Powered by RedCircle
„Még akkor is, ha főbűnösnek tekinthetők, mi egy társadalmat alkotunk Mészáros Lőrinccel és Orbán Viktorral,
ők nem idepottyantott emberkék, hanem a társadalmunk részei”, mondja Szabó Miklós kulturális antropológus a Csakugyanban, ahol az elszámoltatás és megbékélés lehetőségeit, illetve annak történeti örökségét vitattuk meg másik vendégünkkel, Zombory Máté történésszel együtt. Azt akartuk megtudni, milyen történelmi példák vannak az elszámoltatásra, és amiben most vagyunk, az rendszerváltásnak tekinthető-e. Illetve, ha a történelmi példákra hagyatkozunk, innen hogyan tovább?
„2010-ben fülkeforradalmat emlegetett a Fidesz”, mondja Zombory Máté, „ami ehhez az állapothoz volt hasonló, hiszen a politikai berendezkedés, az intézményi struktúra is azonos maradt. Vagyis valójában nem beszélhetünk rendszerváltásról”, magyarázza. Ugyanakkor mindkét szakember hangsúlyozza, hogy mindmáig hordozzuk 89 örökségét, vagyis az akkori rendszerváltás elhallgatott, kibeszéletlen kérdéseit, melyek megtárgyalása nélkül viszont nem tudhat új egy újfajta igazságosságra épülő rendszer felépülni.
„89-ben a gazdasági rend megváltozott, de vita nem volt”, állítja Zombory Máté. „Az igazságosság kérdése kizárólag az emberjogi és politikai szabadságjogok kérdéseként merült fel, de például a redisztributív igazságosság kérdésével nem foglalkoztak. A rendszerváltás a jogi intézményes keretre korlátozódott. Pedig le kellett volna folytatnunk azt a vitát, hogy milyen az igazságos társadalom, milyen az igazságos gazdaság – ezt nem végeztük el, ehelyett az állambiztonság cselekményeiről vitatkoztunk.” Hozzáteszi, ez a legtöbb posztkommunista országban így volt, ahol a társadalmi igazságosság kérdése az iratnyilvánosságra korlátozódott, mert az akkor megjelenő új elit számára a nyugati igazságosság elve volt a viszonyulási pont, és ezekben az országokban egy totalitárius állam elnyomta a civil társadalmat, emberjogi vétkeket követett el. Csakhogy az igazságosságnak ezer más aspektusa van, amit érdemes lett volna átbeszélni, és ami esetleg az emberek egy részét jobban érdekli.
Egy ilyen újrakezdésnél fel kell álljon egy olyan diszkurzív tér, amelyben mindannyian azt állítjuk, hogy ami történt, normasértés volt, akkor is, ha akkor jogszerű volt, de szerintünk valójában mégsem volt igazságos. Ezután meg kell állapodni, mi az új normalitás, amiben élni akarunk. Ehhez azonban nagyon erős társadalmi egyetértés kell az újrakezdésre, magyarázza Szabó Miklós. És kérdés, van-e ekkora társadalmi konszenzus most – a Csakugyan két vendége szerint ez utóbbi erősen kétséges.
Ráadásul arról is keveset beszélünk, hogy valójában miben fogható meg az elmúlt tizenhat év igazságtalansága, teszi hozzá Szabó. „Ez is 89 öröksége még, igazából nem lett kimondva, hogy komplett társadalmi csoportok lettek figyelmen kívül hagyva, ignorálva. A mélyszegénységben élőkre gondolok. Ha most az utcán megkérdezünk akárhány embert, valószínűleg nincs a mélyszegénység felszámolása a top 5 prioritás között azzal kapcsolatban, amit a kormánytól várnak, sokkal inkább bizonyos emberek börtönbe juttatása. A valódi vesztesei ennek a tizenhat évnek a mélyszegénységben élő emberek.”
Ami mindenképpen nehézsége egy elszámoltatásnak, hogy nehéz meghatározni, meddig lehet elmenni egy jogi értelemben vett problémás eljárással az elszámoltatásban úgy, hogy a társadalom számára tolerálható legyen, ne érezze túlkapásnak. Amint úgy érzik, hogy túlkapás, elveszti az újrakezdés legitimációját ez a kormányzat. Ráadásul
az elszámoltatás és a megbékélés egyszerre nehezen kivitelezhető.
Az beszélgetésből kiderül még, hogy
- az ügynökakták megnyitásának lesz-e bármi jelentősége;
- melyik ország elszámoltatása lehet jó példa Magyarországnak;
- miért nem sikerültek az eddigi kísérletek a szembenézésre;
- miért állunk mégis nagy lehetőség előtt, annak ellenére, hogy a történelmünk során eddig nem tudtunk jó megoldásokat adni a most is felmerülő kérdésekre;
- mi történik, ha túl sok igazságot öntünk egy társadalomra, megmarad-e annak az egysége;
- mi akadt el 89-ben, és van-e lehetőség még véghezvinni azt;
- egyéni szinten mik a gátjai a szembenézésnek.
Ha tetszett a beszélgetés, iratkozzon fel csatornáinkra, hogy mindig értesüljön a legújabb adásról!
Fotók: Mile Máté
