Az eklektikától a brutalizmusig című tárlat 2017 és 2022 között fővárosi védelem alá került épületeket mutat be. Amikor építészeti értékekről beszélünk, hajlamosak vagyunk régi, patinás, olykor történelmi házakra gondolni csak, pedig környezetünket nem ezek dominálják. Budapest nem a történelmi Velence, ahol egy 18. századi épület nem számít igazi kuriózumnak, idén lett 150 éves, és történelmi belvárosának építészetét, városképét a 19. század vége határozta meg – erre joggal vagyunk büszkék. Egy olyan korszak nyomta rá bélyegét a budapesti architektúrákra, melyben a historizmus uralkodott, de az utána megjelenő építészeti stílusok is legalább annyira fontosak – ha nem fontosabbak –, még ha a történelmi jelentőségű épületeink nem is ilyenek.
A historizmust követő szecesszió, eklektika, majd a különböző „neostílusok” és a modernizmus is értékes alkotásokkal gazdagította az utókort. Ilyen épületeket látunk a kiállítás tablóin, melyek közül egyik-másik ikonikussá is vált, még ha nem is a turisták körében.
A Fővárosi Önkormányzat 2017 és 2022 között 340 ilyen épületet vett településképi védelem alá. A kiállításon viszonylag kevés a józsefvárosi, de a Rákóczi út 9., a Bródy Sándor utca 13., a Vas utca 15/a-b, a Luther utca 4–6., a József körút 86. és a Brüll Alfréd utca 1. is bekerült a válogatásba. Csupa olyan épület vagy épületbelső, mely építészeti szempontból védelmet érdemelt. Többségük lakóház, de a Brüll Alfréd utcai Hungária kocsiszín például ipari műemlék.
Hogyan tette izgalmassá az eklektika az épületbelsőket? Mi az oka a barokk és a klasszicizmus neo- megjelenésének? Mit tett értünk az art déco az építészetben? Mit jelent a modern fogalma az építészetben? Mi is valójában a szocreál, és miért használjuk rosszul ezt a stílusjelölést az esetek többségében? Hogyan vált általánossá a letisztult formavilág? Mitől lehet izgalmas egy ipari épület? Mi a brutalizmus, melynek ugyan brutális neve van, de valójában a francia brut (nyers, csupasz beton) szóból ered? Ezekre és hasonló kérdésekre is választ adnak a kiállítás bőven illusztrált tablói.
A kiállítást eredetileg a FUGA-ban mutatták be, most a könyvtár izgalmas terébe költözött. Az apropó, hogy idén 150 éves Budapest. Hasonló rendezvényekre még lehet számítani ebben az évben.
A bemutatás meglehetősen szimpla. Nagy tablókat kapunk képekkel, tematikusan haladva a stílusok és építészeti megoldások időbeni sorában. Egy-egy témát jól válogatott budapesti épületképek illusztrálnak látványosnak nem mondható, ebben a formában nem túl megragadó módon. Persze kérdés, hogyan lehetne jól bemutatni kiállítótérben építészeti értékeket, de nem is nagyon érezni a törekvést arra, hogy valóban látványos legyen a tálalás.
Megnézni mégis érdemes, március 30-ig van rá mód az FSZEK Központi Könyvtárának átriumában, közvetlenül a bejáratnál nyitvatartási időben.
Fotók: Pálinkás János
