Az utcai kérdőíves felmérések eredményét Rajki Diána, a Nyócker – civilek a közösségért Tisza-sziget koordinátora tette közzé a Tisza-szigetekhez lazán kapcsolódó Ártér portálon.

Rajki Dianával és a 9. kerületi TeszIX Tisza Sziget koordinátorával, Borsós Gabriellával 2025. áprilisában beszélgettünk:

A szakemberek hiányoznak az egészségügyből

Az egészségügy helyzetét vizsgáló felmérés eredményét a múlt év végén tették közze. A civil aktivisták kórházak és rendelőintézetek közelében vették fel a kérdőíveket, 441 olyan ember mondta el a véleményét, aki páciens ezekben az intézményekben. Ez nem a lakosság egészét reprezentáló adatgyűjtés volt tehát, ugyanakkor valós tapasztalatokon alapult.

A válaszadók többsége a józsefvárosi Auróra utcai, illetve a ferencvárosi Mester utcai rendelőintézetben tapasztaltakat osztotta meg, ami „az átlagos elégedettségi szintet feljebb tornázta”, fogalmaz a beszámoló. Az intézmények összehasonlításában az Auróra utcai JEK kapta a legmagasabb pontszámot az egészségügy általános állapotát tekintve, 10-es skálán 4,73 pontot, az átlag 3 ponttal szemben.

A JEK vezetője, Lantos Gabriella nekünk is beszélt az intézmény nehézségeiről és fejlesztéséről:

Az Ártérben az adatokat grafikusan is megjelenítették:

A válaszadók 55 százaléka a magyar egészségügy legsürgetőbb kérdésének a szakemberhiányt jelölte meg. Ehhez képes a többi probléma szinte jelentéktelennek látszik, még a jobb betegszervezés (várakozási idő, várótermi zsúfoltság) is csak 16 százalékos súllyal szerepel, míg a intézmények felújítása, modernizálása 12 százalékkal, a felszereltség javítása 9 százalékkal, a higiénés körülmények javítása csak 8 százalákkal.

Ez a megállapítás egybecseng a Lantos Gabriella JEK-főigazgató által elmondottakkal, ő is a szakemberhiányt tartja legnagyobb gondnak, miközben a VIII. kerületi önkormányzat a rendelőintézet fejlesztésére jelentős összeget fordít. Feltehető, ha a felmérés olyan körzetben történik, ahol maguk az intézmények is elhanyagoltak, az egyéb problémák nagyobb súllyal lennének jelen.

A Józsefvárosi Önkormányzat szintén 2025 végén indította el a kerület egészségügyi stratégiájának lakossági véleményezését, ez 2026. február 12-ig tart:

A tiszás civilek felmérése kiterjedt a sürgősségi ellátásra is. Itt legtöbben a magyarázat nélküli hosszú várakozást jelölték meg fő gondnak (48%), és azt, hogy nem érthető, mi miért történik (22%).

Rákérdeztek a magánegészségügyi intézményekre is, és kiderült, a „válaszadók 76%-a vett igénybe az elmúlt 12 hónapban fizetős egészségügyi szolgáltatást”, ami szembetűnő ellentmondásban áll azzal, amit a kormányzat állít. Takács Péter államtitkár a HírTV-ben azt mondta, hogy „mi robusztus és erős állami egészségügyben hiszünk, amelyik képes arra, hogy minden rászoruló magyar honfitársunk egészségügyi problémáját megoldja”.

Hogy miért kényszerülnek fizetni azért, amit tb-alapon meg kellene kapniuk, annak oka a válaszadók szerint elsősorban az állami ellátásban tapasztalt túl hosszú várakozási idő (41%), a nem meggyőző szolgáltatás (19%), a szakorvoshiány (16%), és hogy a beteg orvosa már a magánegészségügyben dolgozik (7%).

Tanárhiány és iskolai konfliktusok

A Nyócker – civilek a közösségért Tisza-szigetnek már 2024-ben is volt egy anonim kérdőíves felmérése a VIII. kerületi iskolákba járó gyerekek szülei között, amire 227-en válaszoltak. Arra keresték a választ, hogy a szülők mit éreznek az iskolarendszer megoldandó problémáinak, személyesen mi jelent nekik gondot, milyen változást látnak az oktatási feltételek összességét nézve, mekkora anyagi terhet jelent az iskolakezdés, és ehhez elérhető volt-e számukra anyagi támogatás.

