem szükséges, de ez a választási jogsértések általában elvont érdeksérelmet, közvetlen érintettséget tudnak csak igazolni, ez pedig kevés a Kúria által megkövetelt szinthez. Így tehát az NVB érdemi vizsgálat nélkül utasította el a fellebbezésünket.
800 ezer vs. 40 ezer
Maradt tehát a 800 ezer forintos büntetés, a további jogsértéstől való eltiltás és a határozat rendelkező részének „a jogsértő közléshez hasonló módon való közzétételére”, amit egy videó esetében nehéz elképzelni, mindenesetre az eredeti videót elérhetetlenné tettük, és ebben a cikkben a határozatot ismertetjük.
A fellebbezésben megfogalmazottakat továbbra is fenntartva úgy gondoljuk, hogy a büntetés mértéke túlzó, és e tekintetben érdemes figyelembe venni, hogy a Kúria már kétszer ítélte jogsértőnek, hogy a kormány a covid-oltási regisztrációkor megadott állampolgári e-mail címekre kiküldött hírlevelében az ellenzéket bíráló kijelentéseket tett – és emiatt 40 ezer forintos eljárási illetéket terhelt az államra. A sok százezer címre eljutó kormányoldali kampányüzenet vs. a 102 megtekintéses portrévideó.
Idézhetnénk ironikusan Koltay András NMHH-elnököt, aki egy interjúban arról beszélt, hogy „amúgy sincs ember ma Magyarországon, aki kiegyensúlyozott tájékoztatást várna el az egyes médiumoktól” (holott az NMHH-nak a médiatörvény betartatása lenne a feladata), vagy sorolhatnánk a 130 milliárdos költségvetésű MTVA műsorainak példáját, hogy mennyiben tartják be a jóhiszeműség, pártatlanság, tárgyilagosság elvét a mindennapi műsorkészítésben, minden következmény nélkül.
De egyrészt mások rossz gyakorlata nem ad felhatalmazást és felmentést a mi esetlegesen rossz gyakorlatunkra – ha a hatóság ezt így állapította meg. Másrészt, az NMHH-elnök által sugalltakkal ellentétben, igyekszünk tartani magunkat a médiatörvény vonatkozó rendelkezéseihez: a közszolgálati médiaszolgáltatás célja a „kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás” (83. paragrafus, 1/m). Igyekszünk ezt érvényesíteni, és ennek számonkérését is várjuk el.
Nyitókép: Pixabay