A felmérés összefoglalása szintén az Ártéren jelent meg. Rajki Diána azt írta, hogy a „227 választ összegző pillanatfelvétel eredménye, hogy a VIII. kerületi oktatási intézményekben a szülők véleménye szerint az iskolán belüli konfliktusok okozzák a legnagyobb (42,7%) problémát. Ez megelőzi a tanárhiány (30,4%) vagy a nem megfelelő oktatási körülmények (beázó tornaterem, WC-papír hiány stb.: 36,6%) miatti elégedetlenséget, vagy az olyan, klasszikusnak számító gondot, mint az iskolai étkezés rossz minősége (33,9%).”

A felmérés meglepő következtetése ez volt, hogy az iskolai konfliktusok szoros kapcsolatban állnak a krónikus tanárhiánnyal. „Egy névtelenséget kérő, már nem a VIII. kerületben dolgozó tanár az iskolán belüli konfliktusokat mint leggyakrabban említett problémát egyértelműen az elmúlt években egyre fokozódó tanárhiány következményének tartja, amit ezáltal a szülők is érzékelnek. […] a fokozódó feszültség sokak szerint egyre több területen érezhető és egymásra rakódva növekszik.” Az okok között szerepel az óraszámok emelése, a dehonesztálónak érzett és egyre gyarapodó tanári értékelési módszerek, az átláthatatlan bértábla, az ingyen elvárt helyettesítések és más szervezői feladatok kényszerűsége.

A felmérés feltárta azt is, hogy érzékelhetően nő a fejlesztésre szoruló, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók aránya. „Fejlesztésre azonban alig akad órakeret, az is pl. a nulladik vagy a kilencedik órában. Ha van is fejlesztésben képzett kolléga, ritkán illeszthetők bele a speciális foglalkozások az órarendjébe, így nem tud részt venni ebben a munkában”, olvasható az elemzésben.

Egy gyerek szeptemberi beiskolázása a felmérés szerint átlagosan 35 ezer forint volt egy éve, de a családok 46,3 százalékának 40 ezer forintnál is többe került. A szülők 60 százaléka nem vett igénybe támogatást, „a 227 család 27%-a az önkormányzattól, 14%-a pedig a munkáltatótól kapott anyagi segítséget”. A felmérés nem tért ki rá, de Rajki Diána megjegyzi, „érdekes lett volna megkérdezni a felmérésben részt vevőktől, hallottak-e arról, hogy a határon túl élő magyar családok a Magyar Államtól gyerekenként 100.000 forintnyi beiskolázási támogatásban részesültek”.

A felmérés elemzése arra a következtetésre jutott, hogy az iskolai rendszer működésében a megkérdezettek 87% nem érez javulást. „Részletesen kifejtve, közel 50% szerint romlottak a feltételek (erősen romlottak 29,5% szerint, kicsit romlottak 20,3% szerint), addig 37% a stagnálás kifejezést tartotta a legjellemzőbbnek a helyzet leírására.”

Fiatalok: az oktatás fontos, a fenntarthatóság nem annyira

A VIII. kerületi Tisza-sziget 2025 márciusában is készített egy felmérést, akkor 1000 budapesti, 18 és 30 év közötti fiatalt kérdeztek arról, milyen társadalmi gondok foglalkoztatják őket leginkább.

„Az online és anonim kérdőíveket a megkérdezetteknek mindössze 28%-a tartotta fontosnak kitölteni – ez talán elárul valamit a fiatal felnőttek össztársadalmi ügyek iránti affinitásáról”, jegyzi meg Konrád Sándor az Ártérben megjelent elemzésében.

Ami kiderült: a fiatalokat az oktatás helyzete izgatja legjobban (85,7%), majd az egészségügy (60,7%) és a lakhatási válság (57,1%).

Ami pedig nem nagyon érdekli őket, az az építészet és a műemlékvédelem (32,1 százalékuknak nem fontos), a családtámogatási rendszer és a fenntarthatóság (28,6% és 17,9 %). Ebben a korban, úgy látszik, a „carpe diem” (élj a mának) még a jelszó.

A felmérés arra is rákérdezett, a számukra fontos témákról kivel beszélgetnének szívesen. „A túlnyomó többség (92,9%) szakértőkkel cserélne eszmét; 75% a témára rálátással és befolyással bíró képviselőkkel, politikusokkal diskurálna; tartalomgyártóktól, »véleményvezérektől« pedig csupán a 14,1%-uk szeretne információkat gyűjteni.” Ehhez képest a legtöbben (89,29%) a Facebookon keresztül tájékozódnak.

Fotó: Mile Máté